BENEDEK MIHÁLY
BENEDEK MIHÁLY
BENEDEK MIHÁLY, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! A foglalkoztatási bizottság ülésén mi nyolcan ellentétes véleményt fogalmaztunk meg az előbb elhangzottakkal szemben. Miért? Elsődlegesen azért, mert mi a költségvetést csak a bizottság kompetenciájába tartozó részei oldaláról közelítettük meg. Ha innen vizsgálom a költségvetést, alapvető kifogásként fogalmazódott meg, hogy a kormány előzetes egyeztetés nélkül nyújtotta be a költségvetési javaslatát a parlament elé, amely módszer már '98-ban is több érdekképviselet ellenérzését váltotta ki.
Azt gondoljuk továbbá erről a költségvetésről, hogy a kormány inflációs várakozásai is túl optimisták, mert a költségvetésben megfogalmazottakkal ellentétben a gazdasági kutatóintézetek zöme 8-10 százalékra becsüli a 2000. év inflációs rátáját. Ettől kezdve gyakorlatilag az összes reáljövedelem-növekedést - kezdve a bérektől egészen a nyugdíjakig - meghatározó számok egyike sem igaz ebben a költségvetésben.
Meglátásunk szerint széles rétegek reáljövedelme 1-2 százalékkal csökkenni fog. Ez nem más, mint egy burkolt megszorító intézkedés a bérből és fizetésből élőkkel szemben. Ha csak a nyugdíjasokat tekintem, mintegy 25-30 milliárd forintot veszítenek ezen az üzleten. Mi - a bizottságban kisebbségben maradottak - azt tartjuk a legjobb családtámogatásnak, ami a legrászorultabb családokhoz is eljut. A kormány által javasolt adókedvezmények csak a családok szűk körét érintik, és gyakorlatilag ott, ahol a jövedelem mértéke nem éri el az adókedvezmények érvényesítésének szintjét, a családi pótlék két év alatt közel 20 százalékot veszít értékéből.
Elfogadhatatlannak tartottuk és tartjuk, hogy az egészségügyi kiadások reálértékben gyakorlatilag nem növekednek, miközben az egészségügy súlyos válsággal küzd. A bizottságunkat alapvetően érinti az előbb már említett közhasznú munka ügye a költségvetésben. Miközben a nyilvánosság előtt folyamatosan arról beszélnek a kormánypárti politikusok és a kormányzati tisztviselők, hogy a közhasznú munka szerepét és lehetőségeit növelni szükséges, eközben a '98-as 6 milliárd forinttal szemben a kormányzat 2000-ben mindösszesen 2 milliárd forintot szán a közhasznú munkavégzések támogatására. Tehát véleményünk szerint nem növekedésről, hanem drasztikus támogatáscsökkentésről van szó.
A 8,25 százalékos köztisztviselői, közalkalmazotti béremelésről: az átlagkereset-növekedéssel az egyik alapvető problémánk, hogy a költségvetés csak 5 százalékos fedezetet nyújt erre a lehetőségre. Nem tartjuk megalapozottnak azt a kormánypárti érvelést, amit az előbb hallhattunk, hogy minden önkormányzatnál vannak olyan tartalékok és kapnak olyan pénzmennyiséget, amelyből a hiányzó rész pótolható. Nem hiszem, hogy az önkormányzatok további létszámleépítést képesek lennének elviselni. Ugyanakkor, amikor gyakorlatilag majd minden területen a szinten tartás vagy a visszalépés figyelhető meg, akkor a kormány működését kiszolgáló intézményrendszert, elsősorban a Miniszterelnöki Hivatalt 16 százalékos növekedéssel támogatja ez a javaslat.
Tisztelt Országgyűlés! Az előbbiekben felsorolt kifogások alapján döntöttünk úgy mi nyolcan, hogy nem támogatjuk a 2000. évi költségvetési javaslat általános vitára bocsátását.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
