BERNÁTH ILDIKÓ
BERNÁTH ILDIKÓ
BERNÁTH ILDIKÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság a többi bizottsághoz hasonlóan megtárgyalta, hosszú, szenvedélyes és alapos vitában megvitatta a 2000. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot.
A vitában elhangzott többségi vélemény szerint a kormány az államháztartási törvényben előírt határidőre benyújtotta a törvényjavaslatot, amely a jövő évi költségvetési számokon túlmenően tartalmazza a szintén az államháztartási törvényben előírt hároméves gazdasági prognózist is.
(17.40)
A költségvetési törvény nemzetgazdasági szintű mutatói szerint a gazdasági növekedés további, az Európai Unió átlagát meghaladó 4-5 százalékos növekedéssel számol, amely megfelel a Magyar Nemzeti Bank gazdasági előrejelzéseinek is. A gazdasági növekedéssel összhangban a gazdasági irányelvekben jóváhagyott inflációcsökkentés trendje tovább folytatódik. Így jövőre várhatóan 6-7 százalék körüli inflációval számolhatunk.
A várható inflációcsökkenés mellett ugyanakkor nő a lakosság vásárlóereje is. A bérek és a nyugdíjak 8,25 százalékos növekedése lehetővé teszi a 2 százalék körüli reálérték-növekedést. A költségvetést közgazdaságilag megalapozottnak tartjuk mind a bevételi, mind a kiadási oldalon, mind pedig a tervezett hiányt illetően. A gazdaságpolitikából, a várható külgazdasági és belgazdasági helyzetből adódóan a bevételek és kiadások nagy valószínűséggel teljesíthetők lesznek. A költségvetés egyik legfontosabb célkitűzése megítélésünk szerint az, hogy a gazdasági növekedés és a munkahelyek bővülése révén az ország hosszú távú érdekei szerint egy virágzó, kedvezőbb helyzetet teremtsünk, és az Európai Unióba minél jobb helyzetből lépjünk be.
A munkaképes korú embereket munkára kívánjuk ösztönözni. Ennek érdekében támogatja a benyújtott javaslat a munkahelyteremtő beruházásokat, a kis- és középvállalkozásokat. A munkanélküliség csökkentésének egyik eszközeként növekedni fog a közösség érdekében helyben, a településeken végzett közmunkák aránya. Meggyőződésünk, a szemléletváltozás a dolgozó, adófizető polgárok igazságérzetével összhangban valósul meg. A munkanélküliség csökkenése, a foglalkoztatottak számának növekedése nemcsak a családok helyzetét javítja, de jótékony hatással lesz a költségvetés bevételi oldalára is, hiszen a kifizetett munkabérek, keresetek után nagyobb összegű személyi jövedelemadó-bevétel várható a költségvetésben. A családok helyzetének javítása érdekében 30 százalékkal nő a gyermekek utáni adókedvezmény, amelyet természetesen azok tudnak igénybe venni, akiknek adóköteles jövedelmük van. A gyermekvállalás, gyermeknevelés terheinek csökkentését szolgálja a gyermekgondozási díj újbóli bevezetése is.
Az önkormányzati alrendszert illetően hosszú évek után a jövő év lesz az első olyan év, amikor reálértékben nő az önkormányzatok részére biztosított állami támogatások összege. A személyi jövedelemadó visszaosztott aránya továbbra is 40 százalék, azonban a helyben maradó megosztási arány változtatása azt a célt szolgálja, hogy a települések közötti jövedelemkülönbségek tovább már ne növekedjenek. Mindez a különbségből adódó összeg pedig az oktatási, szociális és kulturális normatívában kerül az önkormányzatok részére felhasználásra.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Összefoglalva a vitában elhangzottakat, a bizottság többségének véleménye alapján a beterjesztett költségvetési törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartjuk. (Taps a kormánypártok soraiban.)
