CSABAI LÁSZLÓNÉ
CSABAI LÁSZLÓNÉ
CSABAI LÁSZLÓNÉ, az önkormányzati és rendészeti bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ha a 3173 önkormányzat többsége és a 7 önkormányzati szövetség egyértelműen úgy foglalt állást, hogy a 2000-es költségvetés önkormányzati része forrásoldalról nem biztosítja a szükséges feladatok ellátását, akkor ez többségi vélemény. Ha én a hozzászólásomban kisebbségi véleményként az önkormányzati szövetségek állásfoglalását fogalmazom meg, akkor ez valójában nem kisebbségi vélemény, hanem többségi vélemény.
A hozzászólásomban három kérdésre kerestem a választ. Hogyan biztosítja a költségvetési törvény egyéb fejezete az önkormányzatok működését? Hogyan biztosítja a költségvetési törvény önkormányzatokra eső része - az szja és az állami támogatás - az önkormányzatok működését, fejlesztését és a többletfeladatokat? Milyen a költségvetés és a rendészeti szervek egymáshoz való viszonya?
A válaszokat próbálom röviden megfogalmazni. A költségvetési törvény és az adótörvények tovább sújtják a kis és középkeresetű lakosságot, nem kezeli a közüzemi és OTP-tartozásokat, nem kezdődött meg az adóreform, nem rendezi az értékalapú ingatlanadó feltételeit, nem tervezi az egészségügy átfogó átalakítását, és a korábbi időszakhoz képest nagyobb pénz folyik el az egészségbiztosításnál. Nem jelent többletforrást az önkormányzatoknak a környezetvédelmi forrásoknál. Összességében nem teremt jó feltételeket az önkormányzatok számára.
A 2. pont: az önkormányzatok költségvetési részesedése - akár a GDP-t nézzük, akár az államháztartást, akár a költségvetési kiadásokat - az elmúlt évhez képest arányaiban csökken. Akkor kíváncsi vagyok arra, hogy mitől jó az önkormányzatok számára ez a költségvetés. Az ÁSZ állapítja meg, hogy 1994-hez képest a központi szervek költségvetése 22 százalékkal nő, az önkormányzatok költségvetése 25 százalékkal csökken. A különbség 47 százalék. Nincs ez másképp a 2000-es költségvetésnél sem.
A központi szervek dologi kiadására ez a költségvetési törvény 16 és 22 százalékos növekedést tervez, az önkormányzatoknál dologi kiadások növekedésével a költségvetés nem számol.
(19.20)
Szeretném megkérdezni: ez azt jelenti, az önkormányzatoknál nem lesz energiaár-emelés 2000-ben? Mert ha nem lesz, ennek igazán örülnénk.
A számokkal való bűvészkedés révén látszik úgy, hogy az önkormányzatok 7,3 százalékkal fogják növelni az összbevételüket. De természetesen ez nincs így, mert a viszonyítási alapot is bűvészkedi a kormány, amikor a 1,9 százalék tavaly elvett pénzt hol beleszámítja, hol nem számítja be a bázisadatba.
Nem fedezi ez a költségvetési törvény a közalkalmazottak és köztisztviselők 8,25 százalékos bérnövekedését. Tizenötezer elbocsátandó pedagógussal, szociális munkással és köztisztviselővel számol. Tizenötezer emberrel! Ennyi munkanélkülit kíván termeltetni az önkormányzatokkal jövőre, akik majd valószínűleg közhasznúmunkásként fognak dolgozni. Ezt egyébként sem az ágazati törvények, sem a törvények által ellátandó többletfeladatok nem teszik lehetővé, de a jelenlegi közállapotok sem indokolják, és ez az intézkedés gyermekellenes.
Szívesen ajánlom az államtitkár úr figyelmébe Balsay és Mádi úr előző önkormányzati ciklusban elhangzott hozzászólásait az szja helyben maradó részéről, amikor azt mondták, hogy ez központosítást jelent. Igen, azt mondjuk, hogy központosítást jelent. Egyetértünk azzal, hogy jövedelemkülönbségek kiegyenlítésére fordítódjon a személyi jövedelemadó egy része, de nem értünk egyet azzal, hogy a normatív támogatás növekedését ebből a forrásból fedezzék.
Tehát összességében úgy fogalmazunk, hogy lehetnek részigazságok abban, amikor azt mondjuk, hogy valamilyen területen javult a helyzet. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) De összességében ez nem igaz, ezért nem tartjuk általános vitára alkalmasnak a költségvetést. (Taps az MSZP padsoraiban.)
