DR. CSÁKABONYI BALÁZS
DR. CSÁKABONYI BALÁZS
DR. CSÁKABONYI BALÁZS, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Helyesbítenem kell az elnök úr által bejelentetteket, mert én az alkotmányügyi bizottság kisebbségi véleményét fogom tolmácsolni, ugyanis többségi előadót a bizottság nem állított. (Derültség.) Ennek nyilván az az oka, hogy a bizottsági ülés többórás vitájában, írd és mondd, mindössze egyetlenegy érdemi kormánypárti felszólalás hangzott el, az is inkább a tervezet negatívumairól beszélt, mint annak erényeiről. (Derültség, taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
Mindezekre való tekintettel röviden összegezném az ellenzéki véleményeket. Az észrevételek során szinte egyöntetűen került megállapításra az a tény, hogy lényeges eltérés van a kormány inflációs várakozásai és a független gazdaságkutató intézetek előrejelzései között. Míg a kormány 6-7 százalékra tervezi az infláció várható mértékét, addig a gazdaságkutató intézetek szerint ez 8-10 százalék körül várható. Ez olyan bizonytalansági tényezőt jelent, amelyre feltétlenül fel kellett hívni a figyelmet, különös tekintettel arra, hogy a kormány a bérkiáramlást az általa becsült inflációs mértékhez kívánja igazítani. Az ettől történő lehetséges eltérés felveti annak a veszélyét, hogy a következő évben nagyon széles rétegek reáljövedelme fog csökkenni, minimum 1-2, de esetleg ezt meghaladó százalékpontokkal is.
Kiemelésre került az, hogy a nyugdíjasokat mintegy 30 milliárd forintos hátránnyal sújtja a javaslat. A hatályos nyugdíjtörvényben létezik ugyan egy kiegészítő mechanizmus, amely lehetőséget teremt arra, hogy az infláció tervezettől eltérő mértékű növekedése esetén pótlólagosan kompenzációt nyújtson, nem veszi figyelembe azonban a tervezet azt, hogy a nyugdíjasok fogyasztói kosara az átlagostól jelentősen eltér, így a legnagyobb inflációs nyomásnak kitett területek, például az egészségügy, a gyógyszer, a háztartási energia, a lakhatási költségek, az alapvető élelmiszerekben várható áremelkedés jelentősen meghaladják az átlagos fogyasztói árnövekedés mértékét.
Megfogalmaztuk, hogy a családtámogatásokkal kapcsolatos elképzelések elfogadhatatlanok számunkra, mert nem a legrászorultabb családok támogatásának emelését irányozzák elő, hanem éppen ellenkezőleg, tovább szélesítik azoknak a körét, akik az adókedvezményben jelentkező támogatást nem vagy csak részben tudják igénybe venni. Megítélésünk szerint az igazságosabb út a családi pótlékok jelentős emelése lenne, ami annál is indokoltabbnak tűnik, mivel azok - az 1999-ben is elmaradt emelés hiányában - 2000-ben már mintegy 20 százalékot veszítenek vásárlóértékükből. Kiemeljük, hogy az egészségügyi kiadások reálértéke gyakorlatilag nem növekszik, holott mindenki előtt ismert az a nehéz, hovatovább válságos helyzet, ami ott kialakult.
Tisztelt Országgyűlés! Mindezek mellett rámutattunk arra, hogy az előterjesztés rendkívül bőkezűen bánik a költségvetés működési kiadásaival, a központi szerveknél átlagosan mintegy 16 százalékos növekedést irányoz elő, míg egyéb területeken még a szintentartás is csak nehezen képzelhető el a szükséges források hiányában.
A bírósági fejezet, valamint az OIT tervezetének előirányzatai jelentősen eltérnek az intézmények vezetői által igényelt és írásban benyújtott költségvetési tervezet, valamint a pénzügyminiszter által előterjesztett költségvetési tervezet között. A kormány-előterjesztés nem tartalmaz kellő fedezetet még a 8,25 százalékos bírói, ügyészi illetményemelésekre sem, mindössze 5 százalékban kerül ez előterjesztésre, ugyanakkor a hiányzó 3,25 százalék létszámleépítésből nem fedezhető, mert a jelentősen megnövekedett bírósági és ügyészségi feladatok nem létszámleépítést, hanem jelentős fejlesztést igényelnének.
Ugyancsak szólni kell arról, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosi hivatala szinte ellehetetlenül az előterjesztésben szereplő dologi kiadások megnyirbálása miatt, hiszen a csökkenő működési kiadások 17 százalékát jelentik, amelyek már a működőképesség határait is elérik.
Tisztelt Országgyűlés! Mindezek és még az el nem mondottak alapozták meg az ellenzék egységesen támogatott azon álláspontját, hogy az előterjesztés ebben a formájában általános vitára nem alkalmas, ezt a kisebbségi véleményt 13 szavazat erősítette meg. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
