DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Elnézést, amiért a megengedettnél hosszabbra nyújtottam a szünetet. Természetesen az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság is tárgyalta a 2000. évi költségvetés tervezetét, én itt a kisebbségi álláspontot hallva és a Házszabályt is betartva csak a többségi véleményt kívánom ismertetni.
A bizottság értelemszerűen csak azokkal a kérdésekkel foglalkozott, amelyek a kompetenciájába tartoznak, így tárgyaltuk a hazai kisebbségek finanszírozási helyzetének változását; szóba kerültek a határon túli magyarok támogatási lehetőségei és érintőlegesen az egyházak finanszírozásának kérdései is; a központi költségvetési fejezeteket érintő részek közül a kisebbségi biztosok hivatalának költségvetését érintő kérdések, valamint a középtávú cigányprogram finanszírozása vagy finanszírozatlanságának kérdései; a cigányetnikumot érintően a Gandhi Gimnázium kérdései is.
A többségi álláspontot osztók véleménye az volt, hogy ez az első olyan költségvetés - legalábbis a mi bizottságunkban semmiféle kritikát nem kapott, és ezért mondom, hogy ez az első olyan költségvetési beterjesztés -, ahol az Áht. határidői minden tekintetben érvényesültek, mert kritika ezzel kapcsolatban nem hangzott el.
Azt is megállapítottuk, hogy egy olyan költségvetési tervezet van előttünk, ami minden eddigi költségvetéssel szemben a legtöbb információt tartalmazza a képviselőknek ahhoz, hogy a döntésüket meghozzák. Újként értékeltük is ezt, de ennek az értelme csak az elkövetkezendő költségvetésekben jön meg, amikor a költségvetés más metszetben is bemutatja, hogy egy-egy területen mennyit kíván költeni az állam az adófizetők pénzéből az adott területen - a funkcionális metszetről beszélek.
A hazai kisebbségek finanszírozása kapcsán nem tartjuk szerencsésnek azt az összevetést, amit egyébként sokszor meg szoktunk tenni, hogy megnézzük azt, hogyan változik ennek a területnek a finanszírozása, és ezt összevetjük a határokon kívüli magyar kisebbség támogatási kérdéseivel.
Pozitív számokat itt is lehet persze mondani, mert a költségvetés 16 százalékkal akarja növelni a hazai kisebbségek normatív támogatását. Ugyanakkor Tabajdi képviselő úrnak igaza van, hogy nagy az aránytalanság az országos önkormányzatok finanszírozási növekményét látva vagy a nemzeti kisebbségi közalapítvány finanszírozási növekményét látva. Ezért a többség álláspontja az, hogy itt valamifajta arányosítást kell tennünk, ennek hangot is adtunk a bizottságban. Nagy valószínűséggel ehhez az arányosításhoz egy módosító indítvány során a kisebbségben lévő képviselők is csatlakozni tudnak.
Annak is hangot adtunk, hogy a legnagyobb jelentősége annak van, hogy a települések közötti forrásátcsoportosítás kapcsán igazán azokat a településeket hozza helyzetbe a költségvetés, ahol feladatot ellátó települések vannak, azaz intézményekkel rendelkeznek, hiszen viszonylag kevés az szja, ami helyben marad, és a költségvetés helyből elvon valamennyi szja-t, ezt az oktatási normatívákon osztja újra.
Ez általában kedvezően érinti a hazai kisebbségeket, hisz a hazai kisebbségek tömbszerűen, általában kisebb településeken élnek, olyan településeken, amelyek azonban feladatot látnak el. Tehát ezeken a kicsi településeken, de intézményekkel rendelkező kicsi településeken valamelyest megfigyelhető az oktatási normatíván keresztül oda juttatott forrásbővülés, amit mi pozitívnak értékeltünk.
A bizottság kisebbségi és többségi álláspontja is tökéletesen megegyezett abban, hogy szerencsétlennek tartjuk azt, ami az ombudsmani hivatal finanszírozása kapcsán előállt. Mi ezt a hivatalt olyannak tekintjük, ami nehezen vagy egyáltalán nem fog tudni kijönni azokból a költségvetési forrásokból, amit a költségvetés neki szán, ezért módosító indítványokkal kívánjuk ezt korrigálni.
Ugyanilyen álláspontot fogadott el a többség a cigányprogram finanszírozatlanságát illetően. Nem látjuk egyértelműen megnyugtatónak azokat a költségvetési forrásokat, amivel az egyébként nagyon jó szándékú középtávú programokat a kormány finanszírozni tudná vagy finanszírozni akarná.
Mivel már sokadszor előkerült ennek a bizottságnak az ülésén a Gandhi Gimnázium problémája, a Gandhi Gimnázium kapcsán azt tartanánk szerencsésnek, ha az állami költségvetés, az állam valamilyen intézménye ezzel a közalapítvánnyal egy középtávú szerződésben szabályozná azt, hogy hogyan kíván forrásokat juttatni ennek a példaértékű intézménynek, hisz ez is illeszkedik a középtávú (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) cigányprogram finanszírozásába.
Köszönöm türelmüket. Még egyszer elnézést a késésért. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
