DR. JÁRAI ZSIGMOND
DR. JÁRAI ZSIGMOND
DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! A kormány - az államháztartásról szóló törvényben előírt kötelezettségének eleget téve - az előírt szeptember 30-ai határidő előtt, szeptember 24-én tette le a tisztelt Ház asztalára a 2000. évi költségvetési törvényjavaslatot, annak I. kötetét és ezzel egy időben a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetési javaslatát is.
Az úgynevezett fejezeti köteteket és az államháztartás 3 éves prognózisát is a törvényi határidő előtt, annál 1 héttel korábban terjesztettük be. Nem kis eredménynek tartjuk, hogy így a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, továbbá a társadalombiztosítás jövő évi kereteit és kapcsolatait meghatározó feltételek párhuzamosan és összefüggéseiben tekinthetők át.
A költségvetés közel 100 ezer adatot tartalmaz, több mint 2 500 oldalon. Joggal mondhatjuk, hogy a kormány elé tűzött legfontosabb célok elérését szolgálja a 2000. évi költségvetés: megfelelő keretet teremt az állami és önkormányzati intézmények működéséhez, ezáltal az állami funkciók zavartalan ellátásához.
A most beterjesztett költségvetés nem tartalmaz felesleges és értelmetlen megszorításokat, ugyanakkor egyáltalán nem laza. Kényszerítő erőt jelent valamennyi intézmény számára gazdálkodásuk további racionalizálásához, feladataik jobb ellátásához. Az államháztartás elsődleges kiadásai az 1999. évi 5 869 milliárd forintról 2000-re 6 390 milliárdra nőnek. Ez az inflációt leszámítva reálértékben körülbelül 2,5 százalékos növekedést jelent. Szó sincs tehát reálkiadásokat csökkentő megszorításokról, de felesleges lazaságról sem.
Az átlagos 2,5 százalékos növekedés mellett egyes kiemelt területekre ennél sokkal több pénz fog jutni, másokra ennek megfelelően kevesebb. A költségvetésben egy értékrend tükröződik, amelynek a legfontosabb jellemzője, hogy a gyors gazdasági növekedést munkahelyteremtéssel és a családok helyzetének javításával, valamint a fogyasztás növelésével kívánja összekötni a költségvetés. Azoknak kívánunk többet juttatni, akik lehetőségeikhez és tehetségükhöz mérten hozzájárulnak - vagy a nyugdíjasok esetében hozzájárultak - a jövedelmek megtermeléséhez, a jelenbeli és a jövőbeli gazdaság építéséhez.
Kiemelten támogatja a jövő évi költségvetés a gyermekeket nevelő családokat - adókedvezményekkel és gyermeknevelési támogatás bevezetésével -, az otthonteremtőket - a még véglegesen ki nem alakított otthontámogatási rendszer kereteiben majd támogatással és kamatkedvezményekkel -, a kis- és középvállalkozásokat, ahol a legtöbb új munkahelyet teremtik, a vidék- és az agrárgazdaság fejlesztését támogatásokkal és infrastrukturális beruházásokkal, valamint Magyarország nemzetközi szervezetekhez történő csatlakozását, elsősorban az Európai Unióhoz és a NATO-hoz történő csatlakozásokat.
(15.50)
Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés realitását a gazdasági fejlődés jó irányba mutató tendenciái alapozzák meg. A legutóbbi két évben a magyar gazdaság olyan pályán haladt, amire a nemzetközi átlagot jelentősen meghaladó bruttóhazaitermék-növekedés és emellett kedvezően alakuló egyensúlyi helyzet, valamint folyamatosan csökkenő infláció volt jellemző. Nehéz körülmények között értük el ezeket a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő eredményeket. A világgazdaság átrendeződése, az orosz válság, a szomszédunkban lezajlott háború, a belföldi árvizek és belvizek mind-mind rontották lehetőségeinket.
De ezeken a külső nehézségeken kívül meg kellett küzdenünk azokkal az úgynevezett prognózisokkal is, amelyeket ellenzéki politikusok és a hozzájuk kapcsolódó vagy csatlakozó gazdasági és pénzügyi kutatók, elemzők, újságírók készítettek a gazdaság és a költségvetés lejáratására. A múlt év végén és ez év első felében tetőzött kampány során, amelyben a jó szándékú óvatosság a sületlenségekkel és a rossz szándékú, politikai indíttatású lejáratási elemekkel keveredett, sikerült ugyan némi bizonytalanságot kelteni a gazdaság szereplői, a lakosság és a befektetők körében - ami tovább rontotta a gazdasági környezetet -, ennek ellenére lényeges egyensúlytalanság vagy gazdasági visszaesés nem következett be.
Az idei év jó eredményei mögött alapvetően a vállalkozások versenyképességének a javulása, a magyar emberek szorgalma, kitartása és a nehéz helyzetekben megmutatkozott összefogás ereje áll. A nehéz körülmények között elért jó eredményeinket a hazai gazdasági szereplők és a külföldi hitelezők, befektetők egyaránt méltányolják.
A kormány a következő évekre vonatkozóan is olyan gazdaságpolitikai eszköztárt kíván alkalmazni, amely a gazdaság szereplői számára kedvező feltételeket teremt. Az adóterhelés fokozatos csökkentése, az export és a belföldi kereslet óvatos növelése, ösztönzése mellett az egyensúly javításán alapuló gyors növekedés, a területi egyenlőtlenségek enyhítése, a dolgozó állampolgárok megbecsülése és biztonságának növelése, az infrastruktúra fejlesztése a gazdaságpolitika fő jellemzői.
A tények azt mutatják, hogy idén a gazdaság az előző két évinél némileg mérsékeltebb, ám nemzetközi összehasonlításban továbbra is gyors ütemben növekszik. A növekedés fő hajtóereje az export és a beruházások erőteljes bővülése mellett a belső kereslet növekedése. A kedvezőtlen külső konjunktúra ellenére termékexportunk az első hét hónapban volumenben mintegy 12 százalékkal emelkedett, ami többszörösen meghaladja a világkereskedelem bővülésének ütemét. Az import volumene az idén az első hét hónapban már az exportéval megegyező mértékben emelkedett.
Az év eddig eltelt időszakában az ipari termelés 7,7 százalékkal, az építőipar teljesítménye pedig több mint 6 százalékkal nőtt. Az első félévben a beruházások is erőteljesen, 6,6 százalékkal növekedtek, és ami a legjobb: ezen belül a vállalkozói körben a növekedés ennél gyorsabb volt, 9 százalék. A reálkeresetek mintegy 3 százalékkal, a fogyasztás pedig 3,5 százalékkal növekedett. Ezek a kedvező mutatók alapozzák meg a gazdaság év végéig várható 4 százalék körüli növekedését.
Az infláció a múlt év végén és az idei év első felében is gyors ütemben mérséklődött. Július óta az áremelkedések üteme azonban némileg magasabb az előző félévinél. Ennek oka egyrészt a kőolaj és a nyersanyagok világpiaci árának a várakozásokat meghaladó emelkedése, másrészt a gyógyszerek és egyes jóléti cikkek, például a dohányáruk gyorsabb áremelkedése. Ennek ellenére is valószínű, hogy az idei évben az infláció tíz százalék alatt lesz. E kedvező növekedési és inflációs mutatók mellett a gazdaság egyensúlyi helyzete is javul.
Az államháztartás teljes hiánya a tavalyihoz képest csökkent, és az első negyedévi nehéz helyzet ellenére az év egészében a bruttó hazai termék 4 százaléka körül tartható. A folyó fizetési mérleg hiánya várhatóan a terveknek megfelelően kis mértékben, körülbelül 2,5 milliárd dollárra emelkedik.
Az ország nemzetközi pénzpiaci, befektetői megítélése sokat javult. A növekedési, egyensúlyi, árstabilizálódási jellemzők nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltóak.
Mindezek alapján reális az a feltételezés, hogy a magyar gazdaság 2000-ben, illetve a szóban forgó középtávú időszakban tovább haladhat a jelenlegi makrogazdasági pályán, amelyet a viszonylag gyors, ugyanakkor a gazdasági egyensúlyt nem veszélyeztető növekedés jellemez.
Egyre inkább ennek lehetőségét támasztja alá a külső tényezők kedvezőre fordulása is, hiszen egy kétségkívül rossz periódus után ma a világgazdaságban egyre erősödnek a stabilizálódásra és a bővülés ütemének gyorsulására utaló jelek, különösen a számunkra gazdaságilag legfontosabb országokban, az Európai Unió területén.
A kormányzati gazdaságpolitika hatékony végrehajtása, továbbá a külső feltételek megfelelő alakulása mellett a gazdaság 2000-ben is gyorsan, 4-5 százalékos ütemben fog növekedni. Ehhez az export és az import körülbelül azonos ütemű, 9-11 százalékos növekedése, az állóeszköz-felhalmozás 8-10 százalékos bővülése és a lakossági fogyasztás 3-3,5 százalékos emelkedése tartozhat. Ez jelentős reálkereset-, illetve életszínvonal-emelkedést jelent.
Célkitűzéseinknek megfelelően szakítottunk azzal a gazdaságpolitikával, amely a lakossági fogyasztás csökkentésével visszaesésbe taszította a gazdaságot. Úgy gondoljuk, az idei tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy helyes egy olyan gazdaságpolitika, amely egyszerre ösztönzi az export és a belső kereslet növekedését, és ez a két motor húzza előre a bruttó hazai termék növekedését.
A belföldi felhasználás, valamint az export és import jelzett dinamikái mellett a külső egyensúly is megfelelően alakulhat 2000-ben. A folyó fizetési mérleg hiányát jövőre is 2,5 milliárd dollár körülire tervezzük, és azzal lehet számolni, hogy a nem adósságképző tőkebeáramlás ellensúlyozza majd ezt a hiányt.
Az egyik legfontosabb gazdasági célkitűzésünk az áremelkedések ütemének visszaszorítása. Az antiinflációs gazdaságpolitika jelentős sikere, hogy a gazdasági növekedés gyors üteme és az egyensúly javítása mellett a '90-es évek közepének rohanó inflációja 1998-ra évi 14,3 százalékra, '99-re 9-10 százalék közöttire, 2000-re pedig évi 6-7 százalékra csökken. Ennek eléréséhez szükség van a kiáramló jövedelmek kordában tartására, átlagosan 8,3 százaléknál nem magasabb béremelésre, az államháztartási hiány arányának a bruttó hazai termékhez viszonyított csökkentésére - 3,5 százalékra tervezzük ezt csökkenteni -, az állami szektorban az indokolatlan áremelések korlátozására, valamint a monetáris és fiskális politika megfelelő összehangolására.
A folyamatok ilyen alakulása - amint azt a költségvetési irányelvek megtárgyalásakor már részletesen is bemutattuk - reálissá teszi azt a feltételezésünket, hogy a 2000. éven túl középtávon a bruttó hazai termék évi öt százalékot meghaladó, az áru- és szolgáltatásexport és -import 9-11 százalékos évi növekedése lehetséges, amit keresleti oldalról a belföldi kereslet 5 százalék körüli éves bővülése támaszt majd alá.
A fizetési mérleg deficitje a bruttó hazai termék arányában csökkenni fog, 2001-ben és 2002-ben is évi 4-5 százalék között alakulhat, míg az infláció, ha az eddigieknél kisebb lépésekben is, de folyamatosan tovább csökkenthető lesz. 2002-ben szeretnénk elérni, hogy az évi áremelkedési ütem a 3,5-4,5 százalékos sávba kerüljön. A legjobb úton haladunk tehát az Európai Unióba való csatlakozás felé gazdasági fejlettségi elmaradásunk fokozatos csökkentésével, és valószínű, hogy az uniós csatlakozás után az infláció csökkentésével megcélozhatjuk az Európai Monetáris Unióhoz történő csatlakozásunkat is, néhány évvel az uniós csatlakozást követően.
(16.00)
Tisztelt Országgyűlés! Rátérnék a 2000. évi költségvetés konkrétabb, tartalmi kérdéseire. A kilátásokat és a feladatokat figyelembe véve, meggyőződéssel gondolom, hogy a 2000. évi költségvetési törvényjavaslatban jó költségvetést, jövőképet adó költségvetést terjesztettünk be, olyat, amely megalapozza az új évezredbe történő belépésünket.
Az elmúlt időszak folyamán gyakran szembesültünk a kormányzati kiadások és az elfogadott állami célok között fennálló kapcsolatrendszer azonosíthatóságának problémáival. E nehézségek enyhítése végett vezettük be a költségvetési törvény előirányzatainak funkcionális, azaz feladatorientált megjelentetését. Ez lehetővé teszi a megalapozottabb politikai döntéshozatalt önöknek is, illetve az Európai Unióhoz való csatlakozási törekvésünkkel összhangban az államháztartás kiadásainak nemzetközileg is elfogadható bemutatását alapozza meg.
A 2000. évben a költségvetési politika az államháztartás hiányának és jövedelemátcsoportosító szerepének folyamatos csökkentésére, az egészséges növekedést segítő kiadási struktúra kialakítására tette a hangsúlyt úgy, hogy semmiféle eseti vagy drasztikus intézkedést nem érvényesít.
Minden bizonnyal több kiemelt területet is meg lehetne jelölni, hiszen bőséges a tennivalók tárháza, 2000-re azonban öt súlyponti terület előnyben részesítését javasolja a kormány, részben forráslehetőség-növelésen, részben más intézkedések életbe léptetésén keresztül.
(Az elnöki széket
dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A családtámogatást, a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását, az agrár- és vidékfejlesztés céljait, az otthonteremtés feltételeinek könnyítését és az Európai Unió- és NATO-integrációval kapcsolatos tennivalók anyagi fedezetének biztosítását javasoljuk kiemelt területekként kezelni.
Természetesen számos olyan terület van az országban, ahová a korábbi években, évtizedekben felhalmozódott lemaradások behozatala érdekében sokkal több pénzt kellene juttatni. E lemaradások, feszültségek megítélésében, a sürgősségek kijelölésében eltérnek a vélemények, mindenki a saját gondját érzi a legsürgetőbbnek. Sajnos, az elosztható pénzek azonban korlátozottak, egyszerre nem tudunk valamennyi gondon segíteni, csak lépésről lépésre, hosszú évek, évtizedek kemény munkájával lehet a lemaradásokat behozni, a feszültségeket csökkenteni.
A kormány javaslata alapján önöknek, képviselőknek kell majd eldönteni, hogy mely területeket, milyen mértékben részesítsük előnyben. Javaslatunk szerint a legjelentősebb növekedés a jóléti funkciók kiadásaiban lesz, amelyben visszaigazolható a család társadalmi szerepének erősítésére, illetve a lakáshoz jutás feltételeinek megteremtésére tett kormányzati erőfeszítések sikeressége.
Családi pótlékra 2000-ben 134 milliárd forintot javasolunk jóváhagyni, amit kiegészít további több mint 50 milliárd forint gyermekek után járó adókedvezmény; ez utóbbi 30 százalékkal haladja meg az 1999. évit.
A családi támogatásoknál, amelyek egyébként szerkezetükben is átalakulnak, többek között belép majd 2000-től a gyed - a gyermekgondozási díj -, jelentős forrásbővülés van. Szemben az 1996. évi közel 139 milliárddal, 2000-ben 250 milliárdot folyósítunk a családok támogatására. Ha ehhez az adókedvezményt is hozzáadjuk - 50 milliárdot -, akkor négy év alatt a növekedés 139-ről 300 milliárd forintra nő.
A korlátozott lakásépítési kedvezményeket 2000-től jelentős támogatástöbbletet biztosító finanszírozási konstrukció fogja majd felváltani amellett, hogy érvényben marad az áfa-visszaigénylési kedvezmény is.
Az önök előtt lévő költségvetési törvényjavaslat előirányzatai szerint az agrár-, vidék- és területfejlesztési célra a kormány által javasolt támogatások mértéke 1999-hez képest 14 százalékkal nő, ez a bruttó hazai termék növekedési ütemét közel 4 százalékponttal haladja meg. Ezzel a költségvetés megfelel az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvényben megállapított kötelezettségeknek.
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési terület kiemelt kezelésére utal az is, hogy az agrárgazdaság céljára a kormány által javasolt kiadási előirányzat mértéke jelentősen meghaladja a 2000. évi költségvetési kiadások átlagos növekedési ütemét. A támogatások lehetőséget teremtenek a mezőgazdasági termelés versenyképességének és piaci feltételeinek javítására, a nemzetgazdaság más ágazataihoz viszonyított esélyegyenlőség megteremtésére, a jövedelemszerzés ösztönzése révén a vidék lakosságmegtartó képességének javítására és a területi aránytalanságok mérséklésére is.
Indokoltnak tartom megemlíteni végül azt is, hogy a költségvetési támogatások mellett közel 40 milliárd forint összegű, a bevételek között számításba vett, az Európai Uniótól érkező Phare-támogatás is segíti a mezőgazdasági feladatok megoldását.
A központi költségvetési szervek többletforrásai jelentős részben az Európai Unió közösségi vívmányainak átvételéről szóló, nemzeti programban megfogalmazott feladatok megvalósításához kapcsolódnak, így kiemelt szerepet kap jövőre az állat- és növényegészségügy fejlesztése, a közösségi agrártámogatások fogadására alkalmas kifizető ügynökségek létrehozása, a korszerűbb és biztonságosabb okmánycsalád fejlesztését szolgáló program, a schengeni követelményeknek megfelelő határregisztrációs rendszer kiépítése, a környezetvédelemhez kapcsolódó jogharmonizáció és intézményfejlesztés, valamint az Európai Unióhoz történő csatlakozás statisztikai feltételrendszerének megteremtése.
A közszférában dolgozó mintegy 800 ezer munkavállaló keresete 2000-ben átlagosan 8,25 százalékkal nő - a jövedelmek növekedése ennél nagyobb lesz -, ez reálértékben 2,5-3,5 százalékos reáljövedelem-növekedést jelent. A 2000-et követő években ennél gyorsabb, 3-4 százalékos évi reáljövedelem-növekedéssel számolunk. Kétségtelen, hogy még ez a növekedés is csak lassan fogja ellentételezni azt a rombolást, amelyet a Bokros-csomag okozott, amelynek nyomán két év alatt 21 százalékkal csökkent a reálkereset.
Tisztelt Ház! Jövőre a mintegy 1500 központi költségvetési szerv működésére és az általuk ellátandó feladatokra fordítható költségvetési kiadás előirányzata 1354,8 milliárd forint, amely összeg 18,7 százalékkal haladja meg az 1999-re jóváhagyott előirányzatot. Ezen növekmény egy részét a költségvetési szervek saját bevételi előirányzatának növekedéséből, másik részét a költségvetési támogatás többletéből fedezik. Ez a gyors növekedés azonban szerkezeti változásokat is takar, és magában foglalja például a honvédelmi kiadások NATO-csatlakozás miatt szükséges rendkívül gyors növekedését és számos olyan kiadásnövekedést, amelyet korábban más fejezeteknél soroltunk fel. Összehasonlítható szerkezetben a központi költségvetés intézményi kiadása 14,9 százalékkal nő.
A központi intézményeknél rendelkezésre álló kiadási előirányzatok növekedésének jó része azért van, hogy lehetőséget teremtsen a foglalkoztatottak számára 8,25 százalékos egy főre jutó keresetnövekedésre, amely a működés hatékonyságának javításával, tudatos létszámgazdálkodással biztosítható.
Az illetményemelés a 2000. évben döntően a köztisztviselői, bírói, ügyészi illetményalap és a közalkalmazotti illetménybértábla és pótlékalap 8,25 százalékos emelésével valósul meg. A költségvetési javaslat kidolgozására az említett paraméterek, illetve a tervezési köriratban is rögzített elvárások keretei között, a tárcák önállóságának érvényesítése mellett kerül sor. Ez is egy újdonsága a 2000. évi költségvetésnek.
Szakítottunk a korábbi bázis alapú szemlélettel és valamennyi minisztérium szabad kezet kapott az egyes feladatok, illetve intézmények közötti átcsoportosításra.
(16.10)
Való igaz, hogy ez az új gyakorlat egyelőre nem eredményezett nagyon lényeges változásokat az intézményi szerkezetben vagy a feladatok között, de a feladat alapú költségvetés-készítés gyakorlatát a jövőben is fenn kívánjuk tartani.
A védelmi kiadások növekménye elsősorban a NATO-tagságból fakadó feladatok megoldását szolgálja, így a békefenntartásban való részvétel, a külföldi kiképzések, a gyakorlatok, a kommunikációs feladatok és a NATO biztonsági beruházásai programjához történő hozzájárulás költségeit.
Az egyéb területeken kiemelt támogatásban részesülnek az ezeréves államiságunk és a kereszténység felvételének ezredfordulós megünneplésével kapcsolatos programok és beruházások. A felsőoktatás területén kiemelkedő feladat az intézményhálózat strukturális átalakítása, a folyamatos működés biztosítása a 190 ezer főre növekvő államilag finanszírozott hallgatólétszám mellett. Az intézményhálózat átalakítása, a felsőoktatás-politikai reformok véghezvitele világbanki fejlesztési program keretében is zajlik. A közoktatás terén új feladat az értékelési és vizsgaközpontok kialakítása, a minőségbiztosítás elemeinek bevezetése.
Az egészségügyi ágazat számára a központi költségvetési szervek területén tervezett támogatásnövekmény lehetővé teszi, hogy folytatódjon az 1999-ben elindított központi gyakornoki rendszer az egészségügyi felsőfokú szakképzés kiegészítéseként, folytatódjon a sürgősségi betegellátás megerősítése, valamint két szakmai fejlesztési program, a hagyományos röntgenpark és az onkológiai sugárterápiás eszközpark fejlesztése. A központi egészségügyi intézmények elmaradt ügyeletidíj-tartozásainak kifizetésére 2 milliárd forintos célelőirányzat szolgál.
Tisztelt Országgyűlés! A helyi önkormányzatok a 2000. évben több mint 1500 milliárd forint felhasználható forrással rendelkeznek majd. 681 milliárd forint származik a központi költségvetési kapcsolatokból, mely szintén összehasonlítható szerkezetben 8,9 százalékkal haladja meg az előző évi előirányzatot, vagyis a támogatásoknál a reálérték hosszú évek óta most először közel 3 százalékkal növekszik. E növekmény az államháztartás egészével azonosan az önkormányzatoknál és intézményeiknél is lehetőséget nyújt az átlagkeresetek 8,25 százalékos emelésére. E területen sem kerülhetők meg azonban a gazdálkodás hatékonyságát javító intézkedések.
Ugyancsak a központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásokból növekedhetnek a lakossági szociális juttatások a nyugdíjakéval azonosan 8 százalékkal, míg a beruházási célú támogatások 9 százalékkal. A címzett és céltámogatások feltételeinek javítása révén olyan létesítmények megvalósítására nyílik kedvezőbb lehetőség, mint a szennyvízelvezető csatornák, -tisztítók, valamint a hulladéklerakó helyek.
A központi költségvetési kapcsolatokból származó források szabályozásánál (Kuncze Gábor: Figyelünk! - Derültség.) több hagyományos elv érvényesítése mellett a hangsúlyt a feladatorientáltság, valamint az esélyegyenlőség erősítésére helyeztük. Ezért csökken a lakóhelyen maradó személyi jövedelemadó mértéke 5 százalékra, miközben a normatív támogatások aránya növekszik, a közoktatási normatíváknál például 10 százalékpontra.
Az önkormányzatok rendelkezésére álló források - mint mondtam - összességében majdnem 9 százalékkal nőnek úgy, hogy a finanszírozási rendszer változása a meglévő jövedelemkülönbségek mérséklését szolgálja. Még így is többszörös különbségek maradnak fenn, ezért a jövőben további, önkormányzatok közötti átcsoportosító lépésekre fogunk javaslatot tenni. Lehetetlen és értelmetlen helyzet az, hogy például a helyi iparűzési adóbevételek függvényében néhány városban kiemelkedően magas jövedelmek keletkeznek, míg több mint 3 ezer kisebb önkormányzat alig jut ilyen bevételekhez. A javasolt szabályozási módosításokkal az önkormányzatok kiegyensúlyozottabb pénzellátása valósulhat meg. Erre azért van szükség, hogy a bölcsődések, óvodások, iskolások, a szociális segélyezettek az ország különböző településein legalább hasonló színvonalú ellátáshoz juthassanak.
2000-ben folytatódik az állami folyamatok decentralizációja, hiszen az önkormányzatokra vár majd a "segély helyett munka"-elvű munkanélküli ellátórendszer, valamint az eddigi lakástámogatási finanszírozás helyett a javaslatunk szerint ésszerűbb és hatékonyabb helyi otthonteremtési támogatási rendszer működtetése. Emellett nagy lépést teszünk az egységes okmánycsalád körzetközpontokhoz történő telepítésében is. Ezekre a pótlólagos feladatokra további támogatás fog majd beépülni az önkormányzati források közé.
Tisztelt Ház! Végezetül szeretném megköszönni az Állami Számvevőszéknek az alapos vizsgálatot, a magas szakmai hozzáértést tanúsító jobbító szándékú észrevételeket. Az Állami Számvevőszék részletes vizsgálatai során nagyfokú gondossággal és jó szándékkal, előremutató célzattal megfogalmazott észrevételek többségét a törvényjavaslat véglegesítése során hasznosítani fogjuk. A Számvevőszék kifogásolja, hogy az államháztartási törvény nagy terjedelmű módosítása a költségvetési törvényjavaslatban szerepel, koncepcionális áttekintést, megújítást javasol. Úgy gondolom, ez elfogadható észrevétel. Ennek megvalósítására fogunk törekedni a jövőben. A normaszöveg módosítására vonatkozó pontokat, amelyek többnyire jogtechnikai jellegűek, elfogadjuk.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a benyújtott törvényjavaslatot mérlegelve módosítási kezdeményezéseikben olyan jobbító szándékú javaslatokat fogalmazzanak meg, amelyek biztosítják az államháztartás egyensúlyának megőrzését a fejezeti főösszegek megszavazása során.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
