DR. KARL IMRE
DR. KARL IMRE
DR. KARL IMRE, az európai integrációs ügyek bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Némiképp kénytelen vagyok ellentmondani az előttem szóló Szabó István képviselő úr interpretációjának. Az az igazság, hogy úgy ítélem meg, a bizottsági ülésről elmondottakban több olyan dolog hangzott el az ő felvezetésében, amit a bizottság mint követelményt fogalmazott meg most és korábban ezzel a témával kapcsolatosan, és kénytelen vagyok több olyan megjegyzést tenni, ami a költségvetés ténydolgaira és annak tartalmára utal. Nagy örömmel vettem volna magam is természetesen, ha ezek a dolgok ilyen világosan megjelennek ebben a költségvetésben.
Valóban a múlt héten tárgyalta ezt a napirendet az integrációs ügyek bizottsága, és ebben az arányban, 13:9 arányban általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot, viszont egy komoly eszmecsere jellemezte ezt a vitát. Tehát ezen a bizottsági ülésen az ott jelen lévő ellenzéki képviselők szinte kivétel nélkül véleményt mondtak, és a kormánypárti képviselők közül is többen érdemben hozzászóltak ehhez a kérdéshez.
El kell hogy mondjam, a jelen lévő ellenzéki képviselők egységesen nemmel szavaztak, nem volt tartózkodás, tehát mindenki elvetette ennek a költségvetésnek az általános vitára való alkalmasságát. A kifogásaink két nagy csoportra oszthatóak. Az első csoportba azokat az általános kifogásokat lehetne sorolni, amelyek azt kifogásolták, hogy a 2000. évi költségvetéssel szemben sok olyan követelmény nem teljesül, amely elvárható lenne. Ezek főként a költségvetés megalapozottságát, illetve azt kifogásolták, hogy a benyújtott költségvetési javaslat nem a társadalom és a gazdaság legfontosabb kérdéseire koncentrál, vagy nem megfelelően koncentrál azokra, és további feszültségeket gerjeszt. Ebbe nem kívánok részletesen belemenni, ezt más bizottságok nyilván el fogják mondani, és az úgynevezett alternatív költségvetési javaslatunk ilyen irányú módosító indítványunkat tartalmazni fogja.
A másik nagy csoport, amit részletesebben fejtenék ki, az európai integráció ügyét, illetve ennek az ügynek a költségvetésben történő megjelenítését érinti.
Tisztelt Ház! Korábban nem véletlenül mondtam azt, hogy komoly eszmecsere volt, mert azt szerettem volna megerősíteni, hogy abban a kérdésben nem volt vita a bizottsági ülésen, hogy szerettünk volna egy olyanfajta előterjesztést kapni, ami az európai integrációs ügyeket világosan mutatja be számunkra. Ebben mindenképpen a kormánypártok és az ellenzék között egy komoly egyetértés volt. Ezt - meg kell hogy jegyezzem - a tavalyi évben a költségvetést megelőzően szintén szóvá tettük. Azt kell mondjam, egyszerűen nem lehet megszerezni ebből a költségvetésből azokat a szükséges információkat, amelyek érdemi vitára, illetve megfelelő döntésre megalapozottságot nyújtanának.
Azt szerettük volna megtudni a költségvetésből, hogyan illeszkedik egymáshoz az ANP, a közösségi jogok átvételének nemzeti programja és az éves költségvetés, azt, hogy az egyes tárcáknál milyen nagyságú feladatot jelent ez; kértük, hogy legyen világos, hogy az uniós pénzek felhasználása hol és hogyan történik, biztosított-e a kofinanszírozás, tehát az a rész, amit a magyar költségvetésnek kell vállalnia az uniós pénzekhez. Ez nemcsak a bizottság ellenzékének az igénye volt, nem is csak az európai uniós bizottságé, hanem - azt hiszem - a parlamenté, az egész társadalomé is, és ez az előírása az Európai Uniónak, amit, úgy gondolom, be kellene tartani.
Mit kaptunk helyette? Kaptunk egy oldalt a Pénzügyminisztériumból, ez a hároméves prognózis 383. oldalának fénymásolata volt, és hozzá egy jókívánságokat tartalmazó mellékelt levelet. Ebből a táblázatból néhány dolgot ki lehet venni, például azt is, hogy a környezetvédelem, ami nem áll a legjobban, mondjuk, 610 millió forintot, a PM pedig 6633 millió forintot kap a felkészüléshez. Nincs megfelelő módon bontva az előcsatlakozási alapok pénze, nem tartalmazza a költségvetés az ISPA és a SAPARD előcsatlakozási alapok elosztását sem. Nem derül ki az, hogy az önkormányzatok, illetve a központi költségvetés között ez hogyan oszlik meg. Vannak az államháztartási törvény előírásainak be nem tartására utaló jelek is, nincsenek összehasonlító adatok a fejezetekben.
Tehát összességében úgy ítéltük meg, hogy a csatlakozás finisében ma egy másfajta szemléletű, a modernizációra és a felkészülésre érdemben koncentráló költségvetésre lenne szükség, ez pedig nem az.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)
