DR. KOVÁCS ÁRPÁD
DR. KOVÁCS ÁRPÁD
DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Az Állami Számvevőszék megtisztelő feladatának tartja, hogy véleményével hozzájárulhat az önök felelősségteljes munkájához, a jövő évi költségvetési törvény megalkotásához.
A Számvevőszék nem foglalkozik, nem is foglalkozhat gazdaságpolitikai kérdésekkel, köztük a fejezetek közti arányokkal vagy akár a hiány mértékével. Sommás értékelést sem ad, ilyet a törvényi előírások hiányában nem is adhat, hanem az önök tájékozódásának megkönnyítésére a törvényjavaslat esetleges feszültségpontjaira, bizonytalansági tényezőire irányítja a figyelmet. Törvényi kötelezettsége az egyes előirányzatok számításokkal történő megalapozottságának, a teljesíthetőségi kockázatok figyelembevételének a vizsgálata, emellett értékeli a törvényjavaslat jogszerűségét és összhangját az államháztartási törvénnyel, valamint más kapcsolódó törvényekkel. Vizsgálja a törvényjavaslaton belül a számszaki egyezőségeket, a pontosságokat is.
E véleményét természetesen nem pusztán a normaszöveg tanulmányozása alapján teszi meg. Messzemenően támaszkodik arra a tapasztalatanyagra, amelyet a több hónapos tervezőmunkával párhuzamosan folyó vizsgálatsorozat hoz, és amelynek során a számvevők az előirányzatok kialakítását minden költségvetési fejezetnél részletekbe menően áttekintik. Erről önöknek egy külön kötetet adtunk át.
A pénzügyi kormányzat meghatározott ütemterv alapján alakítja ki a törvényjavaslatot, így volt ez most is. A több hónapos munkával, megfeszített munkával azonban évek óta nehezen megkerülhető, hogy a javaslat benyújtását közvetlenül megelőzően rendkívül összesűrűsödnek a teendők. Ebben a fázisban véglegeződnek még az utolsó pár napban is a nem egy helyen változó információk, számszerű adatok. Az Állami Számvevőszék ebből adódóan nem a végleges - illetve a több kötetes javaslat egyes köteteinek későbbi közreadása folytán nem is a teljes - törvényjavaslatot tudja véleményezni. Az egyidejű benyújtásnak - megjegyzem, még a nyomdatechnika is közös, mert egy helyen, a PM-ben készülnek az ÁSZ-dokumentumok is - az egyeztetési zavarokkal és esetleges félreértésekkel kapcsolatos hátrányok mellett van határozott előnye is. A pénzügyi és a számvevőszéki szakértők mindvégig együttműködnek, így a munkatársaim folyamatában ismerkedhetnek meg a törvényjavaslattal, amely a szakmai viták alapján közben is formálódik.
(16.20)
Lehetőség nyílik arra is, hogy már menet közben a javaslatokat átvegyék, és bizonyos korrekciókra kerüljön sor. Ez azonban nem változtat azon, hogy a számvevőszéki vélemény benyújtásakor nem rendelkeztünk a Pénzügyminisztérium összegzett észrevételével, és gyakran a törvényjavaslat és az ÁSZ-vélemény benyújtását követően is folytatódtak a szakmai egyeztetések. Így történt ebben az évben is, ennek eredményeként a bizottsági viták megkezdésekor kellett további részletkérdéseket tisztázni. Nyilvánvaló, hogy néhány kérdésben fennmaradhat a véleménykülönbség. Ez természetes, különösen azért, mert a zárszámadástól eltérően itt nemcsak a tények és a szabályok betartottsága, hanem a lehetőségek és a várható folyamatok megítélése a kérdés.
Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az önökhöz eljuttatott, írásba foglalt véleményünket most az államháztartási törvény módosítására vonatkozó észrevétellel kezdtük. Csak helyeselni tudjuk, hogy az előterjesztő a törvény ismételt kiigazításával tudatosan a gazdasági változások követését választja. Nem tartjuk szerencsésnek azonban a megvalósítás módját, nem kerülheti el figyelmünket, hogy az államháztartási törvényt 1992. évi hatálybalépése óta eddig 21 alkalommal módosították, most ezt a törvényt nem kevesebb mint 62 helyen javasolja az előterjesztő ismételten megváltoztatni. Ez még akkor is kifogásolandó, ha két elszámolási rendezést szolgáló korrekcióra éppen az Állami Számvevőszék korábbi észrevételeinek figyelembevételével kerül sor.
Mindez jelzi, megérett az idő az államháztartási törvény egészének átfogó áttekintésére, a koncepcióra is figyelmet fordító megújítására. Célszerűnek tartanánk, ha az Országgyűlés megfelelő előkészítés után önálló témaként foglalkozna, az ellenőrzési rendszer korszerűsítése igényére is figyelemmel az államháztartási törvény áttekintésével és módosításával. Nem tagadom, örülök annak, hogy erre a miniszter úr expozéja szerint a Pénzügyminisztérium lehetőséget lát.
Ezzel összefüggésben szeretnék rávilágítani arra is, hogy a számviteli törvény is számos problémát vet fel a közszféra pénzügyi ellenőrzése szempontjából. Ebben a törvényben ugyanis a társasági jog hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetekre vonatkozó rendelkezések vannak túlsúlyban, amelyek mechanikus alkalmazása a költségvetési szervekre, gondokat vet fel. Ellenőrzési tapasztalataink megerősítik, hogy az államszámvitelről önálló törvényt volna célszerű alkotni, esetleg arra vonatkozó önálló fejezetet lehetne szerepeltetni a számviteli törvényben. Így jelentőségének megfelelően, magas szintű jogszabály tartalmazná a közpénzek felhasználásának előírásait is.
Mindannyian tudjuk: a 2000. évi költségvetés és ahhoz csatlakozóan az államháztartási prognózis meghatározó jelentőségű abban, hogy a gazdaságpolitika korlátozott mozgásterének körülményei között is továbbhaladhassunk a gazdaság fejlesztésének célul kitűzött pályáján. Ezért tartottuk volna szerencsésebbnek, ha az idei teljesítés várható adatainak sorában nem az adótörvényekhez kapcsolódóan hónapokkal korábban készült dokumentumokban, hanem felfrissítve a költségvetési törvényjavaslatban találkoztak volna a képviselők és az előirányzatok kockázatait elemző számvevők is.
Azt is meg kell említenünk, hogy a mindennapi gazdálkodási gyakorlaton túlmutató társadalmi vonzatú következményei is lehetnek annak, ha a jövő évben tovább erősödne az önkormányzati feladatok és a megvalósításukra rendelkezésre álló források közötti különbség. Ez annál is inkább figyelmet érdemel, mert már idén, 1999-ben is a helyi önkormányzatok egyharmada forráshiány miatt támogatásra szorult. A forráskiegyenlítésnek a törvényjavaslatban szereplő módját nem vitatjuk, sőt megítélésünk szerint elmozdulás történt az önkormányzatok közti nemkívánatos különbségek kiegyenlítése irányában. Hasonló ajánlással, mint önök ezt jól ismerik, korábban maga a Számvevőszék is élt.
(Dr. Szabó Erika helyét a jegyzői székben
Vidoven Árpád foglalja el.)
Vidoven Árpád foglalja el.)
Összességében azonban úgy ítéljük meg, hogy nem lenne szerencsés halogatni az önkormányzati gazdálkodás feltételeinek, a feladat- és hatásköri rendszerének, a vonatkozó szabályozásnak a teljes körű felülvizsgálatát és megreformálását. Itt is meg kell jegyeznem, örülök annak, hogy javaslatunk a Pénzügyminisztérium részéről kedvező fogadtatásra talált.
Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan azt a zárszámadással kapcsolatban már jeleztük, a pénzügyi kormányzat az utóbbi években eredményes erőfeszítéseket tett a zárszámadási, illetve a költségvetési törvényjavaslat belső tartalmának, szerkezetének, bemutatásának a törvényi előírásokhoz igazodó javítására, korszerűsítésére. Ugyanakkor tartalmi eredménynek és nem csak prezentációs kérdésnek tartjuk, hogy a törvényjavaslatban megjelenik a központi költségvetés funkcionális szerkezetű mérlege, amely a nemzetközi elszámolási rendszerek átvételének egyik kezdő lépése, és minden vitatható gyengeségével együtt elősegíti a kormányzati programok és az ellátott feladatok jobb áttekinthetőségét.
Azt is előremutató lépésként ajánljuk szíves figyelmükbe, hogy az államháztartási törvény tervbe vett módosítása felhatalmazza a pénzügyminisztert bizonyos teljesítménykövetelmények kidolgozására és érvényesítésére. Ezek alapján a központi költségvetési szervek munkája az eddigieknél jobban szervezhető és minősíthető lesz. Mindez az ellenőrizhetőség szempontjából is kedvezőbb, és előmozdíthatja a gazdaságpolitika központjában álló versenyképesség-javító célok valóra váltását.
A felelős döntés-előkészítést az is jól segítheti, hogy a központi, valamint a társadalombiztosítási, államháztartási alrendszerek költségvetése egyszerre, egy időben rendelkezésre áll a parlamenti vitához. Ez lehetőséget nyújt a két alrendszer költségvetési kapcsolatának teljesebb megismerésére és megítélésére. A részletes analízis azonban bizonyos prezentációs gondok miatt még nehézségekbe ütközik, például a központi költségvetés fejezeteitől származó, a társadalombiztosítás bevételeit növelő hozzájárulások, elemzések körében. Ennek további tisztázását célszerűnek tartanánk. A társadalombiztosítási költségvetéssel kapcsolatos észrevételeinket majd szerdán Sándor István alelnök úr fogja elmondani a vitában.
A vázolt pozitívumok, a fejlődés ellenére ezúttal is kénytelenek vagyunk jelezni, hogy a 2000. évi költségvetési törvényjavaslat előterjesztésére vonatkozó törvényi előírások érvényesülésében a korábbiakhoz hasonló hiányosságok is tapasztalhatók, magában a törvényjavaslatban, az általános indoklásban és annak mellékleteiben hiányoznak az idősorokat bemutató táblázatok, az előző évre utaló tényadatok. Igaz, hogy az utólag benyújtott pótkötet a hiányosságokat, az október 8-án benyújtott dokumentum a hároméves államháztartási prognózist nagyrészt pótolta.
Javaslatainkkal a törvény elfogadását szeretnénk elősegíteni, az ellenőrzésekkel, elemzésekkel feltárt kisebb-nagyobb hiányosságok kiküszöbölésére néha szükséges kiegészítésekre hívjuk fel a figyelmet. Ennek sorában különösen fontosnak tartjuk a normaszövegek kiegészítését a hiány finanszírozásának konkrét módjával, és nem tagadom, ismét csak azt tudom hangsúlyozni, örülök annak, hogy miniszter úr a normaszöveg pontosítására vonatkozó észrevételeinket elfogadta.
Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Az ezredforduló kihívásaira választ kereső hároméves stratégiában foglaltak valóra váltása érdekében, a költségvetési törvényjavaslat pontosabbá tételének elősegítésére ajánlom szíves figyelmükbe az Állami Számvevőszék véleményét és javaslatait. Kérem, amennyire lehet, vegyék figyelembe.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
