MÁDI LÁSZLÓ

Teljes szövegű keresés

MÁDI LÁSZLÓ
MÁDI LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint ahogy lenni szokott minden év őszén, a költségvetési bizottság és a parlament idén ősszel is a következő év főbb gazdálkodási, gazdasági problémáival, de az élet más területei - önkormányzatok, honvédelem, egészségügyi, szociális szféra - problémáinak legfontosabb kérdéskörével is foglalkozik.
(16.30)
Próbálja meghatározni azokat a szabályokat, lehetőségeket, amelyekkel az emberek, a családok, a gazdasági egységek és az egész társadalom a lehető legkedvezőbb körülmények közé kerül.
A költségvetési bizottságnak feladata és tiszte az, hogy ezeket a kérdéseket alaposan körbejárja, így hát nem csoda, hogy a bizottságban mintegy háromórás vita zajlott le a költségvetési törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról. Rengeteg érv és ellenérv hangzott el. Mint ahogy lenni szokott, az ellenzék kritizálta a benyújtott törvényjavaslatot, a kormánykoalíció pártjai pedig rámutattak annak értékeire, előremutató voltára. A bizottsági döntés során 18 igen, 12 nem szavazattal a költségvetési és pénzügyi bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta.
Mindannyian láthatjuk a statisztikákban, hallhatjuk a hírekben, hogy a magyar gazdaság ebben a régióban, de az egész világon belüli összehasonlítás próbájaként megállapíthatóan gazdagszik, növekszik, fejlődik. Azok a gazdasági statisztikai mérőszámok, amelyek ezt a növekedést hivatottak felmérni és bemutatni számunkra, imponáló 3,5-4-4,5 százalékos növekedés körüli ütemet jeleznek erre az évre, és jeleznek a jövő évre. Az a mi dolgunk és kötelességünk, a magyar parlament országgyűlési képviselőinek, hogy ezen növekedés, fejlődés gyümölcseit a családok, az egyszerű emberek és természetesen a gazdasági szervezetek számára a lehető legnagyobb mértékben biztosítsuk, elősegítsük. Hiszen így érhető el az, hogy az emberek életkörülményei javuljanak, így érhető el az, hogy a gazdasági növekedés tovább folytatódhasson, és a következő generációknak, gyerekeinek, unokáinak egy erős, a magyar gazdaságban és a társadalmában biztos alapokon álló országot örökítsünk.
Ahhoz, hogy a jövő év legfontosabb problémáit, lehetőségeit feltérképezzük, először szembesülnünk kell az 1999. év legfontosabb adottságaival, lehetőségeivel. Ha ezt megtesszük, azt kell hogy lássuk, hogy bár rengeteg csapás érte ezt az országot és a magyar polgárokat - gondolok itt elsősorban a természeti csapásokra, de gondolhatok itt a háború következményeire, vagy gondolhatok itt a körülöttünk lévő gazdasági válságok következményeire, hiszen én magam, aki Nyíregyházán élek, a megyét jelentős mértékben sújtó orosz gazdasági válságot nem kis mértékben, nem kis kárral láttam begyűrűzni az országba -, az ország mintegy 1-1,5 százalékkal alacsonyabb gazdasági növekedés ellenére is mintegy 3,5-4 százalékos, jó esetben remélhetőleg 4 százalékos gazdasági növekedést produkál ebben az évben. Tehát annak ellenére, hogy ezek a csapások jelentős mértékben sújtottak bennünket, ma már megalapozott az a pénzügyminisztériumi felszólalás, ami azt jelentheti az Országgyűlés tagjai számára, hogy a korábban megadott kereteknek és terveknek megfelelően az ország gyarapszik és fejlődik.
Mik a legfontosabb gazdasági céljai a polgári kormánynak? Azt gondolom, tovább kell folytatni azt a dinamikus gazdasági növekedést, amelyről beszéltem. Ez azt kell hogy jelentse, hogy a családok kedvezőbb helyzetben vannak, ma már, ebben az évben - és említettem, hogy az ez évi folyamatokat bázisként fontos figyelembe vennünk - 2,7 százalékos reálbér-növekedés van, a nyugdíjaknak a statisztikában kimutatott növekedése reálértékben mintegy 4,8 százalékos, ami az előző ciklusban a kampányév kivételével egyetlenegy évben sem fordult elő. Azt gondolom, ezek nagyon komoly előrelépések.
Azt is látnunk kell, hogy az infláció is rendkívül jelentős mértékben csökkent. Még jobban csökkent, mint ahogy erre az évre terveztük, hiszen akkor 10-11 százalékkal számoltunk, ma már komoly eséllyel mondhatjuk azt, hogy ez az arány 10 százalék alatt marad. A jövő évben az infláció további csökkentését tervezzük. A kormány meg fog tenni mindent, minden olyan lépést, ami ebbe az irányba mutat, és azt gondolom, hogy ez több szempontból is rendkívül előnyös, rendkívül hasznos. Hasznos az egyszerű emberek számára, hiszen az infláció leginkább a szegény embereket sújtja, ők azok, akik a legkevésbé tudják továbbhárítani az inflációs árnövekedésből eredő károkat. Ők azok, akik a legnagyobb fogyasztási aránnyal - a kenyér, a fűtés, az élelmiszerek, ruházkodás legnagyobb arányában - kénytelenek elszenvedni a magas inflációt a leginkább. Éppen ezért nagyon dicséretes, és azt gondolom, támogatnunk kell az infláció tervezett csökkentését, amelynek kapcsán azt is látni kell, hogy a magasabb infláció emlegetése egyértelműen az infláció növekedésének irányába hat. Azt gondolom, nem járunk el felelősen, ha itt egy versenyfutást kezdeményezünk, és azt próbáljuk túllicitálni, hogy milyen magas lesz az infláció. Azt gondolom, hogy a 6-7 százalékos mérték egy optimista mérték, de azt gondolom, hogy egyúttal benne van a gazdaságban, és ebben az irányban közös a felelősségünk, hogy lépjünk intézkedéseket.
Az, hogy az állam a jövő évben tovább akar lépni a tekintetben, hogy egyre kevesebb forrást osszon el, egyre kevésbé avatkozzon bele a magyar gazdaság működésébe, ez egyúttal azt is jelenti, hogy több marad a családoknál, és több marad a gazdaságban is. Ez annak az elvnek a beismerése, ami szerintem nagyon fontos, hogy az emberek és a gazdasági szereplők hatékonyabban tudják elkölteni a pénzüket. Az állam igenis adjon elsőbbséget a gazdasági szereplők beruházásainak a saját beruházásaival szemben. Ez nem jelenti azt, hogy az államnak ne lenne felelőssége a régiók felzárkóztatása ügyében, vagy az államnak ne lenne felelőssége az oktatásban és az egészségügyben, és az államnak ne lenne felelőssége az utak karbantartásában és az autópályák építésében. Azt gondolom, mi ezt a felelősséget érezzük, és nemcsak ígérünk, hanem teszünk is annak érdekében, hogy a magyar állampolgárok jobban érezzék magukat, hogy a magyar állampolgárok jövőre abból a gazdasági növekedésből, ami várhatóan mintegy 4-5 százalékban meg fog valósulni, a lehető legkedvezőbb, a lehető legjobb arányban részesedjenek.
Nagyon fontos az az elv, hogy az állam nem gondolja magát minden helyzetben a legjobb gazdának, és például komoly lépéseket szán tenni a tekintetben, hogy az önkormányzatoknak további forrásokat juttasson például a munkahelyek teremtésében azzal, hogy a munkanélküliellátó-rendszert átalakítja. A kormány szintén komoly szándékot fogalmazott meg a tekintetben, hogy a lakásépítések, az otthonteremtés tekintetében az önkormányzatokat és a gazdasági szereplőket jobban bevonja. Nagyon jól tudjuk, hogy az otthonteremtésnek nagyon sok olyan tovagyűrűző hatása van, ami az egész gazdaság növekedésére serkentőleg, élénkítőleg hat. Azt gondolom, nagyon fontos a munkahelyek teremtése és egyáltalán a szegényebb emberek életkörülményei szempontjából az, hogy a minimálbér emelését tervezi a kormány, az előző ciklushoz képest lényegesen nagyobb mértékben, tehát jóval az inflációs mérték fölött.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt kezdeményezte, hogy 25 ezer forintos minimálbér érvényesüljön a jövő évben, azok akik dolgoznak, a munkabérükből meg tudjanak élni, minél inkább a munka tudja biztosítani számukra a megélhetést. Hiszen nagyon jól tudjuk, hogy a szociális segélyezés helyett igazán a munka jelenti azt a lehetőséget, ami a társadalomban való aktív szerepvállalást és ami a jövő szempontjából a lehető legkedvezőbb helyzetet jelenti a magyar polgárok szempontjából.
A kormány azt tervezi, és a Fidesz-Magyar Polgári Párt ezt támogatja, hogy a bérek emelkedjenek az inflációnál nagyobb mértékben, azaz 2-3 százalékos, de legalább 2-2,5 százalékos reálbér-növekedés legyen, ami, azt gondolom, mindannyiunk számára egyértelműen nagyon fontos, és a családok számára pedig a gyed újbóli bevezetésével és a gyerekek után járó adókedvezmény (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) mintegy 30 százalékos növekedésével a családok élethelyzetét kívánja javítani.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem