MOLNÁR GYULA
MOLNÁR GYULA
MOLNÁR GYULA, a külügyi bizottság alelnöke, a bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Hogy fontos-e a költségvetés a Magyar Köztársaság számára? Azt gondolom, hogy fontos, bár a teremben azt kell érzékelnünk, hogy két államtitkár hallgat minket, és igazából egy közepes terjedelmű módosításnak megfelelő érdeklődéssel zajlik a Házon belül ez a vita. Ez sajnálatos, hiszen azt gondolom, jelentős és fontos évről van szó.
Ez a kormány első költségvetése, első teljes éve, amikor mind a tervezésben, mind pedig - reményeik szerint, gondolom - a megvalósításban teljes évet tudhatnak maguk mögött. (Varga Mihály: Hol az MSZP? - Burány Sándor: Itt vagyunk!)
Fontos-e az Európai Unió mint kérdés, fontos-e a külügy, a külpolitika a kormány számára? Napirend előtt a külügyminiszter úr szájából hallottuk, hogy az országvélemény kiváló minősítést adott Magyarországnak, hogy mennyire kiemelt és fontos feladat, s mennyire egyetértenek a parlamenti politikai erők abban, hogy az Európai Unió, s az Európához való csatlakozás kiemelt politikai kérdés. Mégis azt kell mondjam, az az általános csökkenés, ami tapasztalható a többi tárcánál, picit talán súlyosabban érinti a Külügyminisztériumot, és a többségi véleményhez képest szeretném ezt ki is fejteni a saját hozzászólásomban.
Az eddigi években 30-40 százalékos költségvetés-növekedést tapasztaltunk a Külügyminisztériumnál, ez jelentős részben feladatnövekedésekkel is párosul természetesen. Most is van feladatnövekedés, de nem olyan mértékben, a költségvetés növekedése szinte az infláció mértékét sem éri el.
Szó volt a forintleértékelésről. A forintleértékelés kompenzálása a Külügyminisztérium számára kiemelten fontos lehet, hiszen ez az a tárca, amely kiadásainak a többsége vagy jelentős része devizában keletkezik, nemzetközi tagdíjak avagy pedig olyan külszolgálatban dolgozó magyar állampolgárok fizetése, amelyeket sokkal de sokkal súlyosabban érint a forintleértékelés. Becslésünk szerint ez legalább 1 milliárd forint kiesést jelent.
(18.50)
2,7 milliárdos növekedésről beszéltünk, ami tartalmaz egy 2 milliárdos tételt, az erdélyi egyetemmel kapcsolatos költségeket, ami kormánydöntéssel került be, és amit fontos, érdemes és kívánatos célnak tartunk. Nagyon szeretnénk azt, ha a kormány a bizottsági ülésen elhangzottak alapján ennek a belső tartalmát pontosan meg tudná határozni a következő időszakban. Pontosan azért, mert egy külföldön elköltött pénznél még inkább figyelemmel kell lennünk a pénzköltés belső tartalmára, különösen akkor, ha ez mondjuk például egy olyan kényes relációban történik, mint Románia. Nem szabad semmilyen támadási felületet adnunk a román nacionalistáknak egy ilyen 2 milliárd forintos csomag formájában.
Az hangzott el, hogy nem csökken az EU-ra fordítható pénz, el van osztva a különböző tárcáknál. Tételesen azt látjuk, hogy a Külügyminisztériumnál a tavalyi 441 millióhoz képest 380 millió szerepel az EU-csatlakozásra. Ez mégiscsak elgondolkoztató akkor, amikor mindenki arról beszél, hogy megkezdődnek a lényegi tárgyalások az Európai Unióval. Ezért javasoltuk azt, és ezért fogunk ilyen szellemben módosító indítványokat benyújtani, hogy lehessen látni azt, hogy az integrációra fordított összegek hol és miképpen jelennek meg a különböző tárcáknál, nevezzük ezt most a munkanevén integrációs alapnak.
Mi is történik tulajdonképpen itt, amikor az ÁSZ-jelentését is hozzávesszük? Az ÁSZ azt mondja, hogy a dologi kiadások '99-hez képest is alacsonyabbak reálértékben. Az ÁSZ azt a megfogalmazást használja abban a dokumentumban, ami jelenleg rendelkezésünkre áll, hogy a realitásokat figyelembe véve valószínűsíthető, hogy ez az összeg nem lesz elegendő a Külügyminisztérium számára. Nagyon fontosnak tartom azt, amit a többségi vélemény képviselője elmondott, ami a bizottsági ülésen is elhangzott: az ott jelen lévő pénzügyminisztériumi és külügyi illetékesek felelősséggel állították, hogy a Külügyminisztérium költségvetésében nem lesz törés, nem lesz probléma.
Én abban nem hiszek, hogy pluszcélokat meg lehet valósítani akkor, amikor a működés feltételei nincsenek biztosítva, vagy pedig csak kétségesen vannak biztosítva. Ezért én nem hiszek, bármennyire fontos lenne, az új missziók nyitásában - Kassa és Csíkszereda hangzott itt el. Nagyon szeretnék ebben hinni, szeretném hinni azt, hogy mind a politikai célok megvalósíthatók, mind pedig a pluszfeladatok, amelyeket a tárca esetlegesen a későbbiekben kap vagy vállal. Nem látunk erre garanciát, a külügyi bizottság nyolc tagja ezért sem támogatta a költségvetés elfogadását.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
