PERLAKI JENŐ
PERLAKI JENŐ
PERLAKI JENŐ, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzati és rendészeti bizottság október 12-én megtárgyalta a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Az én feladatom most az, hogy elmondjam, melyek azok az indokok, amelyek alapján általános vitára alkalmasnak találta a javaslatot a bizottság többsége, elsősorban az önkormányzati költségvetések szempontjából.
A helyi önkormányzatok forrásszabályozásának 2000. évre vonatkozó alapvető jellemzői a következők: a normativitás, a szolidaritás a gyenge jövedelmi háttérrel rendelkező önkormányzatok működőképességének erősítése érdekében, a területi kiegyenlítés az infrastrukturális ellátottság különbségeinek mérséklése céljából, valamint az, hogy társulással oldják meg azokat a feladatokat, amelyeket így lehetséges.
Hogy megfeleljek azoknak, akik azt gondolják, hogy a kormányprogramot nem teljesíti a Fidesz-Magyar Polgári Párt, azok számára idézek "Az új évezred küszöbén" című programból két mondatot. Az egyik így hangzott: "A központi államhatalom feladata, hogy felügyelje a törvényességet, bizonyos alapvető közszolgáltatásokat minden esetben biztosítson, valamint hogy mérsékelje az önkormányzatok eltérő adottságaiból szükségszerűen következő egyenlőtlenségeket." A másik mondat pedig így hangzik: "Az önkormányzati finanszírozást szilárd, normatív alapokra helyezi, helyreállítja a feladat- és forrásmegosztás arányait"; folytatom: "és az új szabályozásban kiegyenlítetten lesznek jelen az alapellátást finanszírozó normatív támogatások, a kiegyenlítést szolgáló támogatások, valamint a helyi megosztott és saját bevételek csoportjai".
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat ezeknek a szempontoknak megfelel. A vitában először a forrásnövekedés számai hangzottak el. Idézek néhány számot és arányt: 8,9 százalékkal több pénz kerül a központi költségvetésből az önkormányzatokhoz, 5 százalékkal több jut a központi költségvetésből a bérre, 8 százalékkal növekednek a szociális juttatások, 9 százalékkal a beruházási támogatások, a címzett támogatások összege 48 milliárd forintról 52,3 milliárd forintra változik. Hogy ki jár jól, és ki rosszul, erre a kérdésre nagyon egyszerű lesz válaszolni. Néhány példát mondok; elsősorban rosszul senki sem jár. Tehát egyetlen település sem jár igazán rosszul, csak legfeljebb nem olyan sebességgel fog fejlődni, mint más települések. A községek példáján mutatom be, hogy 15-16-18 százalékkal járnak jobban a kisebb települések. A nagyvárosok jellemzően nullszaldósak: Nyíregyháza, Miskolc, Debrecen, Békéscsaba a példa erre. Az oktatás 79 százalékban lesz fedezve központi forrásokkal, ha hatályba lép a következő évi költségvetés.
Néhány konkrét feladattal kapcsolatban is felmerült kérdés, hogy mennyi jut a közmunka támogatására. Az anyagban egyrészt van 2 milliárd forint a közhasznú munkára, másrészt 5,6 milliárd forint szabadul fel május 1-jétől a többlet szociális segélyekre, a közhasznú munkára és az igazgatás többletköltségeire. Az otthonteremtésre 20 milliárd forint helyett 30 milliárd forint lesz a következő évi költségvetésben.
Mivel korlátozott az idő, most a kiegyenlítésről és az azzal kapcsolatban kialakult vitáról szeretnék beszélni. Elhangzott az, hogy csökken az önkormányzatok szuverenitása, önállósága, és központosítás történik. Ezt amiatt állították az ellenzékiek, hogy a helyben maradó személyi jövedelemadó 5 százalék lesz. 40 százalék marad az önkormányzatoknál a személyi jövedelemadóból. Ennek jelentősebb része feladatarányosan kerül elosztásra, más része a keletkezés szerint. Olyan helyeken, ahol egyáltalán nincsen helyben maradó személyi jövedelemadó, és az Európai Közösségben többségben vannak az ilyen országok, ott is van önkormányzatiság, és ott sem kiáltanak segítségért ebben az esetben.
Mindezen érvek alapján 18:8 arányban általános vitára alkalmasnak találta az önkormányzati bizottság a 2000. évi állami költségvetés javaslatát. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
