DR. CSÁKABONYI BALÁZS
DR. CSÁKABONYI BALÁZS
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tekintettel arra, hogy három héttel ezelőtt e törvénycsomag általános vitájának jelentős része már megtörtént, ezért én mindössze arra szorítkozom, hogy a második és az ötödik résszel kapcsolatban tegyek néhány észrevételt. Hasonlóan a Fidesz frakciójához, az MSZP képviselőcsoportja is úgy döntött, hogy a törvény több részére való tekintettel mondandónkat megosztjuk és szakosítottan mondjuk el.
Nagyon örültünk volna annak, ha ez a módosító javaslat nem egy ilyen nagy csomagban kerül a plenáris ülés elé, annak ellenére, hogy alapjában összefüggnek egymással a módosítani kívánt törvények, de a szakmai szempontokat talán jobban kifejezésre tudtuk volna juttatni akkor, ha kisebb egységekben történik meg ennek a törvénycsomagnak a tárgyalása. Az, hogy ez hol helyezkedik el az igazságszolgáltatási reformban, annak folyamatában, és hol nem, ezzel kapcsolatosan véleményünket három héttel ezelőtt már kifejtettük.
Mindezek előrebocsátása után meg kell erősítenem azt, hogy van ennek a törvénycsomagnak jó néhány olyan része, amellyel mi egyetértünk és amelyet támogatni is tudunk, többek között alapjában véve a II. fejezet rendelkezéseit. Hiszen a Pp. korszerűsítésével és az I. fejezet újrakodifikálásával kapcsolatos rendelkezések, úgy tűnik, valóban hatékonyan fogják szolgálni az igazságszolgáltatási reformfolyamatot; elsősorban a pertartamok rövidítését, a hatékonyabb, gyorsabb igazságszolgáltatást tudják szolgálni.
Én nem kívánom azokat a rendelkezéseket felsorolni, amelyekkel egyetértünk, inkább néhány észrevételt fogalmaznék meg, kifejezetten a jobbítás szándékával. Gyimesi képviselőtársam is szólott a javaslat 7. §-ának (2) bekezdéséről, amely a perbeli eljárási jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos bírói tájékoztatásról szól, továbbá utal arra, hogy a bíróság a jogszabályban meghatározott esetekben személyes költségmentességet vagy illetékfeljegyzési jogot engedélyezhet a kérelmezőnek. Azonban itt ki kell térnem arra, hogy a perköltség részben vagy egészben történő mentesítése nem jelentheti azt, hogy a bíróság a pervesztes felet mentesítheti az ellenfélnek járó költségek megfizetése alól.
(21.20)
Az igaz, hogy a Pp. 78. §-ában a perköltségeknél tartalmaz egy rendelkezést, azonban ez olyan fontos generális jelentőségű rendelkezés lenne, hogy itt javasolni fogjuk kiegészíteni egy mondattal ezt a törvényhelyet, ami azt mondaná, hogy a bíróság a pervesztes felet nem mentesítheti a pernyertes félnek járó költség viselése alól. Ez, azt hiszem, természetes dolog, és pontosabbá, jobbá tenné a törvényjavaslatot, amennyiben ez a javaslat elfogadásra kerülhetne.
Ugyancsak jelentős változásokat tartalmaz a 8. § (5) bekezdése, amely rendelkezik a perbeli cselekmények indokolatlan késedelmével kapcsolatos bírságolás lehetőségeiről, és pénzbírságra engedi kötelezni azt a felet, aki a törvényben meghatározott kötelezettségeinek nem az előírásoknak megfelelően tesz eleget. Azonban megítélésünk szerint itt is kiegészítésre szorul a rendelkezés azzal az egy kis mondatocskával, hogy "ezen rendelkezés nem alkalmazható a tárgyalás elmulasztására, amennyiben a tárgyaláson való megjelenés nem kötelező". Ugyanis azt lehet levezetni a törvényszövegből, hogy ha nem jelenik meg a tárgyaláson a fél vagy képviselője, akkor bírsággal sújtható, ugyanakkor indokolatlan ez, amennyiben nem kötelező a megjelenés. Természetesen, ha kötelezi a bíróság a tárgyaláson való személyes megjelenésre, akkor megnyílik a bírságolás lehetősége. Tehát ezt a disztinkciót a törvénynek megítélésünk szerint tartalmaznia kellene.
Vitatott a bírság értékének, mértékének ilyen nagy léptékkel történő felemelése; tízszeres felemelésről van szó, amivel többé-kevésbé egyet is lehet érteni, hogy legyen ennek visszatartó ereje, és legyen ennek tényleg az ügyek gyorsításával kapcsolatban kedvező hatása, azonban megítélésünk szerint itt differenciálni kellene. Először is javasoljuk azt, hogy maradjon 200 ezer forint, illetve legyen 200 ezer forint, mert már ez is egy igen jelentős összegnek tűnik, azonban azzal a kikötéssel, hogy a bírság mértéke semmiképpen ne haladhassa meg a pertárgy értékét. Hiszen a helyi bíróságok előtt folyamatban lévő sokkal kisebb pertárgyértékek tekintetében indokolatlan volna ezt a bírságolási lehetőséget úgy alkalmazni, hogy az a pertárgy értékét meghaladhassa.
Ugyanerre vonatkozóan gondolkozunk azon a megoldáson is, hogy amennyiben a 200 ezer forintos felső határt kevesellné az Országgyűlés, és nem ennek megfelelő döntés születne, akkor disztingválni kellene a helyi bíróságok előtti eljárás, továbbá az ítélőtábla, a megyei bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárás tekintetében. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy az 500 ezer forintos értékhatár a Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtábla előtt legyen megállapítható, ugyanakkor a helyi bíróságoknál pedig a 200 ezer forintot is elégséges mértékűnek tartanánk. Könnyebben alkalmazható a törvény, ha a differenciálási lehetőséget maga a törvény tartalmazza, és nem a bírói gyakorlatnak kellene ezt majd hosszú-hosszú éveken keresztül kimunkálni.
Tisztelt Országgyűlés! Egyetértünk azzal, hogy a javaslat 21. §-a célul tűzi ki az eljárások gyorsítását a keresetlevél hiánypótlási felhívás nélkül történő, tehát idézés kibocsátása nélküli elutasítás körének a bővítésére, azonban itt ez a két feltétel, amely alapját képezheti a keresetlevél idézés nélküli kibocsátásnak, azt hiszem, felülvizsgálatra szorul. Ugyanis azt mondja, hogy a 121. § (1) bekezdésében foglaltakat akkor lehet alkalmazni, ha a jogi képviselő nem csatolta a meghatalmazását, vagy nem fizette meg az eljárási illetéket.
Itt vitába kell szállnom Gyimesi kollégámmal, mert megítélésünk szerint és az én személyes véleményem szerint ez nem gyorsítaná az eljárást. Nagyon ritkán fordul az elő a gyakorlatban, hogy a védő valamiért nem csatolja a meghatalmazását, esetleg megfeledkezik róla. Akkor az idézés nélküli kibocsátás esetén az ellen külön fellebbezésnek van helye, akkor ez felviszi a másodfokú bíróságra az aktát, egy csomó felesleges munkát ad a bíróságnak, mert sokkal egyszerűbb az, ha a védő a hiánypótlásra felhívja, nagyon rövid időn belül, 8 napos határidővel, rövid időn belül csatolja a meghatalmazását, és ezzel már orvoslást nyer a probléma.
Elgondolkodtató és kicsit komplikáltabb az a rendelkezés, hogy nem fizette meg az eljárási illetéket. Kérem szépen, részben nem fizette meg, vagy egészében nem fizette meg, történetesen az eljárási illeték figyelembe van-e véve - a 6 százalékot, kiszámolja, és 500 forinttal kevesebb eljárási illetékbélyeget ró le. Akkor ez minek minősül? Részben megfizette, vagy nem fizette meg? Akkor most idézés nélkül elutasítjuk a keresetlevelet? Avagy ha, mondjuk, mellette szerepel már a költségmentesség engedélyezésére vonatkozó kérelem, és a bíróság azt mondja, hogy "nem részesítem költségmentességben vagy illetékfeljegyzési jogban", akkor úgy kell tekinteni, hogy mindjárt idézés kibocsátása nélkül elutasítjuk a keresetlevelet, mert nincs az illeték leróva? Én azt hiszem, hogy elég pontatlan ez a megfogalmazás, és önmagában az illeték lerovását én nem tekintem olyan súlyos mulasztásnak, hogy emiatt a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kellene utasítani.
Megítélésem szerint nem lehet párhuzamot vonni a cégeljárásban az illeték lerovásának elmulasztása és a peres illeték le nem rovása között, ugyanis a cégjogban pontosan meg vannak határozva, cégfajtáktól függően, a fillérre, forintra kiszámított illetékek - azok egzakt dolgok. S ha annak megfelelően nem rója le, akkor helyes a cégtörvény, és az eljárási törvény módosítása kapcsán azonnal el kell utasítani a kérelmet. Itt azonban más a helyzet. Éppen ezért ennek a 124. § (2) bekezdésének, amely a törvényjavaslat 21. §-ában szerepel, azt hiszem, az elhagyását fogjuk majd, éppen célszerűségi okokból, javasolni.
Tisztelt Országgyűlés! Megítélésünk szerint tehát a második része e törvényjavaslatnak elfogadható, és bizonyára más képviselőtársaim is fognak még módosító javaslatot benyújtani; jobbítható, hogy a törvényhozó szándékának megfelelően valóban javítsa az igazságszolgáltatás menetét, gyorsítsa az ítélkezési gyakorlatot.
Nagyon röviden az 5. résszel kapcsolatban, mégpedig a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény módosításával kapcsolatban szeretnék két észrevételt tenni. Az általános vita eddigi részében kifejtettük, indokoltuk, hogy nem értünk egyet az OIT létszámának 19 főre történő emelésével. Azt is kifejezésre juttattuk, hogy nem értünk egyet az elnöki értekezletnek közjogi funkcióval történő felruházásával, itt a megyei bírósági elnöki értekezletre gondolok, és ennek a törvényben történő megjelenítésével.
Ettől függetlenül a törvénycsomagnak vannak olyan kétharmados részei - és erre szeretném tisztelettel felhívni az igazságügyi kormányzat figyelmét -, így történetesen és jelesül a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló, ugyancsak kétharmados törvény módosításával kapcsolatos rendelkezéstervezet-sorozat, amelyet támogatni tudnánk. Van egy sajátos kettősség.
(21.30)
Tekintettel arra, hogy a kétharmados törvényekről külön szavaz a Ház, és ha a kétharmados törvények sorában szerepel az imént általunk nem támogatottnak minősített két törvényhely, a megyei elnökök értekezletével és az OIT létszámának felemelésével kapcsolatos rendelkezés, akkor ez azt vonhatja maga után, hogy kiszavazzuk a törvényből azokat a kétharmados rendelkezéseket is, amelyeket egyébként támogatni tudnánk.
Ennek az orvoslására két módosító javaslatot fogunk beterjeszteni, amelyben szívesen vesszük azt, ha - akár majd a részletes vita során, akár az alkotmányügyi bizottság ülésén - konzultációkat folytatunk, mert semmi olyan dolgot nem akarunk a törvényből kiszavazni; és egyébként ez a mi álláspontunkra nemcsak e törvény tekintetében jellemző, mert mi élünk ugyan a kétharmados, törvényadta ellenzéki lehetőségeinkkel, de visszaélni nem kívánunk vele. Éppen ezért kérjük, hogy az igazságügyi kormányzat teremtse meg annak a lehetőségét, hogy az általunk támogatott és jónak ítélt kétharmados rendelkezések az igazságszolgáltatás céljait szolgálhassák.
Röviden ennyit szerettem volna elmondani, és a módosító javaslatainkat részletesen a részletes vita során fejtjük ki. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps.)
