DR. DÁN JÁNOS
DR. DÁN JÁNOS
DR. DÁN JÁNOS (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az ítélőtábla és a hozzácsatlakozó hét törvény egy javaslatban történő tárgyalásának általános vitájában jogi szempontból az előző ülésnapon és a jelen ülésnapon előttem szólók is szinte mély szakmai igénnyel kimerítették a mondanivalókat. El kell gondolkozni azon, hogy kell-e ennyi törvényt tárgyalni egy csomagban egyszerre. Egyáltalán azon is érdemes lenne máskor elgondolkodni, hogy kell-e ennyi törvényt hozni egy-egy parlamenti ülésszak alatt vagy egy-egy parlamenti ciklus alatt.
Úgy érzem, hogy a törvény annál jobb, ha kiállja az idő próbáját, minél régebbi. Esetenként egy félretett, eldobott törvényt átdolgozva újra elővesznek. Így van ez az ítélőtáblák esetében is: az 1890. évi XXV. törvénycikkel hozták létre a kizárólagos fellebbezési bíróságként működő királyi ítélőtábla-rendszert mind polgári, mind büntetőperekben. Tizenegy királyi ítélőtáblát hoztak létre, ebből öt a jelenlegi országhatárokon belül volt, a másik hat a jelenlegi országhatárokon kívül, és tudomásom szerint ugyanaz az öt szerepel most egy tervezetben, amely annak idején már megvalósult. Várhatóan 11 ezer ügyben kell eljárni az újonnan felállítandó ítélőtáblának. Hogy mennyi lesz az ügyek száma később, hogy kellenek-e a vidéki ítélőtáblák is, az idő fogja eldönteni.
A javaslat mellékletében gazdasági számítások is találhatók, ugyanakkor felhívom a tisztelt Ház figyelmét, hogy a közlekedési szempontok is szerepet kell hogy játsszanak az ítélőtábla, illetve az ítélőtáblák kialakításakor. Igaz az is, hogy a vidéki nagyvárosok között rossz a közlekedési viszony, de a vidéki nagyvárosok és Budapest közötti közlekedési lehetőségekkel sem lehetünk igazán elégedettek. Tanúk, ügyvédek, szakértők, peres felek utazási költségeivel kell számolnunk, tehát véleményem szerint továbbra is foglalkozni kell a Szegeden, Pécsett, Debrecenben, Győrött felállítandó ítélőtáblákkal, ezek kialakítási lehetőségével, megvalósításával.
A magyar lakosság véleménye az elmúlt évtizedben az volt, hogy az igazságszolgáltatás épp a lassúsága miatt nem volt kielégítő, a perek elhúzódtak - nagyon vontatottan haladtak, elhúzódtak -, és igaz viszont az a régi mondás is, hogy gyors ítélkezés nem jár biztosan, és az is, hogy ítélj késlekedve, meggondolva. Ezt a régi mondást nagyon-nagyon sokszor megtartották, mert valóban késlekedve, elhúzódva születtek meg az ítéletek.
A bíróságra érkező jogvitás ügyek hatalmas számát egyik pillanatról a másikra valóban nem lehet lecsökkenteni, de mégis fölmerül a kérdés, hogy mi az, amit meg lehet tenni úgy, hogy a jogi pálya szakmaisága ne szenvedjen hátrányt. Úgy érzem, hogy ez a törvényjavaslat néhány nagyon jó gondolatot, a javaslatában nagyon jó tervezetet rögzített: a bíróságok minél előbb indítsák be az ügyeket; ez úgy találkozik a választópolgárok igenlő véleményével, ha a bíróság a keresetlevél beérkezését követő hat hónapon belüli időtartamra kitűzi a tárgyalást, és hiánypótlás esetén sem lehet a keresetlevél beérkezését követő kilenc hónapnál későbbi időpontra kitűzni. Ez egy remény arra, hogy legalább a tárgyalások megindulnak. Ugyanide tartozik, hogy a keresetlevelet legkésőbb 30 napon belül meg kell vizsgálni.
Reménykeltő, hogy az iratoknak a másodfokú bírósághoz való beérkezését követően hat hónapon belül szintén megtartható lesz a tárgyalás. Úgy érzem, ugyanígy egyetért a közvélemény, ha az őrizetbe vétel, előzetes letartóztatás, lakhelyelhagyási tilalom esetén a terhelt útiokmányát - magyarul az útlevelét - elveszik, így megelőzhető a gyanúsított eltűnése, amire az elmúlt években néhány közfelháborodást keltett ügyben, esetben példa volt.
A házi őrizet a külföldi jogrendszerekben már ismert. A mindennapos gyakorlatban többször tapasztalható a nyomozás lassúsága. Úgy néz ki, hogy a javaslat ebben rugalmas: gyakorlatilag egy évig helyben döntenek a nyomozás határidejéről.
Vitázni lehet, hogy ötmillió legyen-e a határ a jogi pereknél, amelyek a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak, ugyanígy a személyhez fűződő jogok megsértése miatt keletkezett polgári jogi igények érvényesítése iránt indított pereknek a megyei bíróság hatáskörébe helyezésével is. Itt érvként, indokként ugyanazt tudnám felhozni, mint az ítélőtáblák létrehozásakor: az utazási távolságot, az említett tanúk, ügyvédek, szakértők, peres felek s a többi utazási költségeit.
Amennyiben a beterjesztett törvényjavaslat az igazságszolgáltatás működését javítja, ez véleményem szerint találkozik a polgárok igenlő véleményével, és akkor meggyőződésem szerint hosszabb távon a többi meghozott törvény megtartatásával együtt rendezett jogi környezetet teremt, és az állampolgárok társadalmi közérzetére - áttételesen, ezt külön kiemelném: a gazdasági élet, az üzleti élet rendezettségére is - pozitív hatást fejt ki, és így segíti az európai uniós csatlakozásunkat is.
Ezen szempontok figyelembevételével és a módosítások után a jelen javaslatot elfogadásra javaslom. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
