DOMOKOS LÁSZLÓ
DOMOKOS LÁSZLÓ
DOMOKOS LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetése egy tudatos befektetés a jövőbe. "Aki törvényévé teszi, hogy a gondolatot tettel, a tettet gondolattal vizsgálja, nem tévedhet, vagy ha mégis, hamar visszatalál a helyes útra" - Goethe idézete találóan jellemzi a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetési tervezetét.
A fiatal demokrácia történetében először a költségvetés az eddigieknél hosszabb távra, három évre előre gondolkodik. A hosszú távú gondolkodás meghozta a gyümölcseit, szilárddá, biztonságossá és kiszámíthatóvá válik mindannyiunk élete. Ha az emberek tudják, mire számíthatnak, könnyebben tervezik meg saját személyes életüket. Az Országgyűlés által elfogadott költségvetési irányelvekkel összhangban olyan távlatokat nyitunk, hogy valamennyiünk élete kiszámíthatóbb, nyugodtabb legyen. A bölcs vezető előbb megszámlálja lehetőségeit, és csak azután kezd tervek kovácsolásába - vélekedik egy kínai mondás.
Mi alapozza meg a költségvetés tervezetét, miért tekinthetünk bizakodva a jövőbe? Érdemes gazdasági növekedési lehetőségeink oldaláról megvizsgálni a kérdést. A magyar gazdaságot a versenyképesség javulása, kiegyensúlyozott és dinamikus fejlődés jellemzi. A gazdasági növekedés az idei évben várhatóan 4 százalék lesz. A gazdaság dinamizmusa nem pusztán állapot, hanem folyamatként értelmezhető. Olyan folyamatként, amely a kormány által megjelölt egyensúly mellett biztosítja a tartós növekedést. Ha a külső egyensúlyról beszélünk, megnyugtató, hogy a magyar gazdaságot a beruházások és az export bővülése vezérli, hiszen ez jól mutatja a hazai és a külföldi gazdaság viszonyát, méltó versenytársai és partnerei vagyunk a világnak. Magyarország elismerése, hogy ez évtől a NATO teljes jogú tagjaivá lettünk, megalapozva a fejlődéshez szükséges külső és belső biztonságunkat. Ez szükségszerűen felelősségvállalást követel az országtól, amelyet a kormány az idei költségvetésben még nem, de a 2000. évi büdzsében kiemelten érvényesít.
A gazdaság belső egyensúlyát szemlélve elsősorban az áremelkedés ütemére kell fordítanunk figyelmünket. Középtávon át kell lépnünk a mérsékelt inflációból az alacsony, néhány százalékos inflációba. Ezt teremti meg a kormány és a Magyar Nemzeti Bank összehangolt antiinflációs politikája. Így érhető el a 2000. év végére a mérsékelt, 3,5-4,5 százalékos éves áremelkedési ütem, amelyet a jelenlegi folyamatok is támogatnak.
A gyarapodás szempontjából kiemelkedően fontos, hogy a fejlődés a munkaerő piacán is érzékelhető legyen, amit jól tükröz a munkaerő-tartalékok kihasználtsága. Az ez évi folyamatok hatására a munkanélküliség jelentősen csökkent. Természetesen az érdem a magyar gazdaság szereplőié, az ebben munkavállalóként és fogyasztóként egyaránt megjelenő családoké, a foglalkoztatóként is megjelenő, önmagukért tenni akaró kis- és középvállalkozóké és minden tevékeny polgáré.
A gazdaság szereplőivel együttműködve értelmezhető a kormány gazdaságszabályozó szerepe. A gazdaságpolitika megszerzett hitelességének fenntartását ezért a Fidesz-Magyar Polgári Párt a jövőben is számon fogja kérni.
(9.00)
A gazdaság jelenlegi állapotából kitűnik, hogy a következő három évben tovább haladhatunk az eddigi makrogazdasági pályán. Gazdaságunk mutatói megfelelő értéket mutatnak a kormány ez év júniusában elfogadott gazdaságstratégiai koncepciójában megfogalmazott célok megvalósításához. Melyek ezek a célok? A gyors, kiegyensúlyozott növekedés, az európai integráció megvalósítása, a versenyképesség javítása.
A számok világán túl, a társadalmi és politikai érdekek szintjén mit tükröz a költségvetés? Fellelhetők-e benne azok az elemek, amelyek a kormányprogram szellemét is áthatják? Remélem, tisztelt képviselőtársaim, hogy a költségvetési vita végén erre a kérdésre mindannyian igennel válaszolhatunk.
Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Párt célja, hogy Magyarországon mindenki dolgozni tudjon, aki dolgozni akar. Olyan Magyarországot akarunk, ahol a tisztességes munka eredménye a tisztes megélhetés. Azt, hogy a polgárok munkájukkal családjuk számára méltó életkörülményeket teremthessenek, csak olyan gazdaságpolitikával lehet érni, ahol az ország versenyképességének javítása a legfőbb célkitűzés. A versenyképesség fokozását célzó gazdaságpolitika alapja pedig a családok és a foglalkoztatás helyzetének, feltételeinek javítása.
Egyszerre kell biztosítanunk a gazdasági növekedést és javítanunk a családok életszínvonalán. A mérleg nyelve egyik irányba sem billenhet el. A gazdasági növekedés felét fordítjuk a jövedelmek emelésére, míg másik felével az elkövetkező évek gazdasági növekedését alapozzuk meg. Ezáltal lehetővé válik, hogy 2000-ben a polgárok jövedelme és a családok fogyasztása átlagosan 3 százalékkal haladja meg a múlt évit. Így teremthetjük meg annak az alapját, hogy a beruházások évről évre 8-10 százalékkal emelkedjenek.
Amikor a jövedelmek és a fogyasztás növekedéséről és a nyugdíjreform folytatásáról beszélünk, az nem történhet az egész életüket végigdolgozók kárára. Ezért biztosítjuk, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke 2000-ben is növekedjen. A nyugdíjak folyamatos emelésével biztosítani kívánjuk az idős kor méltóságát.
A kormány a polgárok, családok, közösségek gazdasági tenniakarására, tudására és tapasztalatára alapozza a gazdaság versenyképességének növelését. Ennek szellemében mondhatjuk azt, hogy a megtermelt jövedelem ott van a legjobb helyen, ahol azt létrehozták. Azok, akik előállították ezt a jövedelmet, már bizonyították azt, hogy a rendelkezésre álló lehetőségeket, eszközöket ésszerűen tudják használni, azt újabb értékteremtésre tudják fordítani. A nemzetgazdaság szintjén az a legelőnyösebb, ha elsősorban és minél nagyobb mértékben ezek az elsődleges jövedelemtulajdonosok rendelkezhetnek saját pénzükkel.
Az új évezred állama az esélyteremtésről szól. Érvényesülnie kell a "megőrizni-meghaladni" elvnek: megőrizni azon intézkedéseket, melyek csökkentik az állami elvonás mértékét, és meghaladni is azokat. Az ilyen intézkedések nemcsak bevezetésük évében hatnak, hanem az azt követő időszakban is. A járulékszint 7 százalékkal való csökkentése 1999-ben 100 milliárd forintot meghaladó forrást hagyott a gazdaságban. Ez a 100 milliárd forint a 2000. évben is a gazdaságot élénkíti. Optimális szintre kell csökkenteni az elvonás mértékét, mind nagyobb mozgásteret hagyva a vállalkozásoknak. A 2000. évi költségvetés új szemlélete lehetővé teszi, hogy az elkövetkező években is ugyanazokat az értékeket tartsuk szem előtt, amelyeken a közösen készített kormányprogram és az 1999. évi költségvetés is alapul.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Párt a családok pártja. Meggyőződésünk, hogy azokat a családokat kell erősítenünk, akik a vállukon viszik az ország gondját, s akik magukra vállalják a gyermeknevelés örömteli terheit. Ez úgy lehetséges, ha a kormányzat elismerten deklarálja a gyermekneveléssel járó többletköltségek megjelenését a családban, politikájában pedig elismeri a felelősen gyermeket vállalók érdemeit. Nem engedhetjük, hogy a gyermek vállalása a szegénység vállalása legyen. A családok mindennapjainak javítása érdekében folytatódik az adórendszerben a családi elemek erősítése.
1999-ben bevezettük a gyermekek után járó adókedvezményt és újra alanyi jogúvá tettük a családi pótlékot, mindenki számára hozzáférhetővé tettük a gyest. A kormányprogram deklarálta, hogy a családi pótlék nem szociális segély, hanem a gyermeknevelés többletköltségeinek az állam részéről történő elismerése, annak kifejezése, hogy a gyermeknevelés érték. Az idén új elemként szereplő iskoláztatási támogatás a családi pótlékot váltotta fel. A Fidesz-Magyar Polgári Párt határozott a tekintetben, hogy így biztosítható a támogatás gyermeknevelésre fordítása.
2000. január 1-jétől további 30 százalékkal növeljük a gyermekek után járó adókedvezmény összegét, bevezetjük a jövedelemarányos gyermeknevelési támogatást, a gyedet, amelynek fedezetéül 36,3 milliárd forint szerepel a jövő évi költségvetésben. A családi adókedvezménnyel 48,8 milliárd forinttal jut több gyermekeink taníttatására, ruházkodásra, így közel 1,5 millió, gyermeket nevelő család helyzetén javítunk. Ez a legközvetlenebb és leghatékonyabb támogatási forma, hiszen a helyben hagyott adóhoz a munkabér kifizetésének napján hozzájuthat a gyermeket nevelő család.
A foglalkoztatás kérdésének kiemelt kezelése a másik olyan érték, amely a költségvetésben nyomon követhető. Ha fenntartjuk a jelenlegi munkanélküli-ellátási rendszert, meggyőződésem, hogy nem tudjuk morálisan talpra állítani az országot, s a nemzet atomjaira esik szét. Akkor pedig a mindenki által elképzelt célokat nem tudjuk elérni! A segélypolitikán túl szükség van az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök kibővítésére. A kormány letette azokat az alapokat, amelyek a munkanélküliség hatékony kezelését, a munka társadalmi értékének megerősítését segítik elő.
A munkanélküliség dilemmájának merőben új kezeléséről van szó. A kormány döntésének értelmében 2000. január 1-jén lép hatályba az új szabályozás. Az új rendszer új célkitűzéseket, új alapelveket jelent. A rendszer elsődleges szándéka, hogy a munkahelyüket vesztetteket támogassa. Másik célkitűzése az, hogy a munka világába visszasegítse azokat, akik elvesztették a munkahelyüket. És végül: másodlagos munkaerőpiacot biztosítunk támogatott munkahelyekkel, közhasznú munkával.
A munkanélküli-járadék ideje alatt, ami 9 hónapra változik, a munkakeresést fogjuk elősegíteni. Ennek az időszaknak a célja a személyiség felkészítése a munkavállalásra, az új munkahely keresésére. Ez elsősorban átképzést, tréningeket jelent, de természetesen olyan aktív eszközök használatát is, mint a munkahelyteremtő támogatások. A cél az, hogy ne megrövidítsük a munkanélkülieket, hanem lehetőséget biztosítsunk számukra az új munkahelyek megtalálására.
Ha valaki nem talál munkát ez idő alatt és a tevőleges eszközök nem segítik hozzá ehhez, akkor a segélyezés az önkormányzatok által történik. Ez újszerű feladatot ró az önkormányzatokra. A feladat mellé azonban pénzt és mozgásteret is biztosítunk. A Munkaerő-piaci Alapból különböző címeken több milliárd forint támogatást fognak az önkormányzatok kapni a szociális normatíva arányában.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Ide kívánkozik a 2000. évi költségvetés egyik kiemelkedő érdeme, hogy a Bokros-csomag óta először emelkedik reálértékben az önkormányzatok támogatása. A normatívák megemelése által az országos átlagot tekintve 9,3 százalékkal jut több pénz az önkormányzatokhoz, a növekedés Budapesten 4,2, a nagyvárosoknál 9,2 százalék, míg ugyanezen adat a megyéknél 10,1, a falvaknál 14,6 százalék. Összességében elmondható, hogy a központi szabályozásba tartozó állami támogatások és hozzájárulások, valamint a személyi jövedelemadó együttesen az előző évi országgyűlési előirányzathoz képest 7,7 százalékkal nőhetnek. A kormány így juttatja érvényre a társadalmi igazságosság elvét, valamint a kiegyensúlyozott fejlődést szorgalmazó szándékát.
Hangsúlyozni kell, hogy itt nem a fejlesztés irányáról kellett dönteni, nem vidék kontra főváros szemléletről van szó. Meg kell erősíteni a falvakat, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatokat, hiszen az önkormányzatok egyharmada a működésképtelenség határára sodródott. Nem tudnak megfelelni a kötelező feladataiknak sem, nem tudják a település tisztán tartását finanszírozni, nem tudják kifizetni a következő havi béreket s így tovább.
(9.10)
Ha nem kezeljük idejében a problémát, ez beláthatatlan folyamatokat indíthat el. Indokolatlan mértékben erősítheti a városokba vándorlás folyamatát, ami a falvak elöregedéséhez, majd lassú elnéptelenedéséhez vezethet. Az ezekből a jelekből szembetűnő folyamatokat vette észre időben a kormány, amikor újragondolta az elosztás elvét.
A vidék és a falvak népességmegtartását segítik az önkormányzati pénzügyi szabályozás módosításai. A személyi jövedelemadóból való részesedési arányok változásai, a támogatások bővülése egyértelműen a gyengébb gazdasági háttérrel rendelkező vidéki városok és falvak önkormányzatainak jövedelempozícióját javítja, mindezzel az elmaradott térségek és a vidékfejlesztés felgyorsítani kívánt felzárkóztatását szolgálva. Megnyugtató, hogy az agrár-, vidék- és területfejlesztési célok megvalósításának támogatására a központi költségvetés az 1999. évhez viszonyítva a 2000. évre az inflációnál jóval magasabb többletet biztosít. Itt nem pusztán az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium növekvő támogatásáról van szó, hanem mindazokról a pénzekről, amelyek más minisztériumokból is a vidék felé áramlanak. Ez több mint 500 milliárd forintot jelent a következő évben.
A 2000. évtől számot vető költségvetési politikának kiemelten kell számításba vennie az európai uniós csatlakozást, illetve annak előkészítését elősegítő előcsatlakozási programot, mellyel hozzáférhetővé válnak az európai uniós pénzek.
A költségvetésben hangsúlyos az infrastruktúrán belül is a működő tőke beáramlását elősegítő, a vállalkozások élénkítéséhez hozzájáruló gyorsforgalmi utak fejlesztésének előkészítése. Folytatódik az M3-as autópálya továbbépítése, az M7-es autópálya jelenlegi szakaszának felújítása. A meginduló építések kihatnak a családok mindennapjaira is, számos új munkahely megteremtésével.
Az állam beruházó szerepe, bár jelentősen befolyásolja a nemzetgazdaság egészét, önmagában nem elegendő a foglalkoztatás kérdésének megoldásához. Úgy tudunk további munkahelyeket teremteni, ha támogatjuk a kis- és középvállalkozásokat. A foglalkoztatottak jelentős hányada keresi e vállalkozásoknak köszönhetően a mindennapi kenyerét. A kis- és középvállalkozások, mint az egyik legfontosabb munkaerő-felszívó és -megtartó tényezők erősítése is, széles körű intézkedéseket igényel az állam részéről. Fontos, hogy támogató társra találjanak a kormányban.
Az adózási szabályok tervezett változásában fellelhetők mindazok az elemek, melyekkel javul a helyzetük, versenyképességük. Hogy a számos kedvező elem közül egyet említsünk, az átalányadózást választhatók köre lényegesen bővül. A jövőben bármely tevékenységet végző egyéni vállalkozó választhatja ezt az adózási formát, ami kizárólag csak bevételi nyilvántartási kötelezettséget jelent. Ebben az esetben nem kell tételes könyvelést vezetnie, könyvelőt, adótanácsadót fizetnie. Az eddig erre fordított időt, energiát, pénzt saját vállalkozásában kamatoztathatja.
Ami a konkrét költségvetési forrásokat illeti, a külön célelőirányzatként rendelkezésre álló pénzek jelentősen növekednek, konkrét programokkal elősegítve gyarapodásukat. Nem mellékes, hogy hamarosan elfogadásra kerül a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényjavaslat, amely tovább javíthatja e kör feltételrendszerét. Az Európai Unióba való zökkenőmentes betagozódásunk is megköveteli a kiemelt figyelmet és segítséget.
A legnagyobb érték a munkaerő. Az állam szabályozó szerepe meghatározó abban, hogy értéke nőjön. Ezért jelentősen megemeljük a minimálbért: két év alatt 19 500 forintról 25 000 forintra.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt lándzsát tör az otthonteremtés mellett, hiszen a polgári lét tisztes életkörülményeket is jelent. Magyarországon a jelenlegi gazdasági és társadalmi környezetben a polgárok túlnyomó része nem képes saját erőből lakáshoz jutni vagy tartósan lakást bérelni. Elodázhatatlanul szükség van egy egységes, átgondolt és összehangolt lakásprogram megalkotására. Ennek nélkülözhetetlen eleme a lakásfinanszírozás rendszerének újragondolása és átalakítása. Míg például Nyugat-Európában egy lakás árának átlagosan 85 százalékát teszi ki a hitel aránya, addig hazánkban ez az arány nem éri el a 20 százalékot sem. Ezt az állapotot elsősorban egy működőképes jelzáloghitel-rendszerrel és egy alacsony lakáshitelkamattal lehet orvosolni.
A szociálpolitikai és az adó-visszatérítési támogatások hatékonyságuk növelése és a visszásságok megszüntetése érdekében átalakulnak. Új lakás építésén és vásárlásán túl jelentős központi költségvetési hozzájárulásban részesül az önkormányzat és polgára használt lakás vásárlásához, lakáscseréhez, bővítéshez és korszerűsítéshez.
A jelentősen növekvő eszközök és a mérséklődő kamatszint lehetővé teszi nagyarányú lakáshitelkamat-támogatás biztosítását is. Így elérhető a lakáskölcsön keresletének ugrásszerű bővülése, amely a szociális jellegű támogatások mellett a hitelezés, öngondoskodás szerepét erősíti.
A házak építése új munkahelyek teremtését is jelenti. A polgári kormány családok gyarapodását szolgáló politikájának ez is egy támogató eleme. Az otthonteremtés elfogadott koncepciója alapjaiban változtatja meg a lakástámogatási rendszert.
A közoktatás legfontosabb feladata a társadalmi esélyegyenlőtlenség megszüntetése, szociális, gazdasági, kulturális értelemben egyaránt. Az iskola a társadalmi mobilitás legfontosabb közintézménye, amely az egyéni felemelkedés, kulturális folytonosság átadásának helyszíne és a gazdasági hatékonyság növelésének is eszköze. Az egyénnek sikeresen kell válaszolnia az élet kihívásaira. Az egyén sikeressége záloga a család sikerességének. A család sikeressége a garanciája az ország versenyképességének.
Az oktatás 2000. évre tervezett támogatása jelentősen növekedett. Egyértelmű, hogy a kormány továbbra is kiemelt figyelmet fordít az oktatásra. Amikor a családokban csökken az egymásra fordított idő, amikor ezernyi forrásból, ezernyi értéket közvetítő információ veszi kerül a gyermekeinket, megnövekedett a pedagógus felelőssége. A jövőnk a gyermekeinket nevelő tanárok kezében van. A kormány elismeri a pedagógusok munkáját, ezért a kormány kiemelt figyelmet fordított és fordít a jövőben is a pedagógustársadalom megbecsülésére. A költségvetési keretek lehetőséget adnak a pedagógusbérek 8,25 százalékos növekedésére.
Az állami támogatást az önkormányzatok egészítik ki. Ehhez természetesen az önkormányzatok támogató politikája is szükséges.
Az egészségügyi ellátórendszer kérdése legalább tíz éve akut probléma. A Fidesz-Magyar Polgári Párt elkötelezte magát az egészségügy mellett. A megoldás kimunkálása még nem fejeződött be. Az eddigi feladatok ellátásán és számos új elem beillesztésén túl ebben az évben még nem lehet kiemelten megjeleníteni a változást.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország akkor lesz sikeres, ha a társadalom tagjai és közösségei, a gazdaság szereplői szövetségesre találnak egymásban és a kormányzatban. Nagy Endre - A családi műhely a házasság tükrében - eképp látatja velünk e szövetséget: "A házasság az a műhely, amelyben két ember bölcsességgel, türelemmel és kölcsönös lemondással a közös boldogságon dolgozhat. Olyan, mint a jó termőföld: csak azt adja vissza megsokszorozva, amit beléje vetnek." A 2000. évi költségvetés a családok költségvetése. Megvalósíthatósága kiszámíthatóságon alapul, középpontjában az ember, a család áll. A munkát az értékére helyezi, és esélyt ad a fejlődésre.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt számot adhat Magyarország polgárainak, hogy választási programja megvalósításával időarányosan halad a közösen kitűzött célok felé. Ennek jegyében a Fidesz-Magyar Polgári Párt támogatja a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetési javaslatát. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
(9.20)
