VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mielőtt a módosító indítványokról szavazna a tisztelt Ház, engedjék meg, hogy néhány gondolatban összefoglaljam a vitában elhangzottakat, összegezve a tapasztalatokat. Az összegzésre sokórás parlamenti és bizottsági vitasorozat végén kerül sor, ezért röviden kiemelem az indulatoktól sem mentes adótörvénycsomag vitájának néhány tanulságát.
Ha mérleget készítünk a képviselői, a kapcsolódó és a bizottsági javaslatokról, számuk összességében megközelíti a négyszázat. Ez messze elmarad a korábbi években megszokott javaslatok számától, hiszen gyakran egy-egy törvény módosítására született ennyi indítvány. Több mint száz indítványt a kormány támogatott. Ez azt jelenti, hogy a vita valóban érdemi volt, elegendő terepet hagyva az érvek és ellenérvek ütköztetésére. Az álláspontok a viták eredményeként letisztultak, és a kormány több ponton is elfogadta a képviselők véleményét. Ezek költségvetési hatásokkal is járó korrekciót jelentenek az eredeti törvényjavaslathoz képest. A kormány által is támogatott javaslatok másik jellegzetes típusát az új rendelkezések érvényesülését elősegítő szabályok testesítik meg, amelyek megkönnyítik a koncepcionálisan helyeselt elképzelések társadalmi elfogadtatását.
Az előzetes várakozásokat némileg megcáfolva az indítványok közül legtöbb, az indítványok harmada a jövedéki adóhoz érkezett. A bor jövedékiadó-törvény hatálya alá vonása valóban újdonság, természetes, hogy az új jogintézmény megteremtése, a feltételek részletes szabályainak kimunkálása sokféle véleményt hoz a felszínre. Mint minden esztendőben, a személyi jövedelemadó kapcsán idén is számos képviselői elképzelés fogalmazódott meg. Nem okozott meglepetést az sem, hogy az általános forgalmi adó, a járulékfizetés, a táppénz-finanszírozás és az adózás rendje néhány jellegzetes pontja tartalmilag is eltérő elképzelések megfogalmazására sarkallja a különböző frakciók képviselőit.
A viták jórészt a több mint kétszáz szakaszból álló javaslat néhány rendelkezése körül zajlottak, a legélesebben a táppénz-finanszírozás, az áfa-visszaigénylés feltételrendszere, a biztosítási adó, a személyi jövedelemadó, adójóváírás és a családi kedvezmény kapcsán fogalmazódtak meg képviselői javaslatok. Mielőtt az egyes törvényeket módosító javaslatok értékeléséről szólnék, utalnom kell annak a jelentős formai változásnak a tapasztalataira, amelyet az az újítás teremtett, hogy a kormány a költségvetés bevételeit érintő valamennyi adót, illetéket és járulékot, továbbá ezek szervezeti eljárási feltételeit egyetlen törvényjavaslatba foglalva tette le a tisztelt Ház asztalára.
Vajon bevált-e ez a kormányzati szándékoknak megfelelő újítás? Tény, hogy megkönnyítette a javaslatok tárgyalását, nem kellett párhuzamosan vagy igen rövid időközökkel egy sor adótörvény-javaslat vitájára felkészülniük a képviselőknek. A vita álláspontunk szerint igazolta az adókat és a járulékrendszert, valamint az adóbeszedés adóigazgatási és eljárási szabályait egyetlen javaslatba ötvöző elképzelés helyességét. Az egyes javaslatokat sokkal körültekintőbben, megalapozottabban lehetett megítélni azáltal, hogy az adózással, járulékfizetéssel összefüggő valamennyi szabályt egyetlen javaslat tartalmazta. Mind a plenáris ülésen, mind a bizottságok előtt sokkal nagyobb teret kaptak az egyes adók összefüggései, sokkal egyértelműbben fejeződött ki, hogy az adótörvények változásairól folytatott vita elsődlegesen a költségvetés bevételeinek megalapozásáról és nem a jövőbeni választói magatartás befolyásolásáról szól.
Az egyes törvényeket érintő viták eredményeiről, azok értékeléséről röviden érdemes is szólni.
Tisztelt Ház! Az általános forgalmi adó módosítására tett javaslatok középpontjában a jogosulatlan visszaigénylések lehetőségének korlátozása, a visszaélések megnehezítése állt. Ennek jogosságát általában nem vonták kétségbe a viták során, még ha a választott eszközök, a mértékek tekintetében el is tértek az álláspontok. A kormány által is támogatott módosítási javaslatok nyomán a visszaigénylés feltételeit szabályozó rendelkezések eredeti, néhol túl szigorú feltételeit az eredeti cél megtartásával úgy sikerült megváltoztatni, hogy azok jobban alkalmazkodjanak a piacgazdaság igen különböző élethelyzeteihez. Ilyen például az importbeszerzés, vagy az importszolgáltatás. Ilyenkor nincs jelentősége annak, hogy az adózó az adóval növelt ellenértéket megfizette-e, az a lényeges, hogy a kivetett adót megfizette-e.
A módosító indítványok nyomán került a javaslatba rendelkezés az ellenérték beszámítással történő kiegyenlítése esetére. Módosítási indítvány alapján kerül a törvényjavaslatba annak rendezése, ha az ellenérték egy részét a szerződés szerint tartják vissza, a teljesítéskor előre nem látható hibák kijavításáig, például az építőiparban. Ez a fajta visszatartás az egyébként jogszerűen felmerülő áfa-visszaigénylést nem korlátozza.
A kormány úgy ítéli meg, hogy a visszaigénylés szigorításához, az ellenőrzések feltételeinek javításához fűződő célok úgy is elérhetők, ha az eredeti javaslat szerint három egymást követő hónapban meghatározott feltétel helyett két egymás után következő hónapra csökken az úgynevezett negatív elszámolandó adó a havi adóbevallásra kötelezettek esetében. Ezért ezt a módosító indítványt is támogatja a kormány. Méltányolva a kezdő vállalkozók helyzetét, a kormány egyetértett azzal az indítvánnyal is, hogy esetükben a 4 millió forintos árbevételi értékhatárt időarányosan kell elérniük ahhoz, hogy az áfa visszaigénylésére lehetőségük legyen. A jogutód nélkül megszűnő vállalkozások esetében nem lehet eltekinteni attól, hogy a piaci viszonyok között a vállalkozás kockázatát a vállalkozó viseli. Elfogadhatók ugyanakkor a módosító indítványban meghatározott kedvezőbb feltételek, de a korábban tapasztalt gyakori visszaélések visszaszorítása érdekében a jogutód nélkül történő megszűnés esetén az áfa visszaigénylése nem lehet korlátlan.
Több képviselő tett javaslatot különböző termékek kedvezményes adómérték alá vonására. Ezzel szemben a törvényjavaslat, igazodva az európai uniós elvárásokhoz szűkíti azon termékek körét, amelyek jelenleg a hazai szabályozás szerint a kedvezményes adókulccsal adóznak. Ilyen meggondolásból sorolta át a javaslat például a napkollektort a normál adókulcs alá.
Az európai követelményekkel, a korábban vállalt kötelezettségekkel összhangban nem támogatja a kormány a nullakulcsos termékkör szélesítését. Így nem fogadható el, hogy a könyvértékesítés vagy a diákétkeztetés nulla adókulcsú legyen.
(17.40)
Az általános forgalmi adótól idegen bármely célú állami támogatás, ezért nem tekinthető reálisnak az a felvetés, hogy a könyvtárak a beszerzéseik után adó-visszatérítési támogatásban részesüljenek.
Tisztelt Ház! A jövedéki adót érintő legjelentősebb módosítás: a bor bevonása a jövedéki termékek közé. Érthető módon a borral kapcsolatban érkezett a legtöbb módosító indítvány is. Ezek többsége az országgyűlési képviselők, a borszakma és a kormány szakértőinek szoros együttműködésével született. A rendelkezések végső megformálásához a törvényalkotás parlamenti munkaszakasza jelentős mértékben járult hozzá. Joggal bízhatunk abban, hogy a végrehajtható, az ágazat sajátosságait messzemenően figyelembe vevő szabályozást fogad el a tisztelt Ház, és az átállás nem okoz majd fennakadást a termelésben.
Az eredeti cél az volt, hogy az előállítás, forgalmazás ellenőrzött rendszere révén a jövedéki szabályok valóban rendet teremtsenek a borpiacon, visszaszoruljon a borhamisítás, és a magyar bor visszanyerje jó hírnevét. Ezt a célt szem előtt tartva a kormány támogatja a bor jövedéki adójának az eredetileg javasoltnál alacsonyabb szintben való megállapítását. Ugyanakkor nem támogatható módosító indítvány az, amely az adómentes mennyiség megduplázását indítványozta. Úgy vélem, hogy az eredetileg javasolt, személyenkénti 250 liter, illetve családonként összesen 1000 liter méltányos mennyiség, megfelel a szokásoknak, hagyományos mértéknek, annak emelése nem indokolt.
A vitában elhangzott érvek alapján elfogadható, hogy a szőlőborhoz hasonló szabályokat csak a gyümölcsbor-előállítás, minőség-ellenőrzés, forgalmazás szakmai szabályainak kialakítását követően lehet alkalmazni. Ezért e feltételek megteremtéséig egyetértünk a gyümölcsborra a szőlőbornál magasabb adómérték kivetését szorgalmazó javaslattal.
Sok indítvány érintette a többi jövedéki termék adóemelését. Ezek közül a borpárlat adójának a gyümölcspálinka adójával való egységesítését támogatjuk, a cigaretták esetében viszont a könnyű cigarettákra kisebb adóemelést javasló indítványt nem tudjuk támogatni a költségvetési hatása miatt. Hasonló a helyzet az üzemanyagokra javasolt kisebb mértékű adóemelés esetében is.
Környezetvédelmi megfontolások miatt, a levegőminőség javítása érdekében támogatjuk azt a módosító indítványt, amely az összetételtől függően kétféle adómértéket állapít meg a 98-as oktánszámú motorbenzinre. A gyengébb minőségű termék esetében érvényesülő magasabb adómérték arra ösztönzi az üzemanyag-forgalmazókat, hogy mielőbb átálljanak a magasabb minőségi követelményeknek megfelelő, a környezetet kevésbé károsító benzin forgalmazására.
A cigarettára a törvényjavaslat két változatot, a két lépcsőben megvalósuló, összesen 30 százalékos adóemelést eredményező A-változatot, illetve az év elején egyszeri 15 százalékos emelést jelentő B-változatot tartalmaz. Az egyik módosító indítvány az év elejétől javasol 30 százalékos adóemelést. A viták nyomán a kormány eredeti álláspontját nem tartja szükségesnek módosítani, az alternatív javaslat beterjesztésével a döntést a parlament kezébe adta.
Ami a jövedékiadó-visszatérítések feltételeinek változtatását szorgalmazó javaslatokat illeti, a kormány nem támogat olyan módosító indítványokat, amelyek jelentősen rontanák a jövő évi költségvetési pozíciókat. Így nem értünk egyet például a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés vágósertés, vágócsirke ágazatokra való kiterjesztésével, amely 7-8 milliárd forinttal rontaná a költségvetési egyenleget.
Tisztelt Ház! A személyi jövedelemadó törvény módosítása két lényeges kérdést ölel fel: a családok helyzetének javítását, valamint az adóztatás egyszerűsítését. A kormány szándékát a módosító indítványok többsége megerősítette.
A kormány fenntartja, hogy az adóköteles jövedelemmel rendelkezőket kell támogatni, mert így lehet előnyben részesíteni azokat a gyermekeket nevelőket, akik munkából származó jövedelmeik növelésére törekszenek, értéket hoznak létre a társadalom számára. Így a 2000. évi változásoknál feltétlen elsőbbséget élvez a családok helyzetének javítása, amelyet a gyermekkedvezmény mintegy 30 százalékos - gyermekenként havi 5-800 forint - emelése testesít meg. A kedvezmény révén az egy- és kétgyermekes családokban gyermekenként évi közel 130 ezer, a három- és többgyermekes családokban gyermekenként évi több mint 170 ezer forint adóalap után nem kell adót fizetni.
Összességében 45 milliárd forint adót hagy így a költségvetés az érintett családoknál. Ezen túlmenően azonban a kormány nem tud olyan módosító indítványt támogatni, amely a javasoltnál is nagyobb kedvezményt biztosítana.
Most is a viták kereszttüzében állt az szja-tábla és az adójóváírás. Idén is több módosító indítvány javasolta az adótábla felső kulcsának emelését. Ezeket a kormány nem támogatja, mert ezek ellentmondanak annak az adópolitikai célnak, hogy a munka- és tőkejövedelmek adóterhelése közelítsen egymáshoz. A magasabb adókulcs bevezetése esetén e jövedelmek közötti elvonáskülönbség tovább növekedne.
Az érintett magas jövedelműek esetében elmondható, hogy a munkaviszonyból származó jövedelmeik után jelenleg is magasabb elvonással kell számolni, mint a befektetések hozama esetén. A felső kulcs emelésének teljesítmény-visszatartó, adóelkerülésre sarkalló hatását is figyelembe kell venni.
A kormány eredeti szándéka a terhelésátrendezés elkerülése volt, ezért nem javasolta az adótábla és az adójóváírás módosítását, azonban a kormány egyetért azzal, hogy az adójóváírás egymillió forintnál történő megállítása és az adókulcsváltás együttes hatását enyhíteni kell. Ezért támogatja azt a módosító indítványt, amely az adójóváírás fokozatos visszavételét célozza. Mintegy 300 ezer adózó helyzete kedvezőbb lesz azáltal, hogy az 1 millió és az 1 millió 200 ezer forint között is jár adójóváírás, de a jövedelem arányában csökkenő mértékben.
Számos módosító indítvány érkezett az adókedvezményekkel kapcsolatban is. Továbbra is fenntartja a kormány eredeti javaslatát, mely szerint az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári befizetések, valamint a magánnyugdíj-pénztári kiegészítő tagdíj adókedvezménye egységesen 30 százalékra változik, és a munkáltatói hozzájárulás a jelenlegi adókötelezettség helyett a havi minimálbér 115 százalékáig nem visel adót.
Tisztelt Ház! Végezetül engedjék meg, hogy röviden ismertessem a táppénz-finanszírozási szabályokat. Nem kerül bevezetésre a 40 napos munkáltatói táppénz-finanszírozás, és nem is szűnik meg a foglalkoztatókat terhelő évi 15 munkanap betegszabadság és ennek közterhei, illetve az egyharmados táppénz-finanszírozási kötelezettség is fennmarad. Az egyetlen javasolt változtatás a három nap betegszabadság orvosi igazolás nélküli igénybevételének megszüntetése. Ez a szabály már bevezetésétől kezdve idegen a betegségi ellátások jogosultsági feltételeitől, rendszerétől.
Mindez a társadalombiztosítás területén azt eredményezi, hogy 2000-ben a fő jellemző a stabilitás és az adminisztráció jelentős csökkentése. Így például 2000-től jellemzően megszűnik a munkáltatók havi járulékbevallási kötelezettsége. Sőt, a jövő évtől az egyéni vállalkozóknál nemcsak a bevallási, hanem a befizetési kötelezettség is negyedévenként teljesíthető.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek alapján a kormány nevében kérem, hogy a kormány által támogatott módosításokat támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)
