DR. GÓGL ÁRPÁD
DR. GÓGL ÁRPÁD
DR. GÓGL ÁRPÁD egészségügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény módosítására benyújtott, az Országgyűlés egészségügyi és szociális bizottsága, valamint a környezetvédelmi bizottsága által megtárgyalt törvényjavaslatot tárgyaljuk.
A plenáris és a bizottsági üléseken elhangzottak, valamint a képviselő hölgyek és urak által benyújtott módosító javaslatok is a '91-ben elfogadott törvény jobbításának szándékát, az ország lakosságának egészségi állapota iránti felelősségérzetet tükrözték.
A törvényjavaslat legvitatottabb pontja az ÁNTSZ jogállására vonatkozó rendelkezés. A benyújtott képviselői indítványoknak mintegy negyede e rendelkezéshez kapcsolódik, ezért erről a kérdésről részletesebben kell szólni. 1991-ben, az ÁNTSZ létrehozásakor igen fontos volt a korábbi tanácsi és az állami feladatok elkülönítése. A törvény tehát meghatározta az állami feladatok körét, és kimondta, hogy a feladatot ellátó szolgálat az állami költségvetésből működtetett, országos hatáskörű államigazgatási szerv. Ez a megfogalmazás kezdettől fogva vitatható volt, hiszen a szolgálat városi, megyei és országos intézetekből álló szervezetrendszer, nem egyetlen szerv.
Az országos hatáskörű szerv fogalmának meghatározására az ÁNTSZ-törvény elfogadása után több mint egy évvel, 1992-ben, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény elfogadásának évében került sor.
Az 1040/92-es kormányhatározat, valamint a 3333/1992-es kormányhatározat szerint országos hatáskörű szervek a kormány irányítása alá tartozó olyan szervek, amelyek feladata nem része a miniszter feladat- és hatáskörének. Az ÁNTSZ feladat- és hatásköre szerteágazó. Számos, vagy ha úgy tetszik, számtalan, egyre több szakterülettel érintkezik, és az egyes állampolgárokat a születésüktől a halálukig elkíséri, és érinti a gazdálkodó szervezetek többségét.
A feladatok azonban az egészségügyi miniszter felelősségi körén, feladat- és hatáskörén nem nyúlnak túl. Az egyes miniszterek által irányított úgynevezett nem minisztériumi jogállású központi közigazgatási szervek megnevezésére, jogállásának meghatározására használatossá vált kategória a központi hivatal. Az ÁNTSZ-törvény elfogadását követően ezt ajánljuk. E kifejezés használata a szolgálat feladat- és hatáskörében, jogosítványaiban és elkötelezettségeiben nem jelent változást. Tehát e változás nem érdemi, hiszen a feladat- és a hatáskörök, a szolgálat jogköre és felelőssége a terminológiai változás ellenére változatlanok.
Ugyanakkor felhívnám a figyelmet arra is, hogy a jogbiztonság követelménye éppen az előbb említett ok miatt azt követeli meg a jogalkotótól, jelen esetben a parlamenttől, hogy ezt a módosítást fogadja el. A kormánynak e kérdésben már évek óta egységes az álláspontja. Az 1997-ben elfogadott 2396/1997-es kormányhatározat, amelyet megerősített a 2013/1999-es kormányhatározat, hasonló, az egyes szervek jogállását rendező intézkedéseket már hozott. Hasonlóan döntött az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság esetében és a Magyar Bányászati Hivatalnál is.
A törvényjavaslat általános vitáját követően a kormány ismételten tárgyalt a kérdésről, és úgy foglalt állást, hogy az ÁNTSZ jogállását központi hivatalként meghatározó álláspontját változatlan fenntartja.
Sorrendben a következő kérdés a fegyveres erők közegészségügyi, járványügyi tevékenysége, illetve a tevékenység irányítása, melyben Magyarország NATO-hoz történt csatlakozására tekintettel most már esetenként az országban tartózkodó külföldi fegyveres erők is beletartoznak.
A hatályos törvény 2. § (3) bekezdése lehetőséget ad a fegyveres erőknek, a rendvédelmi szerveknek, hogy közegészségügyi, járványügyi feladataikat saját egészségügyi szolgálatuk útján lássák el.
(20.10)
Ez a szabályozás az elmúlt több mint nyolc év próbáját kiállta, az országos tiszti főorvos irányító szerepének megismétlése indokolatlan.
A javaslat 3. § a)-b) pontjaihoz benyújtott indítványok céljukat tekintve megegyeznek az előterjesztő szándékával, azonban "A szolgálat feladatai" cím alatt kötelezettséget fogalmaznak meg közfeladatot ellátó szervek számára, ezért azokat nem tudjuk támogatni.
A javaslat 3. § a) és b) pontjához benyújtott módosító javaslatok kiegészítik a tevékenységek sorát, ezért támogatjuk.
A javaslat 4. §-ának a járványveszélyre, illetve katasztrófa elhárítására felkészült fertőtlenítő, kártevő-mentesítő csoportok fenntartásáról kiegészítés nem indokolt, mert a feladatokat a törvény 4. § (6) bekezdésének b) pontja tartalmazza. A szervezeti formáról azonban részletes szabályokat - hogy kik lássák el az egyes feladatokat - a törvényben nem célszerű rögzíteni.
Egyetértőleg támogatom azokat a javaslatokat, amelyek egyrészt nevesítik a törvényben az egészségfejlesztés szempontjából legfontosabb területeket - a gyógyító-megelőző alapellátást, család- és nővédelmet, anya- és csecsemővédelmet, mentálhigiénét -, másrészt szerepelteti a magzatvédelmi törvénnyel létrehozott, az ÁNTSZ szervezetén belül működő családvédelmi szolgálatot.
Tisztelt Képviselőtársaim! Megköszönöm, hogy módosító javaslataikkal támogatták és jobbították a benyújtott törvényjavaslatot. Kérem önöket, hogy a népegészségügyről és a lakosság egészségi állapotáért viselt közös felelősségünkről akkor se feledkezzenek meg, amikor azt az előterjesztések nem ilyen közvetlenül érintik.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
