DR. SÁRINGER GYULA
DR. SÁRINGER GYULA
DR. SÁRINGER GYULA, az oktatási és tudományos bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az oktatási és tudományos bizottság szeptember 22-én megtárgyalta a H/1509. számú országgyűlési határozati javaslatot, amelynek címe: az európai régióban a felsőoktatási képesítések elismeréséről szóló lisszaboni elismerési egyezmény megerősítése. Magának az egyezménynek a címe a következő: egyezmény a felsőoktatási képesítések elismeréséről az európai régióban.
Az egyezmény tizenegy fejezetből áll. A fejezeteken belül több úgynevezett cikk tartalmazza az érdemi mondanivalókat. Az I. fejezet címe "meghatározások", amely az egyezményben előforduló szakszavakat determinálja. A II. fejezet a hatóságok illetékessége címet viseli. A III. fejezet a képesítések értékeléséhez kapcsolódó alapelveket tárgyalja. A IV. fejezet a felsőoktatásba bejutást lehetővé tevő képesítések elismerése. Az V. fejezet a részképzések tanulmányi idejének elismerése. A VI. fejezet a felsőfokú képesítések elismerése. A VII. fejezet a menekültek, hontalanok és menedékes személyek képesítésének elismerése. A VIII. fejezet tájékoztatás a felsőoktatási intézmények és képzési programok értékeléséről. A IX. fejezet tájékoztatás elismerési kérdésekről. A X. fejezet a végrehajtási mechanizmusokat, míg a XI., egyben utolsó fejezet a zárórendelkezéseket tartalmazza.
Az egyezményt Lisszabonban 1997. április 11-én készítették angol, francia, orosz és spanyol nyelven. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Portugálul nem?) Az aláíró országok az Európa Tanács és az UNESCO európai régiójának tagállamai voltak, így természetesen magyar részről is nemcsak aláírásra került az egyezmény, hanem annak kidolgozásában és szövegezésében is részt vett az Oktatási Minisztérium illetékes szakembere. A két példányban készült egyezmény egyik példányát az Európa Tanács irattárába, a másikat az Egyesült Nemzetek oktatási, tudományos és kulturális szervezetének irattárába helyezték el. Hiteles másolatot kaptak az aláíró országok, továbbá a Szentszék, az Európai Közösség, végül az Egyesült Nemzetek Titkársága.
Az egyezmény nem előzmény nélkül született meg. Dr. Arany Éva, aki az Oktatási Minisztérium részéről kommentálta az egyezményt, a bizottság ülésén elmondta, hogy már 1982-ben deklarálásra került az úgynevezett párizsi konvenció, amely javaslatot tartalmazott a felsőoktatásban részt vevők vizsgaeredményeinek európai elismerésére. A javaslatban arról esett szó, hogy az Európa Tanács és az Európai Unió próbáljanak közösen kidolgozni egy olyan elismerési rendeletet, amely lehetővé teszi a felsőoktatásban tanuló hallgatók mobilitását, valamint a megszerzett diplomák elismerését, annak ellenére, hogy az egyes európai országokban más és más az oktatási struktúra.
Az említett '82-es párizsi konvenciót egy szándéknyilatkozatnak lehet felfogni. A kilencvenes évek kezdetén már háromféle intézmény dolgozott azon, hogy a felsőoktatás és az ott szerzett képesítések, diplomák elismerésre kerüljenek. Az egyik intézmény bukaresti székhellyel működött, ez volt az UNESCO Centres, amely a közép-európai régióban található országokkal foglalkozott. A másik székhelye Strasbourgban volt, amely az Európa Tanács hálózataként működött. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) A harmadik az Európai Unióhoz tartozott brüsszeli székhellyel.
Már 1992-ben az Európa Tanács főtitkára kéréssel fordult az UNESCO főtitkárához, hogy hozzanak létre egy olyan elismerési rendeletet, amely az évszázadok során kialakult rendkívül értékes és sokszínű európai kutatási rendszerben szerzett szakképesítéseket valamilyen formában képes legyen elismerni. Az 1992-es kezdeményezésnek lett az eredménye az előttünk fekvő és a szóban forgó 1997. április 11-én magyar részről is aláírt, röviden csak lisszaboni egyezmény néven ismert határozati javaslat.
(20.40)
Magyar részről dr. Nagy Tibor Gyula, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője írta alá, aki az egyezmény kidolgozásában is tevékenyen részt vett.
Az egyezménynek az ad különös jelentőséget, hogy a témával kapcsolatban egyetlen dokumentumban foglalja össze az európai felsőoktatás eltérő struktúrájából és sokszínűségéből fakadó különbözőségeket. Ezeket a különbözőségeket úgy sikerült egységes keretbe foglalni, hogy először a témával kapcsolatos alapfogalmakat tisztázták.
Az egyezmény alapján lehetővé válik, hogy a középfokú intézményekben szerzett érettségiket, valamint a középfokú végzettségnek minősülő bizonyítványokat is elismerik. Ezzel megnyílt az út az érettségizettek számára, hogy más országok főiskoláin vagy egyetemein folytathassák tanulmányaikat.
Rögzíti az egyezmény az egyes országok különböző szintű intézményeiben szerzett oklevelek elismerési (Az elnök csenget.) mechanizmusát is. Külön foglalkozik a menekült személyek jogállásával és képzettségük elismerésével.
Az oktatási bizottság egyhangúlag támogatta. (Taps a Fidesz, az MSZP és az SZDSZ soraiból. - Közbeszólás az MSZP soraiból: Bravó!)
