VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Közismert, hogy az Útalapot az akkori kormány még 1989-ben, a rendszerváltozás előtt hozta létre az országos úthálózat fejlesztése, fenntartása és működtetése céljából. Létrehozásának indoka az volt, hogy az igénybe vevők a használat, a rongálás arányában járuljanak hozzá a létesítéshez, fenntartáshoz.
1992. június elejétől került sor az alap törvényi szabályozására a 30/1999. számú törvényben. 1989 és 1999 januárja között, vagyis mintegy tíz év alatt az alap forrásai a kezdeti mintegy 7-8 milliárd forintról közel 80 milliárd forintra bővültek. Az alap forrásai a következők voltak: az üzemanyagok fogyasztói árába beépített úgynevezett útalap-hozzájárulási rész, a nemzetközi gépjárművek után beszedett adó 100 százaléka, továbbá a belföldi gépjárművek utáni adó 50 százaléka, valamint egyéb források, például túlsúlydíj. Az alap létrehozásának további indoka az volt, hogy lehetőség legyen a fejlesztésre és a fenntartásra fordítható források egységes kezelésére, vagyis legyen lehetőség a szükségnek megfelelően arra, hogy a célok között esetenként átcsoportosítás történhessen.
Az elmúlt tíz évben az alapot kezelő közlekedési miniszter felelőssége és hatásköre volt, hogy a forrásokon belül kialakítva, a fejlesztésre és a fenntartásra, valamint az üzemeltetésre fordítható arányokat megállapítsa. Kétségtelen tény, hogy az út- és autópálya-hálózat kiépítetlensége azt eredményezte, hogy a fejlesztésekre fordított részek többszörösére emelkedtek, míg a meglévő utak fenntartása, az állagmegőrzés háttérbe szorult. Megjegyzem, hogy ezt a körülményt ismerték fel az Útalap számára kölcsönt nyújtó bankok is, amikor egy-egy konkrét hitelhez kikötötték, hogy milyen mértékű és milyen arányú útfenntartást tartanának elengedhetetlennek. Ismeretes, hogy a Világbank ennek elmaradása miatt az elmúlt években fel is függesztette egyik kölcsöne folyósítását.
Mindezeket azért kellett elmondanom, mert az előző kormányzati ciklusban az Útalap eladósodottsága rendkívüli módon megnőtt, előfordult, hogy az éves bevételeihez képest az éves adósságszolgálat aránya meghaladta a 30 százalékot.
(16.20)
Sajnos én nem interpellálhatom önt, tisztelt képviselő úr, mint volt államtitkárt, de szívesen megkérdezném öntől, hogy mire költötték ezeket a pénzeket. Mi okozta azt, hogy több milliárd forintért létrehozott társaságok most csődöt jelentenek, mi okozta azt, hogy Budapest környékén az egyik legdrágább gyorsforgalmi úthálózat épült az elmúlt esztendők során? (Taps a MIÉP padsoraiban. - Közbeszólások az SZDSZ padsoraiból, köztük Horn Gábor: Ott ül melletted, kérdezd meg!)
Szeretném azt is elmondani, hogy az ön állításával szemben nem csökkennek a közlekedési úthálózatra fordítható állami támogatások és kiadások. 1999-ben a várható kiadás az összes forrásban 84,7 milliárd forint lesz, a 2000. évben pedig törvényjavaslatunk szerint is 100 milliárd forint fölé emelkedik, eléri a 103,5 milliárd forintot.
Én tehát úgy gondolom, tisztelt képviselő úr, hogy az ön állításával szemben a kormány igenis fordít támogatást a közúthálózat fejlesztésére, a benzin árából is fordít; és szeretném emlékeztetni önt arra, hogy a benzinben jelentős mértékű jövedékiadó-tartalom van, amelyből új célelőirányzatra szintén jelentős mértékű átcsoportosítás történik, ez közel 30 százalékát teszi ki a jövedéki adóból származó befizetéseknek.
Mindezek alapján kérem, hogy válaszomat szíveskedjék elfogadni. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
