DR. PÓSÁN LÁSZLÓ
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A világ közvéleményét megdöbbentették és megrázták azok a hírek, amelyek az augusztus 30-ai ENSZ-ellenőrzés mellett a függetlenségre voksoló kelet-timori népszavazást követő terrorhullámról szóltak.
Kelet-Timor 1975-ben vált függetlenné Portugáliától, de Indonézia annektálta a területet. Az indonéz lépést akkor csak Ausztrália ismerte el, az Egyesült Államok hallgatólag támogatta, a nemzetközi közvélemény igyekezett kerülni az állásfoglalást, és mindez gyakorlatilag Indonéziának kedvezett. A kelet-timori függetlenség és önrendelkezési mozgalom Portugália EU-taggá válását követően nyert erőteljes nemzetközi támogatást, alapvetően emberi jogi megfontolásokból. Az elszakadási törekvések hátterében indonéz, iszlám és timori katolikus, azaz vallási ellentétek is húzódtak. A Suharto-rendszer eróziója, de a nemzetközi közvélemény álláspontjának, az emberi és közösségi jogok védelmének hangsúlyosabb felvállalása irányába történt elmozdulása egyaránt közrejátszott abban, hogy ez év májusában az ENSZ égisze alatt Portugália és Indonézia között megállapodás jött létre arra vonatkozóan, hogy a terület sorsáról népszavazást tartanak.
Habibie indonéz elnök a népszavazást megelőzően leszögezte, hogy annak eredményét, bármi legyen is az, tiszteletben fogja tartani. Azzal az elképzeléssel szemben, hogy Kelet-Timor Indonézián belül kapjon különleges autonómiát, a lakosság közel 80 százaléka a teljes függetlenség mellett foglalt állást. Ezt követően azonban az indonézbarát kelet-timori milíciák - az indonéz hadsereg bátorító passzivitása mellett - terrorhullámot indítottak, amely ellenőrizhetetlen helyzetet, több ezer emberáldozatot, köztük négy ENSZ-képviselő halálát és százezres nagyságrendű menekülthullámot eredményezett. A nemzetközi közösség a délszláv térség majd' egy évtizede tartó vallási és etnikai válságából is tanulva helyesen ismerte fel, hogy az ilyen konfliktusoknak gátat kell szabni, mert következményei kiszámíthatatlanok és beláthatatlanok.
Portugália és a menekültek áradatától tartó Ausztrália számos nyugati ország támogatásával nemzetközi béketeremtő katonai akciót kezdeményezett. Habibie indonéz elnök előbb rendkívüli állapot bevezetésére tett kísérletet, majd végül beleegyezett, hogy az ENSZ kereti között nemzetközi erők biztosítsák a rend helyreállítását. Az Európai Unió támogatta, hogy Indonézia egyetértését tudomásul véve, nemzetközi békeerőket telepítsenek a konfliktus helyszínére, ugyanakkor a szervezett szabadcsapatok hallgatólagos támogatása miatt változatlanul az indonéz kormányt tekintette felelősnek a rendért és a törvényességért.
A magyar kormány és a Fidesz-Magyar Polgári Párt azt a fejleményt, mely nemzetközi szinten az elmúlt években fokozatosan erősödött, nevezetesen, hogy az emberi és kisebbségi jogok, valamint az önrendelkezés elve fontosabb az egyes államok szuverenitásánál s ezen jogok és elvek megsértését nem lehet egy adott ország belügyének tekinteni, a határon túli nagy számú magyar kisebbség okán üdvözlendőnek és az általános stabilitás és béke megteremtése érdekében tett fontos lépésnek tekinti. Magyarország 1997-ben társszerzőséget vállalt az ENSZ emberi jogi bizottságában az emberi jogok kelet-timori megsértését elítélő határozatának meghozatalában. Az Európai Unió ugyancsak 1997-ben kért fel bennünket először csatlakozásra a Kelet-Timorral kapcsolatos közös állásponthoz.
A jelenlegi konfliktussal kapcsolatban a magyar Külügyminisztérium nyilatkozata az Európai Unió elnökségének állásfoglalását tette magáévá.
A Fidesz elítéli az erőszakos cselekményeket és a népszavazás eredményének tiszteletben tartásában látja a helyzet rendezésének lehetőségét. Egyetértünk azzal, hogy a népszavazás eredményének érvényesítése érdekében szükség volt a nemzetközi fellépésre, ahogyan az emberi jogok megsértése és az etnikai tisztogatás miatt szükség volt Boszniában vagy Koszovóban is. A határainkon túli magyar kisebbségekre való tekintettel Magyarország nagyon is érzékeny arra, ha bárhol a világon diszkrimináció ér etnikai vagy vallási kisebbséget, alkotó közösségeket. Érdekünk ugyanakkor Indonézia stabilitása, a demokratizálódási folyamat folytatódása, hiszen ez gazdasági együttműködésünk fejlesztésének is elengedhetetlen feltétele.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt, tekintettel arra, hogy Magyarország a közvetlen szomszédságában, Boszniában és Koszovóban már részt vállalt béketeremtő, békefenntartó nemzetközi misszióban, úgy véli, hogy költségvetési okokból nem fogja tudni teljesíteni az ausztrál kormány azon kérését, hogy hazánk is vegyen részt a kelet-timori nemzetközi béketeremtő kontingensben. Ugyanakkor a magyar kormány kész arra, hogy a Vöröskereszttel együttműködve humanitárius segítséget nyújtson a kelet-timori menekülteknek.
Magyarország egyúttal csatlakozott az Európai Unió külügyminisztereinek 1999. szeptember 13-ai brüsszeli... (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját.)
