DR. TURI-KOVÁCS BÉLA
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (FKGP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A költségvetési vita eddigi szakasza örvendetes és nem várt eredményt hozott. Az ellenzék, jelesül a Szocialista Párt most először jelét adta konstruktivitásának, sőt realitásérzékének: ország-világ többször hallhatta, hogy a koalíciós kormány által beterjesztett 2000. évi költségvetést minden idők második legjobb költségvetésének aposztrofálták. Nincs indokunk ezúttal, hogy a szocialistákat megcáfoljuk.
Ehhez képest számomra nehezen értelmezhető, hogy a szocialista vezérszónok ugyanakkor folyamatosan - úgy hozzávetőlegesen tízszer-tizenötször legalább - a reménytelenség költségvetésének is nevezte a javaslatot. Na már most, ha a zöld a reménység színe, akkor a környezet- és természetvédelemre fordítható költségvetési források fényesen igazolják, hogy reménység talán még a szocialisták számára is akad. Elmondható ez annak ellenére, hogy a környezet- és természetvédelemmel a szaktárcával kapcsolatosan az elmúlt hetekben olyan események következtek be - nyilván bizonyos körök által előre előkészítetten -, amelyek felbolygatták a szakmai közvéleményt és általában a közvéleményt. Úgy tűnik, számosan megfeledkeztek arról, hogy a környezet- és természetvédelem 2000. évi viszonyait alapvetően nem egy-egy személyi ügy - legyen az önmagában bármilyen fontos -, hanem a terület részére rendelkezésre álló költségvetési források határozzák meg.
Azt remélem, hogy a költségvetésben megjelenő, környezet- és természetvédelemre fordítandó rész erőteljes bizonyítéka annak, hogy a kormány, a kormányzó koalíció kiemelten fontos területként kezeli a környezet- és természetvédelmet. A környezet- és természetvédelem a nemzetgazdaság egészét érinti, ezért a felhasználásra kerülő költségvetési eszközök jelentős, túlnyomó része nem a szaktárcánál, hanem más tárcáknál jelenik meg, ugyanakkor fontos vizsgálni, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium mint szaktárca milyen költségvetési kondíciókkal rendelkezik a 2000. évre.
A nemzetgazdaság környezetvédelmi feladatainak előirányzatát alapvetően két tényező határozza meg: a parlament által 1997-ben elfogadott nemzeti környezetvédelmi program 2000. évi feladatai, valamint az Unióba való belépés feltételéül szabott és elfogadott kötelezettségek teljesítése. Eszerint a Nemzeti Környezetvédelmi Program 2000. évi feladatainak teljesítésére az intézkedési tervezet alapján 245,6 milliárd forintot irányoz elő, melyből a költségvetés által finanszírozott feladatok teljesítése 150,6 milliárd forintot tesz ki. Ezek az igények a különböző tárcáknál jelennek meg, melyeknek értékét a tárgyalt törvényjavaslat a fejezeti kezelésű célelőirányzatokban megjelenő tervezett kiadások jelentik. Eszerint a környezetvédelemre nevesített fejezeti kezelésű előirányzatok minisztériumonként összeadva 102,6 milliárd forintot tesznek ki. A fenti összeg azonban nem tartalmazza a BM címzett és céltámogatási előirányzatainak szennyvízre, hulladékra vonatkozó összegét, melynek értéke megítélésünk szerint 47 milliárd forint, továbbá nem tartalmazza az FVM vidékfejlesztési előirányzatainak környezetvédelmi részét, mely a nemzeti környezetvédelmi program előirányzata alapján mintegy 7 milliárd forintot jelent, valamint az Oktatási Minisztériumnál további 1,5 milliárd forintot, mely a költségvetésben az oktatási intézményeknél került elszámolásra.
Mindezek figyelembevételével a 2000. évi költségvetési javaslat 158,1 milliárd forintot tartalmaz, ami meghaladja a nemzeti környezetvédelmi program 2000. évig szóló intézkedési tervében szereplő 150,6 milliárd forintos szintet. Ez már remélhetőleg kellő reménységet biztosít mindenki számára.
A gazdasági növekedéssel összhangban az előrejelzések alapján a kormány az uniós csatlakozáshoz történő felzárkózás környezetvédelmi kiadásait 2010-ig 2500 milliárd forintra becsülte. Ebből az összegből 1998-2000 között mintegy 1000 milliárd forint felhasználást irányoztak elő. Ebből az előirányzatból 1997-'98-ban 196 milliárd forintot használtak fel, 1999-ben várhatóan 190 milliárd forint kerül felhasználásra, a 2000-ig szóló intézkedési terv adatai alapján 245 milliárd forint felhasználását tervezik, az előrelépés tehát nagyságrendi. Így a fenti keretösszegekhez 2001-2002-re 370 milliárd forint fejlesztési igény mutatkozik, melynek évenkénti átlagos nagysága nem több, mint az elmúlt három év átlagos felhasználása, a realitás tehát biztosított.
Nyomatékkal hangsúlyozom, hogy a felkészülésre fordított környezetvédelmi kiadások mértéke és ütemezése alapján megállapítható, hogy a központi költségvetés, a gazdasági szereplők és az önkormányzatok feladatmegoldó finanszírozásával 2002-re nagy biztonsággal elérhetők a csatlakozás feltételeit megalapozó célkitűzések. Ezt azért is fontos leszögezni, hiszen hosszú időn keresztül rendszeresen hallhattuk, hogy a környezetvédelem az a terület, ami akadályozhatja a 2002-es eredményes csatlakozási lehetőségünket. Úgy tűnik, hogy ezek az akadályok elhárulnak az elkövetkezendő években.
A költségvetésben szereplő előirányzatokra a környezetvédelmi intézkedési terv döntően az alábbi területeket jelöli meg, amelyeket most csak címszerűen tudok felsorolni, mert a rendelkezésemre álló idő az időkorlátokra figyelemmel behatárolt:
A versenyképesség javítása környezetkímélő módszerekkel és eljárásokkal - azért emeltem ki ezt a fejezetrészt, mert ez az a terület, ahol megítélésem szerint lényeges elmozdulás következett be. A fejezet legnagyobb volumenű intézkedése, a nehézfűtőolaj-feldolgozási projekt 2000 millió forintos tétele ugyanis vállalati beruházásként a MOL Rt. finanszírozásában valósul meg, ezért ez a költségvetést nem terheli. Ez a jövőre nézve, úgy gondolom, fontos jelzés, mert a gazdaság erősödésével bizonyos költségvetési kiadásokat és terheket a gazdaság át tud, át kell tudnia vállalni.
A térségi környezeti és fejlesztési programok kidolgozásánál hiányként kell megjelölnünk, hogy az intézkedések közül a pincék és partfalak jelentette veszély elhárítására vonatkozó program ráfordításai a költségvetésben alacsonyabb szinten jelennek meg. Ez egyes területeken, egyes vidékeken - Szentendrén, Egerben, Pécsett és egyéb területeken - problémákat fog okozni, amelyeket mindenképpen orvosolni kell, tekintettel arra, hogy ezek olyan veszélyes területek, ahol nem lehet az időre bízni a megoldást.
A vizek mennyiségi és minőségi védelme, valamint a korszerű, környezetkímélő szennyvíz-elvezetési és -tisztítási fejlesztések rovatán belül nagy jelentőséggel jelenik meg az ISPA-források felhasználása. Erre külön szeretnék még kitérni. Problémát jelent azonban ennél az intézkedési tervrésznél, hogy a költségvetésben nem szerepel a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer második üteméhez kapcsolódó fejlesztés. A Balaton és a Kis-Balaton vízvédelme a környezet- és természetvédelem elsőrangú feladatai közé tartozik, nem szabad tehát megengedni, hogy ez a fontos, az egész nemzetgazdaságot érintő kérdés háttérbe szoruljon, a megoldást meg kell találni, és a Balaton tekintetében nem kerülhet hátrányos helyzetbe a Kis-Balaton megújítása sem.
A települési és termelési hulladékgazdálkodás fejlesztése az egyik neuralgikus pontja a magyar környezetvédelemnek, erre rendkívül nehéz forrásokat találni. Maga a költségvetés ezt a KAC-hoz, a Környezetvédelmi Alap célfeladatok címzett támogatásához rendeli, ami bizonyos előre ki nem számítható bizonytalansági tényezőket hordoz magában; a kívánt forrás biztosítása megítélésünk szerint feltétlenül szükséges.
Az anyag- és energiatakarékosság javítása, a megújuló energiaforrások elterjesztése, valamint a hulladékok energetikai hasznosítása olyan fejezet, amely nézetünk szerint alapjában véve és lényegesen a gazdaságra kell hogy támaszkodjon. Ennek megvannak az első jelei, hiszen a Mátrai Erőmű Rt. kéntelenítő beruházása vállalati forrásból valósul meg, és ez egy igen jelentős tétel, ami a költségvetési kihatásoknál megjelenik, azaz a költségvetést ez a rész nem terheli.
(8. 30)
A fejezet más programjainak a forrása a KAC-nál jelenik meg, valamint a gazdaságfejlesztési célelőirányzatoknál. Úgy gondolom tehát, hogy biztosítottak ezek a források, de még külön ki szeretnék térni ezekkel kapcsolatosan a tárca felelősségére.
A további fejezetrészekre egyszerűen idő hiányában nincs módom kitérni, ezért csak azt tudom elmondani, hogy összességében megállapítható, hogy a jelen költségvetés környezetvédelmi ráfordításainak nagysága és szerkezete kielégíti mind a nemzeti program, mind a Unióba való belépés felzárkózásának a 2000. évre jutó költségigényét, és elegendő biztosíték mutatkozik a hátralévő időszak feladatainak ellátására.
Külön kell foglalkoznom a tárca költségvetésével. Összehasonlító adatokat most az idő hiányában csak summázva tudok a tisztelt Ház elé tárni, de ebből világosan megállapítható, hogy míg az 1999. évben összességében a tárca 46 ezer 743, 6 millió forinttal, most 58 998,5 millió forinttal rendelkezik, ami 126,2 százalékot jelent, és a meggyőződésem: megfelelő és jó felhasználás esetén eredményes lehet a tárca munkája.
Nos, itt szeretnék kitérni arra, amire már utaltam. A mi nézetünk szerint - hogy ezek a kedvező költségvetési feltételek csak akkor realizálódhatnak, csak akkor jelenhetnek meg valóban úgy, hogy ezek eredményeket is hoznak, ha a tárca az integratív képességét növeli, és képes arra, hogy ennek az integratív feladatnak eleget tegyen. Ugyanis azok, amelyek más tárcánál jelennek meg - annak feltételezése nélkül, hogy ezek más célokra kerülhetnének felhasználásra - szakmai feladat, hogy ezeknek a felhasználása valóban úgy történjen, ahogyan az a nemzeti környezetvédelmi programban előírások szerint meg kell történjen.
Tisztelt Ház! Nagyon röviden szeretnék még valamiről szólni. Ez a költségvetés - az én nézetem szerint - nem az egyes koalíciós pártok, hanem a koalíció költségvetése. Ez a költségvetés, amelyet a tisztelt Ház most tárgyal, előzmények alapján alakult ki, ahol az egyes koalíciós pártok nyilvánvalóan a saját, egyéninek tekintett, de valójában közösséget szolgáló érdekeit érvényesíteni kívánta. Az a fajta szolidaritás azonban, amely a koalíción belül megvan és létezik, és amely meggyőződésem szilárd és biztonságos, a jövőre nézve is biztosítja azt, hogy ha vannak is szakmai viták, a szakmai viták semmiképpen nem adódhatnak olyan módon össze, hogy ezek egymással szembeni bármiféle fellépést eredményezzenek.
A következőre szeretnék utalni: egyértelmű, hogy a Független Kisgazdapárt mindvégig nyomatékkal törekedett arra, hogy az általa irányított tárcák megfelelő kondíciókat nyerjenek el. Megítélésünk szerint ez döntő mértékben sikerült is. Ugyanakkor ez nem vezethet oda - és ezt nagy nyomatékkal mondom -, hogy például a közrend és közbiztonság területén ne gondolkodjunk együtt a többi koalíciós partnerünkkel; ne gondoljunk arra, hogy miközben a legnagyobb nyomatékkal lépünk fel azért, hogy a magyar közélet, de elsősorban a közrend és közbiztonság területén nagy biztonsággal elhárítható legyen minden korrupciós gyanú és lehetőség, eközben biztosítani kell ezeknek a rendvédelmi szerveknek azokat a forrásokat is, amelyek valójában lehetővé teszik, hogy tisztességes megélhetés mellett tisztességes munkát, és alapjában véve tisztességes életvitelt lehessen követelni. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) Ez a koalíció közös feladata, ettől - nézetem szerint - semmiféle egyéni vagy egyéb érdekek el nem téríthetnek senkit. És azt gondolom, hogy senki ne tételezze fel, hogy ettől a Kisgazdapárt el kívánna térni. Mi módosításokkal ugyan, de a Kisgazdapárt támogatni tudja a 2000. évi költségvetési javaslatot.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a Kisgazdapárt padsoraiban.)
