DR. WEKLER FERENC
DR. WEKLER FERENC
DR. WEKLER FERENC (SZDSZ): Köszönöm. Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Mádi László az előbb egy mondatában utalt arra, hogy az ellenzék felelőtlenül kritizálhatja, kritizálja a költségvetés beterjesztett tervezetét. Én ezért a mondandómban szeretnék egy objektív forráshoz, az Állami Számvevőszékhez ragaszkodni, és mindazon megállapításaimat, amelyeket megteszek, igyekszem a Számvevőszék jelentéséből idézettel alátámasztani.
Kezdem is mindjárt az első idézettel, amely így szól: "A központi költségvetésből az önkormányzatok a tervezett infláció alsó értékéhez igazodó növekménnyel, míg az átvett és saját források tekintetében attól elmaradó többletekkel számolhatnak. Az ellátandó feladatok és a rendelkezésre álló források közötti egyensúly így a 2000. évben várhatóan tovább romlik". Ebből az is kiderült, hogy az önkormányzati fejezetről és az önkormányzatokkal összefüggő kérdésekről szeretnék néhány gondolatot megoldani önökkel.
Meg kell állapítani, tisztelt képviselőtársaim, hogy a helyi önkormányzatoknak a hatalomban elfoglalt helye, a gazdaságban betöltött szerepe és így a polgárok helyi életkörülményei 1999-ben, és különösen 2000-ben nem az új évezred optimista prognózisai szerint fognak alakulni. Sokkal inkább úgy tűnik, hogy az önkormányzati rendszer visszafelé lépdel, a tanácsrendszer felé, amikor is az állam központilag határozta meg, hogy mit csinálhat a tanács, és ehhez biztosította a forrásokat. A 2000-re meghatározott költségvetés szerint az is megjósolható, hogy romlani fognak a helyi működési feltételek.
Mielőtt kritikai észrevételeimet folytatnám, néhány olyan gondolatot is szeretnék elmondani, amelyek támogathatók ebben a költségvetési javaslatban. Helyesnek ítélem meg azt a törekvést, amely a kistelepülések és a kisvárosok jövedelempozíciójának javítását tűzi ki célul. Elfogadható az is a támogatási rendszerben, hogy profiltisztítást helyez kilátásba a költségvetési javaslat.
(12.00)
Kedvező változást eredményezhet az is, hogy a nem kötelező térségi feladatot ellátó önkormányzatok számára többletfinanszírozási lehetőségeket helyez kilátásba - sajnos, nem mindegyik számára. Időszerű és szükséges a címzett és céltámogatási rendszert érintő azon módosító javaslatok véghezvitele, illetve megszavazása, amelyek az EU-támogatásokkal történő összehangolás lehetőségét teremtik meg. Ezek azok, amelyek pozitívak a költségvetési javaslatban. Ezután vissza kell térnem a negatív következtetésekre, a negatívumok levonására.
A törvényjavaslat szerint a központi költségvetési szervek kiadásai közel 19 százalékkal növekednek 2000-ben, ezen belül a dologi kiadások közel 23 százalékkal az ez évihez képest. Az önkormányzatok lehetősége ezzel szemben a következő. Az összes bevétel 7 százalékkal nő, a dologi kiadás nulla százalékkal növekszik. Egyértelmű ezekből a számokból, hogy az önkormányzatok háttérbe szorítása, a központi és a helyi közigazgatás szembeállítása tehát jövőre is folytatódik. Figyelemre méltó e tekintetben a Számvevőszék számítása, mely szerint a központi költségvetési szervek támogatásának reálértéke 2000-ben 1994-hez képest 22 százalékkal növekszik, míg az önkormányzatok költségvetésből juttatott forrásainak reálértéke 1994-hez képest mindössze annak a háromnegyede.
A helyi közigazgatás ilyen mértékű visszaszorítása aközben megy végbe, hogy a kormány prognózisa szerint '94-ben 4 százalék körüli, 2000-ben pedig 4-5 százalék közötti a gazdasági növekedés. Ha ez valóban teljesül, úgy joggal feltehető a kérdés, hogy miért nem jut több a helyi közösségeknek, az önkormányzatoknak. A válasz az, hogy a kormány tudatosan csorbítja a helyi önkormányzatok pozícióit, gazdasági önállóságát, korlátozza működési és létfeltételeiket. Úgy tűnik, hogy a kormány törekvése az, hogy az önkormányzatok csak abból és úgy gazdálkodjanak, amit és ahogyan az állam számukra meghatároz.
Ezt a megállapítást az is alátámasztja, hogy az önkormányzatok folyamatosan bővülő feladataikhoz nem kapják meg az önkormányzati törvény szerint őket megillető többletforrást, hanem például az önkormányzati rendszeren belül forráscserét végrehajtva teremtik meg a feladatellátáshoz a fedezetet. Ezzel a módszerrel kereste és találta meg a kormány a közoktatási törvény módosítása miatt szükséges mintegy 32 milliárd forintot úgy, hogy ezen a címen csökkentette a személyi jövedelemadó helyben maradó összegét, és osztotta újra feladatarányosan az önkormányzatok között. Megjegyzem, hogy az önkormányzati szövetségek számításai szerint a közoktatási feladatok támogatásának aránya 90 százalék helyett még így is csak 76 százalékos arányú, és ez a válaszom a képviselő asszony korábbi felszólalására az szja helyben maradó részére.
Az új feladatok ellátásához, így az okmányirodák felállításához, működtetéséhez, az otthonteremtési támogatáshoz, a munkanélküliség kezeléséhez az önkormányzati rendszeren belül nincsen fedezet. Ismét idézem az Állami Számvevőszék jelentését, amely a következőket mondja: "A tervezett központi források összessége viszont továbbra sem veszi kellően figyelembe az önkormányzatok által ellátott feladatok nagyságrendjét, az inflációs hatásokat és esetenként a szakmai törvények által megfogalmazott igényeket". Úgy kell tehát döntenünk, képviselőtársaim, az önkormányzatok jövő évi jövedelemhelyzetének alakulásáról, hogy néhány nagy jelentőségű feladat esetén a feladatok, a költségkihatások, a finanszírozási rend még nem ismertek.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslatból kiolvasható a kormány törekvése arra vonatkozóan is, hogy korlátozza az önkormányzatok önállóságát, gazdálkodási autonómiáját. Ennek bizonyítéka többek között az, hogy a személyi jövedelemadó helyben maradó részét a '99. évi 15 százalékról 2000-ben 5 százalékra javasolja csökkenteni. Az elvont összeget, mint már említettem, döntően a közoktatási feladatokkal arányosan, normatív módon tervezi elosztani az önkormányzatok között, így az szja-ból a normatívák révén elosztott állami hozzájárulások aránya az összes támogatás egyharmadát teszi ki. A személyi jövedelemadó helyben maradó részének 5 százalékra mérséklésével ez a bevételi forrás már jelképessé válik. A nevével ellentétben ez többé már nem átengedett önkormányzati bevétel, hanem egy állami támogatás, aminek semmi köze nincs sem a keletkezés helyéhez, sem ahhoz, hogy az adott évben mennyi szja-bevétel képződött. Így megszűnik a személyi jövedelemadónak a jövedelemszabályozásban meghatározott szerepe, hogy a gazdálkodási önállóság egyik alapvető biztosítéka legyen.
Ismét idézném az Állami Számvevőszék véleményét ezzel kapcsolatban. "Az adó a helyben maradó részének fokozatos csökkenésével véglegesen elveszíti az önkormányzatoknak e bevétel növekedéséhez fűzött érdekeltségét. A 2000. évre javasolt 5 százalékos mérték ugyanakkor megkérdőjelezi a befolyt személyi jövedelemadó településenkénti jelentős költségigényű gyűjtésének indokoltságát is." Ez a forráselvonás az egész önkormányzati rendszert érintő intézkedési javaslat. A mérséklődés döntően a fővárostól és a megyei jogú városoktól jelent forráselvonást, és a községek jövedelempozíciója csak kis mértékben javul. Úgy vélem, a legnagyobb probléma az elvonás, az új beruházások keletkezésénél a hazai és az EU-s fejlesztési támogatás elnyerésénél okozhat gondot, az önerő hiányozni fog.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat arról is szól, hogy az önkormányzatok több mint 8 százalékos átlagkeresetnövekedéssel számolhatnak. De ehhez a költségvetés csak 5 százalék támogatásnövekedéssel járul hozzá, a további 3 százalékot az önkormányzatoknak létszámleépítéssel kell előteremteni. Ez a javaslat a legtöbb önkormányzat számára teljesíthetetlen. Az önkormányzatok nagy része már megtette - igen nagy konfliktusok árán - mindazokat az intézkedéseket, amelyek létszám-megtakarítást eredményeztek. Kifogytak az önkormányzati tartalékok. Több kötelező feladat esetében pedig nemhogy nem építhetnek le létszámot, hanem a szakmai törvény alapján újabb munkaerő felvételére kötelezettek. Így a már említett közoktatási feladatok ellátása, az okmányirodák, az otthonteremtés támogatási rendszerének működtetése, a munkanélküliség kezelésének újfajta feladatai többletlétszámot tesznek szükségessé. A létszámgazdálkodás és a bérfejlesztés feszültsége tehát az önkormányzatoknál keletkezik, aminek a megoldásában az önkormányzatok ismét magukra maradnak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Elfogadhatatlan az a javaslat, amely szerint az önkormányzatok dologi kiadásaik növekedéséhez egy fillér támogatást sem kapnak a következő évben. A feladatbővülések és az ezekkel ellentétes drasztikus forrásszűkítő intézkedések az önkormányzatokat a működőképességük megőrzése érdekében hitelfelvételre, ha még van vagyonuk, akkor ennek eladására, felélésére fogja kényszeríteni. Az önkormányzatok növekvő részénél minderre már nem lesz lehetőség, ezért valószínűleg növekedni fog az önhibáján kívül működési forráshiányos önkormányzatok száma, a forráshiány s így a támogatási hiány összege. Ismét idézet az Állami Számvevőszék megállapításaiból: "A forráshiányos önkormányzatok számának növekedési üteme jelzi a szabályozórendszer egészétől elvárt hatékonyság hiányát is".
Ezek után nézzük, hogy mit is tesz a kormány, mi a javaslata ennek a megoldására, mármint az önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok problémájának megoldására! A javaslat az, hogy 2000-ben már kevesebb önkormányzat juthat a szabályozás alapján működési forráshiányhoz azért, mert szigorodnak az önhiki igénybevételének szabályozási feltételei. Azt gondolom, hogy a két intézkedés nincs összhangban egymással.
Tisztelt Ház! Tartogat az önhiki támogatási rendszerre vonatkozó javaslat egy meglepetést is, 2000-ben ugyanis a belügyminiszter 500 millió forintot oszthat el az önkormányzatok között a működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása címén. Ezt megteheti minden jogszabályi feltétel nélkül. A javaslat elfogadhatatlan, mivel kizárja az önkormányzatok esélyegyenlőségét, a döntések objektivitását és kiszámíthatóságát. Célozni szeretnék a címzett támogatások elosztási elveire. Nagy esély van arra, hogy ez az 500 millió forint is hasonló módon lesz szétosztva a kormánybarát polgármesterek és önkormányzatok között.
Tisztelt Ház! Nem hagyható figyelmen kívül az a törekvés sem, amellyel a kormány az Országgyűléstől hatáskört szándékozik elvonni. Jelenleg az önkormányzati törvény alapján a céltámogatások feltételeit törvény határozza meg. A feltételek közé sorolandó az igények kielégítésének sorrendje is. A javaslat a sorrend megállapítását a szennyvízelvezetés és -tisztítás jogcímnél kormányrendeletbe utalná. Ez a javaslat is az önkormányzati rendszernek a hatalmi struktúrában meghatározott helyét, szerepét csorbítja, ismét nem beszélve a szubjektivitás lehetőségéről, hogy kik kerülnek majd előre a rangsorban.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzatok egyharmada '99-ben önhiki támogatásra jogosult. Ez a jelenség a szabályozórendszer súlyos hiányosságait jelzi. A 2000. évi szabályozóváltozások tovább bonyolítják, teszik még áttekinthetetlenebbé ezt a rendszert. Mindezek elkerülhetetlenné teszik, hogy végre sor kerüljön a gazdálkodás pénzügyi szabályozórendszerében alapvető változásokra a feladatok és hatáskörök felülvizsgálatát követően. A feleslegesen lebonyolított támogatási technikák alkalmazásával az adatok és a területi részletes számítások birtokában lévő apparátusok az orruknál fogva vezethetik a politikusokat, vagyis önöket és bennünket, tisztelt Országgyűlés.
Tisztelt Ház! Összességében megállapíthatom, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén 2000-ben az önkormányzati rendszer, a helyi közigazgatás alulértékelődése tovább folytatódik, a jövő évben is a jövedelemelosztás vesztese lesz ez a szféra. Ezért a törvényjavaslat helyi önkormányzatok gazdálkodását érintő rendelkezései elfogadhatatlanok az SZDSZ-frakció számára.
(12.10)
Ezek után mit tud tenni egy ellenzéki frakció? Egyrészt felhívja a figyelmet arra, hogy a finanszírozási rendszer átalakítása nélkülözhetetlen.
Tisztelt Pénzügyminiszter Úr! Évek óta önt és a kollégáit arra próbálom ösztönözni, hogy nyúljanak hozzá a finanszírozási rendszerhez. Ismét egy idézet az Állami Számvevőszék jelentéséből: "A szabályozórendszer egésze és főbb alapelemei azonban nem változnak, miközben eddig nem tapasztalt mértékben kristályosodnak ki a reform szükségessége mellett szóló érvek." Sajnos, nem látom a reformlépéseket az ön által beterjesztett költségvetési javaslatban sem.
Ezek után marad a megoldás: megpróbálunk módosító javaslatokkal javítani az önkormányzatok pozícióján. Ezek közül a leglényegesebb az SZDSZ által benyújtott módosító javaslatok egyike, amely 35 százalékra kívánja fölemelni a személyi jövedelemadó helyben maradó részét. A beterjesztett módosító javaslat tartalmazza ennek a forrásoldalát is természetesen.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.)
