FONT SÁNDOR

Teljes szövegű keresés

FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt szeretnék visszatérni arra, hogy a költségvetés szerintem egy igen méltányos időpontban és eddig soha nem tapasztalt gyorsasággal került benyújtásra. Tavaly óriási vitát váltott ki, hogy akkor az önkormányzati választás miatt csúszott a benyújtási időpont, az idén viszont meglehetősen hamar benyújtásra került, hiszen a héten fogadtuk el az adótörvények módosító indítványait, ebben mérlegelni lehetett, hogy milyen bevételi oldalt szeretnénk párosítani egy esetleges kiadási oldalhoz, tehát nem szakadt szét a bevételnek és a kiadásnak a tényszerű összetartozása.
Ez a benyújtott költségvetési törvénytervezet véleményünk szerint sem nem jobb, sem nem rosszabb, mint az eddigiek, túlzott meglepetés nincs benne, habár természetes, hogy minden benyújtott költségvetést lehet, kell is bírálni, hiszen az egy elképzelés, majd frakciók, illetve egyéni képviselők a saját gondolataikat, véleményeiket megformálhatják a módosító indítványok kapcsán.
De azért mégis csak túlzásnak találom, hogy ezt a költségvetést "a reménytelenség költségvetése" jelzővel illetik. Kérem szépen, aki megnézi csak a makrogazdasági adatokat ennek a költségvetésnek, olyan számokat tartalmaz, amelyre minden ma fejlett európai ország büszke lenne, lehetne, ha ők ugyanezeket tudnák. De a magyar gazdaság teljesítőképessége ennyi. A GDP-nk az a 11 ezer milliárd fölötti érték, amennyi. Ennyit tud ma a magyar gazdaság.
Ezen belül azonban én két számot még megemlítenék a makrogazdasági adatoknál, ez pedig az infláció és a növekedési ütem. A növekedési ütem szintén egy tartósan - mondhatjuk azt - nagy szám, és nem jellemző, hogy más országokban ugyanez megtörténne. Ez föltétlen büszkeségre kellene hogy okot adjon, de ennél még jobb az infláció mértéke. Pontosabban az, hogy ugyan a kormány beterjesztésében tudjuk, hogy 6-7 - felezzük meg ezt a köztes részt, 6,5 - százalékú bázison kezdünk el tervezni. Itt sok vélemény hangzott el arról, hogy lehet, hogy ez 8 százalékos lesz majd az év végére.
Én nem akarnék kitérni arra a vitára - mert államtitkár úr pontosan és nagyon helyesen vázolta -, hogy mit jósolt az ellenzék a '99-es költségvetésünkre, tehát az idei költségvetésünkre, hogy ők már kora tavasszal költségvetési törvényt akartak módosítani, már márciusban. Persze erre kellően alájuk táplálódtak azok az adatok, amelyeket a gazdasági kutatóintézetek úgymond adtak, majd pedig július-augusztusban kihátrált minden gazdasági kutatóintézet ezekből a jóslatokból, mert egyre inkább nyilvánvaló volt, hogy az adatok, a tervezett makrogazdasági adatok teljesülni fognak ez évre. Ezek alapján merem feltételezni, hogy az idei évben bírált és jövőre vonatkoztató tervezett adatokkal ugyanez megtörténhet, azaz egy heves bírálat érheti őket, de igen nagy eséllyel teljesülhet is.
Azonban az infláció alakulásával nekem is, a Magyar Demokrata Fórumnak is vannak fenntartásaink. Mert tételezzük fel, hogy 8 százalékos lesz a jövő évre vonatkozóan, de ez mégsem adhat akkora támadási felületet, hogy ettől fölborulhatna a költségvetésünk. Mert ha csak azt vesszük, hogy az idei évben várható 9,5-10 százalékról az infláció 8 százalékra csökken, ez 20 százalékos inflációcsökkenést jelent. Megint megkérdezem, hogy melyik az az európai ország, amelyben 20 százalékos inflációcsökkenést tudnak produkálni; és akkor én még a rosszabb adatot vettem alapul, nem is megyek el a vitának abba az irányába, hogy ennél kevesebb legyen, amint a beterjesztés tartalmazza. Ezáltal én azt merem remélni, hogy a költségvetési és az állháztartási hiány, amely inflációhoz és GDP-hez - ugye - eléggé szorosan kötött, ezek tarthatóak és mindenféleképpen elviselhetőek.
Az infláció azonban egy kritikus oldal főleg az idei év tapasztalata alapján. Az inflációt az idei évben legnagyobb mértékben egy úgynevezett importált, tehát kívülről jött hordozó vitte be, ez pedig rendszerint az energiaárak alakulása miatt van így; a másik nagy ok pedig, ami miatt az infláció az idén alacsonyra várható, a mezőgazdaság helyzete. Tehát az infláció alacsony voltát ez az importált infláció okozta és okozza az idén, valamint a mezőgazdaság nagyon alacsony árszínvonala.
Ez azt jelenti, hogy sajnos egy nem kívánt jelenség is azért közrejátszik itt, mert van egy olyan, amiről mi nem tehetünk, és ezt nevezem importált inflációnak. Nem tehetünk arról, hogy tőlünk kívül álló országokban - az energiabázisú országokban - hogyan alakulnak a különböző termelési mutatók, és háborús helyzet és egyéb mi lesz; ezáltal hogyan változik meg az importált nyersolaj ára, mert egy 17 dollár körülin tervezi a kormány; de ha ez valamiért fölborul és drasztikusan növekszik, akkor az importált infláció, amiről nem tehet a kormány, az begerjeszti és fölemeli a magyar inflációt is.
Ez egy komoly veszély, ez benne van sajnos a jelenlegi helyzetben, erről nem tehetünk. Azonban egy valamiről tehetnénk, ez pedig az, hogy ne a mezőgazdaság fizesse meg az infláció alacsony voltát. Mert az idei évben ez történt. Olyan lehetetlen alacsony árszínvonalak alakultak ki az idei mezőgazdaságban, hogy ezt hosszú távon a mezőgazdaság finanszírozni nem tudja. Még akkor sem fogja tudni finanszírozni, ha köztudott, hogy itt a kormánypárt soraiban is egy erőteljes ösztönzés és szándék van az FVM minél magasabb költségvetési keretszámának a növelésére. Mert az nem lehet, hogy egy ágazat az egyik oldalon megfinanszíroz egy inflációt, a másik oldalon meg pumpáljuk bele a pénzt. Ugye, ez nonszensz. Azt kellene végre elérni, hogy ez az ágazat - ez történetesen az agrárium - végre kellő árszínvonalon kerüljön be a rendszerbe, azaz a termékei kellően megfizetettek legyenek. Hát ne rajtuk, rajtunk verjék el a port bizonyos közgazdasági ráhatások után az ebben a szektorban nem érdekeltek!
Én erre külön föl szeretném hívni a figyelmet, azonban az FVM-költségvetés szerkezetén belül ha feltételezzük, hogy marad a kormányzati előerjesztés, akkor arra kellene ügyelni, hogy az ottani, még a tavalyihoz mérten is komoly növekedés, amely már a tervezetben szerepel, a leghatékonyabban legyen elköltve. Erre van esély; részletes kimutatások bizonyítják, láttatják, mutatják nekünk, hogy a támogatási rendszerekben komoly növekedés tapasztalható, tehát az, ami a gazdákat, az érintetteket közvetlen érdekli.
De itt van egy olyan európai uniós jogharmonizációs kényszer, amely sajnos, néha patthelyzetet hoz a mezőgazdaságban. Mire gondolok? Hogy mi már most különböző támogatásokkal, fejlesztésekkel próbálunk készülni egy majdani európai uniós csatlakozásra, de még nem vagyunk tagok. Azonban ezeknek a támogatásoknak a hatása elkezd érződni, azaz megjelenik egy termékben, esetleg egy magas szinten már feldolgozott termékben. Mi történik ezután ezzel, hogy ennek nincs meg a piaca? Azért nincs meg a piaca, mert minket kiszorítanak a különböző intézkedésekkel a felvevőképes piacról, ez mindenképpen az Európai Unió. Ezért nekem és a Magyar Demokrata Fórumnak az ebből az egyenes következtetés, hogy úgy néz ki, ezen az ágazaton végérvényesen csak az európai uniós csatlakozás segíthet.
Nem látjuk annak lehetőségét, hogy a magyar élelmiszerek más területeken tartósan eladhatók lennének, habár elismerésre méltó módon történik erre komoly igény és tett is, de tartósan ezek a felvevőpiacok sajnos nem biztosítottak.
A költségvetési tervezetben külön ki szeretnék térni néhány szóval az MDF által mindig is központi területté nyilvánított családpolitikára, amely örvendetes módon változatlanul erőteljesen jelenik meg, ehhez szorosan kapcsolva a házépítési, lakáshoz jutási programot. Ez természetesen mind azt szolgálja, amit tegnap már a társadalombiztosítási költségvetés vitájánál említést tettem, hogy ezt a drasztikus magyar népességfogyást megállítsuk, és végre megváltoztassuk azt a nagyon kellemetlen összetételű demográfiai szerkezetünket, amelyben ma közel 4 millió aktív dolgozó eltart a társadalombiztosítás befizetései által 6 millió igénylőt.
(11.40)
Ezt tartósan fenntartani nem lehet, ehhez a családoknak komoly gyermekvállalási kedvet kell biztosítani, és ennek a kormánynak elsődleges szándéka ez, és meg is teszi. Ebben talán a legsikeresebb.
Külön ki szeretném emelni, és szeretnénk, ha társulnának és igen szavazataikkal hozzájárulnának a képviselőtársaink ezekhez a módosító indítványokhoz, amennyiben a kistérségi tanácsok működésére szeretnénk a költségvetés által biztosított pénzforrást juttatni, ezeknek fel kell állni, ezeknek működni kell. A leglényegesebb eleme az egész régiórendszer kialakításának és az európai uniós csatlakozásunknak, pontosabban a pályázati pénzek elnyerésének lehetősége a kistérségek felállásában rejlik, erre külön szeretnénk pénzt biztosítani, és ezt meg is jelenítjük módosító indítványban.
Ugyancsak szeretnénk még a mezőgazdaság egy ágazatához, a Hegyközségi Nemzeti Tanácshoz több pénzt biztosítani. Egy nemkívánatos tendencia folytán elvonásra, illetve csökkentésre, apasztásra került a pénz, ez bizony hosszú távon - tudjuk jól - a magyar borászati ágazatnál csapódhat le. A nem jó rendszernyilvántartás, a nem jó propagálás után nem piacképes ez a termék; ez egy olyan, Magyarországra jellemző termék, amelynek az imázsát változatlanul fenn kellene tartani, ebben segíteni szeretnénk a Helyközségi Nemzeti Tanács finanszírozása által.
A Magyarok Világszövetségének valamelyest nagyobb támogatását javasoljuk, hiszen a millecentenárium jegyében ők külön, a saját gondolati körükben és a saját lelkükben nagy programmal szeretnének készülni eme rendezvénysorozatra, és bizony ehhez illene az ő részükre valamelyest több központi támogatást juttatni.
Még egyszer: úgy gondolom, hogy a Magyar Demokrata Fórum nem lát olyan szélsőséget ebben a költségvetési tervezetben, amely miatt ellent kellene mondanunk ennek a költségvetésnek, látunk azonban néhány olyan területet, amelyben talán túlzott pénzjuttatást javasol a beterjesztő, és látunk olyat, ahol talán nem eléggé megalapozott a beterjesztett támogatási összeg. Ezekre a területekre módosító indítványokat fogunk benyújtani, ami - véleményünk szerint - nem borítja fel a költségvetést, csupán valamelyest átrendezi a belső tartalmát, és azt gondoljuk, ezzel leginkább - szívünk szerint - elfogadhatóvá válik.
Köszönöm szépen figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem