MOLNÁR GYULA

Teljes szövegű keresés

MOLNÁR GYULA
MOLNÁR GYULA (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A költségvetés egy olyan fejezetéhez kívánok hozzászólni, amely hagyományosan nem a komoly parlamenti szócsaták terepe. De ahogy a kollégáim az eddigiekben és az általános vitaszakaszban elmondták és jelezték, olyan tendenciák mutatkoznak a költségvetésben, ami miatt egyébként az alternatív költségvetést be is nyújtotta a Szocialista Párt, amelyek súlyosan érintik a Külügyminisztériumot, a külügyi költségvetést is.
Hagyományosan parlamenti konszenzus van az alapvető célokban, és ez az anyagból is tükröződik. A következőt olvashatjuk: "A külpolitika előtt álló nemzetközi feladatok egy-egy kedvező jel ellenére sem egyszerűsödtek." Ez egy szikár, támogatható és nagyon bölcs gondolatnak minősül. Később az szerepel: "Az integrációs politikánk a 2000. évben jelentős kihívások előtt áll." Ezt erősítette meg a külügyminiszter úr hétfői napirend előtti hozzászólásában, ezt hallottuk most a Kisgazdapárt szónokától is. Ha ez mind igaz, márpedig az előterjesztésben szerepel, szóban a plenáris ülésen elhangzott, mi egyébként egyetértünk ezzel, akkor miért nem tükröződik mindez a benyújtott költségvetési javaslatban.
Az elmúlt években jó érzéssel mondhattuk azt, hogy nőnek a feladatok, nő a feladathoz rendelt támogatás mértéke is. Mit látunk ma? Ma azt látjuk, hogy egy 2,7 milliárdos növekedés mutatkozik a Külügyminisztérium költségvetésében, ami reálértékben csökkenést jelent, hiszen idekerült 2 milliárd forint, a romániai magyar egyetem támogatása - nem pontosan tudjuk, hogy miért ezen a rovaton jelentkezik -, és itt jelenik meg 647 millió forint az 5 százalékos béremelés kompenzálására. Ha ezt a két számot összeadjuk, pontosan látjuk, hogy szinte semmi más nem történt, mint a szükséges vagy idekerült pénzek kiadják azt a 2,7 milliárdos növekedést. És akkor még nem beszéltünk inflációról, forintleértékelésről, nem is beszéltünk a plusz új célok megnövekedett forrásairól.
Maga az anyag - érdekes módon - Martonyi és Járai miniszter urak aláírása felett a következőt mondja ki: "A fejezet 2000. évi költségvetése csupán néhány százalékkal emelkedett az 1999. évihez képest, ami reálértékben csökkenést jelent." Tehát igaz a hír, akkor, azt gondolom, nem kellene szépíteni, nem kellene mást magyarázni a dologba.
Olyan vállalt, fontos céloknak nincs fedezete a költségvetésben, mint például a határon túli magyaroknak megígért, többször említett csíkszeredai és kassai konzulátus megnyitása. Ez a mi becslésünk, számításaink szerint 300 millió forint pluszforrást igényelne.
Nincs fedezete a forintleértékelésnek a tárca költségvetésében, ami ezt a tárcát többszörösen sújtja, hiszen kiadásainak 80 százaléka devizában keletkezik, nyilvánvalóan ezért érinti jobban. Becslésünk, számításaink szerint ez legalább újabb 500 millió forint forrást igényelne.
A Közép-európai Kezdeményezés, ami az új kormány taktikai lépései között kiemelten szerepel, további 70 millió forintot igényelne az ígéretek szerint.
A miniszterelnök úr, egyébként helyesen és támogatható módon, egy úgynevezett visegrádi alap feltöltéséről beszélt a legutóbbi találkozóján kollégáival - szintén helyes döntés. Nincsen meg a forrása a külügyi költségvetésben.
A legnagyobb tétel a béremelések különbözete, 3,2 százalék, ez körülbelül szintén 400-500 millió forint.
Ezek kiragadott példák, amiket elmondtam, nem is mentem bele különösebben a dolog mélyébe, mégis azt látjuk, hogy ez körülbelül a külügyi költségvetés támogatási részének 9-10 százalékát teszi ki, ami - ma úgy tűnik - hiányzik a költségvetésükből. Ezek után számomra, számunkra felvetődik a kérdés: működőképes tud-e lenni ilyen mértékű megszorítások mellett a Külügyminisztérium, az a tárca, amely igenis fontos szerepet tölt be a Magyarországról kialakított pozitív kép kialakításában? Vagy úgy gondolkozik a külügyi gazdasági vezetés, mint ahogy tette '90-'94 között, hogy nem baj, majd az utánunk következők úgyis rendbe fogják tenni a tárca gazdálkodását? Cinikus és talán indokolatlan gondolkodásmód lenne.
Aggasztó, hogy a 2000. év legfontosabb nemzetpolitikai feladatai közül is kiemelkedő EU-csatlakozás területén mit tapasztalunk. Szeretnék vitatkozni a Kisgazdapárt előttem szóló képviselőjével, ezen a soron 380 millió a tervezett kiadás, legalábbis mi ezt a számot látjuk, és nem tudunk más számot nézni. Ez éppen annyival kevesebb - 61 millióval -, mint amit ő számként itt megosztott velünk a saját hozzászólásában.
Érthetetlen, hogy az európai uniós csatlakozásra fordított pénz pont a 2000. évben, amikor megkezdődnek az érdemi tárgyalások, miért csökken. De ha átnézzük más tárcáknál az EU-val kapcsolatos költségvetéseket, itt is meglepő dolgokat tapasztalhatunk. Egy kiragadott példát szeretnék mondani két olyan területről, ahol megtehette volna a kormány, hogy valóban szakít bizonyos hagyományokkal, ha már egyszer megígérte, az EU-igényekhez és a konkrét eseményekre igazítva, például a vízkárelhárítás területén konkrét lépéseket tehetett volna. Dicséretes - az idei év problémáit figyelembe véve -, hogy 2 milliárd plusszal 9,5 milliárd forintot költött ezen a területen a kormány. Ehhez képest az idei évi tervek között újra csak 9-9,1 milliárd szerepel a költségvetésben.
(11.50)
Miért? Minden szempontból indokolt lenne, mégis úgy tűnik, hogy nem ez a szemlélet az uralkodó. Vagy van egy másik megközelítés, szintén egyéb kárelhárítás címén, a vízügy területén szerepel egy 4,8 milliárdos tétel, amelynek nincs belső tartalma. Mi szívesen szavaztunk volna, szavaznánk arra, hogy mire is gondolják fordítani, hacsak nem arról van itt is szó, hogy a polgári vagy szocialista térség differenciálása alapján saját hatáskörben kívánják elkölteni ezeket a pénzeket.
Nos, számtalan példát lehetne mondani, én mégis az ÁSZ-jelentés egy mondatával szeretném zárni a hozzászólásomat, amelyet a Külügyminisztérium fejezetéhez tett. A következőt írja: "A dologi kiadások javasolt előirányzata 8 milliárd 142 millió, amely összeg 92,9 millióval kevesebb az 1999. évi eredeti előirányzatnál. A realitásokat figyelembe véve valószínűsíthető, hogy ez az összeg nem lesz elegendő."
Hölgyeim és Uraim! Tisztelettel kérdezem: mi lenne elegendő, hogy észrevegyék, komoly a baj?
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem