BABÁK MIHÁLY
BABÁK MIHÁLY
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Engedtessék meg, hogy reagáljak Üszögi-Bleyer képviselő úr szavaira. Hozzászólását figyelmesen hallgattam, hisz úgy gondolom, hogy az idősek, a nyugdíjasok megtiszteltetése, megbecsülése anyagiakon keresztül is megnyilvánulhat.
El kell mondanom, hogy magam sem kibicként és kívülállóként beszélek erről a dologról, nem azért, mert én lennék nyugdíjas, hanem mert a szüleim, sőt a feleségem szülei is nyugdíjasok, és ismerem, különösen az egyedül élő nyugdíjasok nehéz terheit. Aki az életét ledolgozta, annak nyugdíjat kell kapnia. Úgy gondolom, hogy a nyugdíjrendszerünk alapvetően olyan igazságtalanságokat rejtett magában sok éven keresztül, amelyet édesanyáméknak kell most viselniük. Ezeket az igazságtalanságokat nem ők csinálták, nem ők tették, tisztességesen dolgoztak, de következményeit nekik kell viselniük, ők kapnak kevesebbet.
Hogy a tárgyra térjek, el kell mondanom az egyéni nyugdíj reálértékének változását. Most szeretnék számokat mondani, Üszögi úr. 1991-ben mínusz 8 százalék, '92-ben mínusz 2,4 százalék, '93-ban mínusz 3,7 százalék, '94-ben 5,1 százalék pluszban, '95-ben 10 százalék mínusz, '96-ban 8,9 százalék mínusz, '97-ben plusz 1 százalék és '98-ban 6,4 százalék plusz. '98-ban a nyugdíjak reálértéke 4,6 százalékkal emelkedett, és 2000-re pedig 1,6 százalékot tervezünk.
(19.40)
Ez azért fontos, mert én nagyon komolyan venném Üszögi úr vélekedését, hogy mit kell tennünk. De ön is tudja azt, hogy kevés erre a pénz, és erről nem mi tehetünk - a nyugdíjalapokból a pénzt nem mi vándoroltattuk ki a bankokba és a kasszába.
Köszönöm.
