DR. BUZA ATTILA
DR. BUZA ATTILA
DR. BUZA ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési törvényjavaslat általános vitájának utolsó napján a helyi önkormányzatokat érintő kérdésekről szeretnék néhány szót szólni.
Bevezetésképpen szeretném felemlíteni e helyütt is a jövő évi költségvetésnek azokat a területeit, amelyeket mind a kormány, mind pedig a Fidesz-Magyar Polgári Párt kiemelten kíván kezelni a következő esztendőben. Melyek ezek? Mindenekelőtt a gyermekes családok támogatásának erősítése, a kis- és középvállalkozások támogatása és versenyképességük javítása, az otthonteremtés programja, a lakásépítés hatékonyabb támogatása, a vidék- és területfejlesztés gyorsítása és végül, de nem utolsósorban a munkahelyteremtés programja annak érdekében, hogy mindazok, akik dolgozni szeretnének és tudnak, dolgozhassanak, és ezen keresztül mind ők, mind pedig családjaik gyarapodjanak.
Tisztelt Országgyűlés! Azért szükséges ezeket a kérdéseket kiemelten nevesíteni, mert valamennyi közvetlenül vagy közvetve érinti az önkormányzatokat, és ennél sokkal lényegesebb, hogy érinti az ott élő polgárok mindennapjait és jövőjét is. A Fidesz ennek a gondolatmenetnek a mentén benyújtotta az önök részére a hároméves költségvetési prognózisát, ami jelzi azt is, hogy mindig is arra törekedtünk, hogy nagyobb léptékekben jelöljük meg az ország jövőjét befolyásoló döntéseket, és ez igaz a 2000. évi költségvetésre is. Ezt azért lényeges kiemelni, mert ha visszaemlékeznek a bevezetőben elmondott, kiemelt területekre, akkor ez azt jelenti a következő esztendőben, hogy ha több a munkahely, ha nő a reálkereset, ha javul a családok helyzete, ha kevesebb a szociális segélyezett, ha új otthonok épülnek, ha fejlődnek a vidéki települések, akkor a rendszer egésze, az egész költségvetés segíti többek között az önkormányzati ágazat kedvezőbb pozícióba kerülését. Ezért a Fidesz számára mindig elfogadhatatlan volt, ha például az önkormányzati rendszer egyes részleteit ragadták ki a költségvetési vitában, és ehhez fűzték kritikáikat az ellenzéki pártok képviselői.
Rátérve a 2000. évi, önkormányzatokat érintő költségvetési kérdésekre, néhány pontban a leglényegesebbeket szeretném kiemelni. Elsőként azzal kezdeném, hogy a kormányprogram végrehajtásának keretében a jövő évi költségvetés több mint 8 százalékkal növeli az önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó támogatását, ez pedig azt jelenti, hogy a Bokros-csomag óta az ágazatból történő folyamatos pénzkivonással szemben jövőre először valós, reálértékben mérhető növekedést tudhatunk magunkénak.
Itt szeretnék megállni egy pillanatra. Nagyon lényeges mozzanat, hogy a korábbi években jelentős pénzkivonás történt az ágazatból, a ma délelőtti vitában utalás történt a gázközművagyonra, ezt szeretném érzékeltetni egy példával, miután egy nagyközség polgármestere is vagyok. Az, hogy az előző négyéves kormányzati ciklusban Ócsa nagyközség nem kapta meg a teljes gázközművagyon ellenértékét, 60 millió forinttal rövidítette meg az ócsai polgárokat. Ezért amikor megkérdezik, hogy polgármester úr, miért nem épül több út, miért van olyan állapotban az iskolája, amilyen állapotban van, akkor erre azt tudom mondani, hogy tessék megkérdezni a jelenleg ellenzékben lévő képviselőtársakat. (Varga Mihály: Úgy van! - Dr. Wiener György: Boross Pétert kellene megkérdezni!) Ezért nem is értjük, és én magam sem értem, hogy miért támadják ezt a költségvetést, amely először tesz nemcsak kísérletet, hanem érdemi lépéseket ezen hiányosság pótlására. (Taps a Fidesz soraiban.)
Jellemzője a jövő évi költségvetésnek az is, hogy tovább erősödik a feladathoz között finanszírozás. A második lényeges eleme a jövő évi költségvetésnek, hogy erősítjük a szolidaritás elvét, azaz a gyenge jövedelmi háttérrel rendelkező önkormányzatok működőképességének erősítését. A javaslat kiemelt figyelmet kíván fordítani a kitelepülések pénzügyi helyzetére. Hosszú évek óta a polgári koalíció kormánya az első, amely jelentős lépéseket tesz a kistelepülések felzárkóztatására annak érdekében, hogy az ott élő gyerekek és idősek is megfelelő közszolgáltatásokban részesülhessenek. Írd és mondd, nyolc esztendőt kellett várni a községeknek arra, hogy az őket megillető általános támogatás összege 50 százalékkal emelkedjék, így ez az összeg jövőre 3 millió forint lesz.
A javaslat a kistelepülések számára több új támogatási formát biztosít a gyermekek lakóhelyükön történő taníttatásához, és ezzel természetesen nemcsak az önkormányzatokat segíti, de egyben a családokat is. Jelentősen nő a szociálpolitikai juttatások súlya az előző évihez képest, de ennél lényegesebb, hogy a kormány előkészítette azokat a döntéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy segélyt és támogatást valóban a szegények és az elesettek kaphassanak, és az önkormányzatok segély helyett munkát tudjanak adni az embereknek. Az erre vonatkozó visszajelzések mind az önkormányzati vezetők, mind pedig a polgárok részéről rendkívül pozitív fogadtatásra találtak.
A következőkben szeretném, ha véglegesen tisztáznánk azt, hogy mi eredményezi a települések közötti jövedelemkülönbségeket. Az egyik ok értelemszerűen a lakosságszám, és ehhez kötődően a nevesíthető személyi jövedelemadó nagysága, a másik pedig a helyben beszedhető adó nagysága. Az adótörvények kapcsán a Fidesznek egyértelmű álláspontja volt, változatlanul hagytuk a helyi adó szabályozását, és ezzel megteremtettük annak a lehetőségét, hogy változatlan mértékben tudjanak élni a helyi önkormányzatok ezen gazdálkodási lehetőséggel. A kormány javaslata nagyon helyesen a szegényebb települések polgárainak segítségére kíván lenni akkor, amikor a személyi jövedelemadó 40 százaléka továbbra is helyben marad, ugyanakkor a polgárokat kiszolgáló közszolgáltatásokra a tavalyi 25 százalékról 35 százalékra emeli a támogatások összegét. (Selmeczi Gabriella: Fantasztikus!)
Szükséges itt is megjegyezni, hogy az ország polgárai 1998-ban mintegy negyedével több, azaz 25 százalékkal több személyi jövedelemadót fizettek be a költségvetésbe, mint az azt megelőző évben, ami egyrészt mutatja azt, hogy az ország növekvő gazdasági erővel rendelkezik, másrészt pedig azt eredményezi, hogy nemhogy nem csökken az önkormányzatok támogatottsága, hanem reálértékben egyértelműen növekszik. (Selmeczi Gabriella: Először hosszú évek óta! - Dr. Juharos Róbert: Ez az!)
(12.00)
További jellemzője a jövő évi költségvetésnek, hogy arra ösztönzi az önkormányzatokat, hogy egyes feladatokat társulásos formában oldjanak meg. Ez valóban egy több éve tartó folyamat.
Utolsóként, ami a jövő évi költségvetés fő vonalvezetése kapcsán az önkormányzatokat érinti: a költségvetési tervezet tovább erősíti a területi kiegyenlítés folyamatát. Itt említettem a korábbiakban az szja helyben maradó 40 százalékának kérdését. Amikor a mai felszólalásra készültem, akkor azt írtam ide, hogy csak halkan szeretném megjegyezni, hogy ebben a kérdésben milyen álláspontot foglaltak el 1996 októberében az akkori kormánypártok. Most egy kicsit hangosabban szeretném ezt megjegyezni, ugyanis a jegyzőkönyvek tanúsága szerint az akkori kormánypárti politikusok örömmel tájékoztatták az ország lakosságát arról, hogy csökken a helyben maradó szja nagyságrendje, és annak végtelen előnyeit ecsetelték. Éppen ezért némileg értetlenül állunk a feledékenység előtt, reméljük, hogy ellenzéki képviselőtársaink legalább korábbi szakmai meggyőződésüket nem fogják sutba dobni. (Dr. Juharos Róbert: Dehogynem!)
A területi kiegyenlítődésnek természetesen más eszközeivel is élni kíván a kormány. Így többek között szó esett az előzőekben arról, hogy jelentős mértékben emelkednek a területfejlesztésre, a címzett és céltámogatásra fordítható pénzösszegek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében azt mondhatjuk, hogy a javuló gazdasági feltételek között az önkormányzati ágazatra fordítható keretösszeg reálértékében növekszik a jövő esztendőben, ezzel nemcsak az önkormányzatok, hanem az önkormányzatok területén élő polgárok is jobb helyzetbe kerülnek.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz és az FKGP padsoraiban. - Varga Mihály: Úgy van! Ezek a tények!)
