DR. TOLLER LÁSZLÓ
DR. TOLLER LÁSZLÓ
DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Végigülve a ma délelőtti vitát, és figyelemmel kísérve a hétfői és a keddi vitát is, megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy mintha a vitába, a szokásos ellentéteken túl más elemek is belekeveredtek volna. Ez mindenképpen az, amit végül is Tállai képviselőtársam vitt a csúcsra, ez mindenképpen az a sikerpropaganda, amely az önkormányzatokkal kapcsolatos szabályozást jellemezte, és az elmúlt másfél évnek a sikerpropagandája, amely az Házban a kormányzati oldalon folyt. (Varga Mihály: 1997-98-ról beszélsz! - Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Csak az igazat mondjuk!) Olyankor megdöbbenve tapasztaltuk, hogy mintha nem igazolná vissza a választói bizalom ezt a sikerpropagandát, hiszen ha jól tudjuk, akkor 1998 májusa, illetve októbere óta koalíciós képviselőnek semmiféle időközi választást nem sikerült megnyernie. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból.)
Tehát valami látható ellentmondás van a sikerpropaganda és a lakosság megítélése, közérzete között. Talán ezt igazolja - bár nem szoktam fetisizálni - valamennyi közvélemény-kutató pillanatnyi adatfelmérése is, ami szintén a lakosság hangulatát, érzületét és állapotát tükrözi, és szöges ellentét van az önmegítélés és a lakossági megítélés között. (Közbeszólásra:) Nem kívánom, de változzon a helyzet.
Tisztelt Képviselőtársaim! (Dr. Kosztolányi Dénes: Témára! - Varga Mihály: Tárgyra!) Máris. Úgy gondolom, hogy Kóródi Máriával egyetértve, minden költségvetésnek van egy üzenete, mint ahogy a kormányprogramnak is volt.
A kormányprogram üzenete abszolút pozitív volt: továbbfejlesztjük, javítjuk, hatékonyságot növelünk, minden ágazathoz hozzáteszünk, eredményesebb lesz a bűnüldözés, az igazságszolgáltatás, és felvirágzik az önkormányzatiság a Fidesz kormányzása alatt. (Dr. Juharos Róbert: Igaz!)
Ezeknek az üzeneteknek a jogos elvárások és valós elvárások mellett mintegy pandanát érezzük az elmúlt évi és a mostani költségvetésben is. Hiszen ha jól megnézzük a költségvetés szerkezetét, két alapvető üzenet fogalmazható meg belőle: az első mindenképpen az, hogy ami nem kormányfüggő, az legalább helyben járásra ítélt, vagy pedig gazdasági kényszerrel lejjebb visszük a magasztos célokat vagy igényeket; és minden, ami kormányfüggő, az az előzőek rovására jelentősen túlfinanszírozott. Most szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az ügyészség, az ombudsmani hivatal nemhogy nem elégedett, hanem abszolút elégedetlen a költségvetéssel, és nem azért, mert nem érti és nem érzi a költségvetés valóságos helyzetét, hanem azért, mert egyszerűen figyelembe se vették a véleményüket a költségvetés elkészítésénél, semmiféle reakciót nem kaptak a költségvetés előkészítésével kapcsolatos javaslataikra.
Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az alkotmányügyi bizottságban elmondta, hogy ügyintézői szinten tárgyaltak a legmagasabb közjogi méltósággal a költségvetésről, és ez sem tárgyalás volt, hanem egy PM-eligazítás. Ugyanez történt a legfőbb ügyész esetében, és ugyanez történt az ombudsmani hivatalokkal is. Ha megnézzük a Jánosi György által említett problémát, az Akadémiát első körben majdnem kifelejtették a költségvetésből, egy későbbi folyamatba került bele egyáltalán az a gondolat, hogy a Magyar Tudományos Akadémiával kapcsolatosan a kormányzatnak és az Országgyűlésnek feladatai vannak.
Súlyosabb a helyzet akkor, ha az önkormányzatokkal kapcsolatos hurrászabályozással vetjük össze a valós tényeket. Mindenekelőtt azért, mert maga a kormány hároméves előrejelzésében 2002-ig számította az államháztartás alrendszerének főbb jellemzőit. Melyek a megállapítások a kormány adatai alapján? Az önkormányzatok költségvetési kiadásainak növekedési üteme lényegesen elmarad az államháztartás összes kiadásainak növekedésétől. Ebből következően 2002-re - kormányzati anyagból van - a teljes államháztartás 26 százalékkal, az önkormányzati alrendszer pedig csupán 14 százalékkal nagyobb kiadási lehetőségekkel fog rendelkezni, mint 1998-ban.
Az átlagosnál kisebb növekedés hatására az önkormányzatok részesedése az államháztartáson belül 21,7 százalékról 19,6 százalékra csökken, miközben a központi költségvetés részesedése 50 százalékról 53 százalékra növekedik. Csökken az önkormányzatok részesedése a bruttó nemzeti termékből is: az 1998. évi 13,4 százalékról 10,3 százalékra, ez az az arány 1993-ban 17,5 százalék volt, amely a csökkenő tendencia és a kormányzati szándékok tartós voltára utal. Az államháztartás bevételeiben az adóbevételek és ezen belül a személyi jövedelemadó egyre nagyobb hányadot képvisel. Részaránya az összes bevétel 10,5 százalékáról 13,5 százalékra növekszik. Az szja szerepe és súlya az önkormányzatok költségvetésében '90 óta - sokan elmondták - csökken. Az 5 százalékról már nem kívánok különösebben szólni. (Dr. Juharos Róbert közbeszól.) Ez az a pont, ami katasztrófa! A kormány-előterjesztésből kimutatható tendenciák arra utalnak, hogy az önkormányzati alrendszer súlyát, jelentőségét az államháztartáson belül a kormányzat csökkenteni kívánja. (Babák Mihály: Nem igaz!) Itt vannak a számok, önök dolgozták ki.
E tendenciák ellentmondásban állnak egyrészt az államháztartás korszerűsítésének decentralizációs követelményeivel, másrészt az önkormányzatok szintjére leadott feladatok reális forrásbiztosítási lehetőségeivel. Végső soron, és ez a fontosabb, míg Európáért kiabálunk, ezek nincsenek szinkronban az Európai Unióban fontos és kiemelt jelentőséggel bíró szubszidiaritás elvével sem. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból.) Minden európai norma ellenébe megy ez a szabályozás.
A helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok részére javasolt 2000. évi támogatások és az átengedett szja együttes összege 6,3 százalékkal, és nem a képviselő úr által említett százalékkal haladja meg az 1999. évi előirányzatot. A kormány számítása szerint az 1999. évi szja-zárolással, a fejezetekhez átkerült feladatok előirányzataival korrigált bázishoz képest a növekedés 8,9 százalék. Ugyanakkor az így megállapított növekmény sem tartalmazza teljeskörűen a szakmai törvények által előírt többletfeladatok költségeit. 1999-ben, a jelen évben az önkormányzatok részére 1,4 milliárd forint többletkiadást jelentett a feladatorientált szabályozás, ez 2000-ben 7,4 milliárd forint - hozzá kívánom tenni, hogy fedezetbiztosítás nélkül.
(12.10)
A kormány számításaival szemben tehát az önkormányzatok kiadásainak növekménye mindössze 5-6 százalék.
Az Ötv. rendelkezései ellenére az önkormányzatok számára folyamatosan bővülő feladataikhoz nem biztosítottak a többletforrások. A törvényjavaslat a többletkiadások finanszírozásához a fedezetet többletforrás helyett forráscserével oldja meg. Ezt Jánosi György képviselőtársam ragyogóan ecsetelte.
Az önkormányzatok közötti különbségek mérséklésére viszont az szja további központosítása és újraelosztása történik. Az elképzelések szerint, és nem sorolnám fel újra a számokat, a 40 százalék olyan címkézett pénzeszközök többségét jelenti, ami mögött - kevés helyen hangzott el - nem a címke az érdekes, hanem a bértábla, ami mögötte van. Tehát egyszerűen nem igaz az az állítás, amikor arról beszélünk, hogy szabad felhasználású pénzeszközöket kapnak az önkormányzatok.
Az alanyi jogon járó rész az elmúlt években folyamatosan csökkent. Ez azt jelenti, hogy a helyben maradó szja-részesedés 5 százalék, a normatív alapon elosztott 35 pedig egyfajta állami támogatásként működik, és nem az önkormányzatok szabadságát gerjeszti. A helyben maradó 5 százalék nagyon kevés, és akkor, amikor néhány képviselő úr ebben a Házban önkormányzati oldalon a sikert és az önkormányzatok korszerű szabályozását favorizálja, érdemesebb lett volna Gémesi Györgyre hallgatni, aki elmondta az ezzel kapcsolatos önkormányzati álláspontokat.
Nagyon hiányolom azt, hogy nagyvárosi polgármestertársaim meg sem nyikkannak ebben a vitában, ők tudják miért, tudniillik pontosan tudják azt, hogy ez a szabályozás az önkormányzatok tönkretételének szabályozása, a nagyvárosok számára egyértelműen hátrányos. Ezáltal tovább folyik a vagyonfelélés, és egyszerűen azokat a forráshiányokat, amelyeket az elmúlt évi, illetve ez évi szabályozásból az önkormányzatok elszenvednek, lehetetlen lesz kezelni. Sok sikert kívánok nagyvárosi polgármestertársaimnak e költségvetés kezeléséhez! (Varga Mihály: Köszönjük.)
Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)
