HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az előző képviselői felszólalással ellentétben én ezt a költségvetést egészen másnak látom és egészen másképpen minősítem. Én azt gondolom, hogy ez a költségvetés a gazdasági növekedés költségvetése; ez a költségvetés az infláció visszaszorításának költségvetése; ez a költségvetés a harmadik évezred magyar költségvetése. (Horváth János tapsol.)
(10.50)
Ebben a 6-7 százalékos inflációban, amit jövőre tervez a költségvetés, benne van kilenc esztendő minden nehézsége, minden nyomorúsága; benne van az Antall-kormány idején szükségszerűen 30 százalék feletti infláció és annak minden következménye, amit a magyar társadalom nagy méltósággal viselt; és benne van - el kell ismerni - a Bokros-csomag néhány pozitív következménye. Azt azonban meg kell jegyeznem, hogy ez a néhány pozitív következmény rendkívül nagy társadalmi áldozatokat kívánt. Összességében meg kell állapítani, hogy a magyar gazdaság, a magyar nemzet jövője szempontjából ez a két tény, az infláció letörése és a gazdasági növekedés a jövő évezredre meghatározó lehet.
(Az elnöki széket
dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Én egy szűkebb területről, az idegenforgalomról, a turizmusról szeretnék szólni. Ellentétben azokkal, akik a szakterületeknek többet kívánnak és követelnek, én a megelégedettségemnek fogok hangot adni, hiszen ismerem a források szűkösségét.
Elöljáróban annyit mondanék, hogy általában a fejlett nyugat-európai országokban a nemzeti jövedelem megtermeléséből az idegenforgalom 20-25, valahol 30 százalékkal veszi ki a részét. A magyar nemzeti jövedelem idegenforgalmi részesedése jelenleg 8-9 százalék körül van, de komoly esélyünk van, hogy ez a húzóágazat, ez a nyugat-európai sikerágazat nálunk is dominánsabbá és meghatározóbbá váljék. A kérdés az, hogy ennek megvannak-e az intézményi feltételei, és megvannak-e a költségvetésbe beépített feltételei.
Az intézményi feltételekről annyit, hogy boldogabb lennék ugyan, ha nem helyettes államtitkári szinten lenne képviselve az ágazat a kormányzatban, de egyelőre ezt is elfogadom; mindenesetre eredmény, hogy így van. Eredmény, hogy már az előző ciklus idején felállt az Országos Idegenforgalmi Bizottság, mint a miniszter tanácsadó testülete. Eredmény az, hogy végre ebben a ciklusban felállt az Országgyűlés idegenforgalmi bizottsága, megalakultak a RIB-ek. Tehát azt mondhatom, kijelenthetem, hogy az intézményi háttér a fejlődés vonatkozásában biztosított.
Nézzük meg a költségvetési hátteret, a finanszírozási hátteret, hogy az mennyire biztosított ebben a most tárgyalandó költségvetési törvénytervezetben. Az előző esztendőkben - 1997-ben és '98-ban, majd '99-ben - körülbelül 6 milliárd forint körüli összeget sikerült elkülöníteni erre a célra. Ez az első esztendő, amikor ez az összeg már a tervezetben 8,2 milliárddal szerepel, ami közel 35 százalékos növekedést jelent. Ha figyelembe vesszük, hogy az infláció várhatóan egyszámjegyű lesz, akkor azt mondhatom, hogy az ágazat fejlesztésére fordított összegek reálértékben is legalább 20-22, de lehet, hogy 25 százalékkal fognak nőni. Engedjék meg, hogy még egy számot ismertessek. Ebben az esztendőben ez idáig az idegenforgalmi bevételek 1,7 milliárd dollárt tettek ki, aminek ha csak az áfavonzatát nézzük és összevetjük, akkor körülbelül megegyezik, összegszerűségében hasonló az orosz államadósság mennyiségéhez.
Hogyan fogjuk felhasználni ezt a pénzt? Hogyan fogjuk hasznosítani? Azt gondolom, hogy az a pályázati rendszer, amely évek óta működik, a fejlődés alapját szolgálja, jól vizsgázott, és ezt a rendszert kell tovább éltetnünk.
Milyen feladat áll a magyar idegenforgalom, a vendéglátás előtt? Ezen a szakterületen is meg kellett történnie, le kellett játszódnia - még napjainkban is történik és játszódik - a rendszerváltás folyamatának. Hiszen a magyar idegenforgalom hosszú évtizedeken keresztül egy nem túl magas igényszintű, főleg a kelet-európai volt szocialista országok - illetve akkor szocialista országok - igényeinek a kielégítésére volt berendezve. Az új kihívásoknak való megfelelés nagyon nagy feladat az idegenforgalmi szakemberek, az idegenforgalom számára. Ez a pályázati rendszer - miután kellő innovációt, szellemi tőkét, szellemi hátteret feltételez - jól működik és jól szolgálja ezt az átalakulást.
A mennyiségi turizmus szemléletéről alapvetően a minőségire kell áttérnünk, hiszen ha a nyugat-európai turistapiacon, idegenforgalmi piacon eredménnyel akarunk részt venni és szerepelni, akkor nem a szálláshelyek bővítéséről, az idelátogató turisták számának az emelkedéséről és emeléséről, növeléséről, hanem a szolgáltatások minőségének a javításáról kell beszélnünk, erről kell szólnunk. Ez a pályázati rendszer ezt jól biztosítja.
Örvendetes dolog, hogy néhány nappal ezelőtt az Országgyűlés elfogadta azt a kormánypárti javaslatot, amely a belső turizmus, a hazai turizmus fellendítését célozza, szolgálja, az üdülési csekkek értékhatárát 10 ezer forintról 20 ezerre emelte. Az ellenzőknek csak annyit mondanék, hogy a belföldi turizmus élénkülése, ami az egyik oldalon kiesést jelent, a másik oldalon már az áfabevételek meg fogják hozni azt a pluszt, amire számítottunk, és természetesen fellendülhet a hazai turizmus.
Engedjék meg, hogy néhány kritikát is megfogalmazzak, de ez alapvetően nem költségvetési kritika lesz, hiszen ezzel a költségvetéssel az ágazat elégedett lehet. A legfontosabb kritikám a Magyar Turizmus Rt. munkájának, illetve feladatának szól, de nem őket akarom ezzel kritizálni. A Magyar Turizmus Részvénytársaság feladata az, hogy a turisztikai országképet ápolja és külföldön terjessze.
S itt csatlakoznom kell az előttem szóló képviselő asszony egyik megállapításához, illetve vitatkoznom kell vele, hogy szükség van-e országképre. Hogy gondoljuk azt, hogy egy országképet egy részvénytársaság fog majd valamilyen módon kitalálni? Hiszen a turisztikai országkép csak része lehet egy ország imázsának, egy ország teljes képének, és ennek a képnek a kialakítása alapvetően kormányzati feladat! Nagyon örülök annak, hogy erre végre pénzt különítettünk el, és módosító indítványt fogunk benyújtani, hogy ennek kormányzati szinten történő képviseletére is sor kerülhessen. 1993-ban Csapody Miklós tett egy ilyen kísérletet. Ezt fogjuk újra elővenni és újra benyújtani, hiszen erre rendkívül nagy szükség van.
1996-ban, amikor az expót nem rendeztük meg - ami nagyon nagy veszteséget okozott ennek az országnak -, akkor azt gondolom, hogy ennek alapvetően nem anyagi okai voltak, hanem a szellemi háttér, az intellektuális háttér hiányzott. Az akkori kormányzat nem volt képes kitalálni, hogy tulajdonképpen egy ilyen expó keretén belül mit kellene üzenni magunkról a világnak, mi az, amit fontos lenne elmondani magunkról. Úgyhogy ez a pénz és ez az intézmény, amit fel kívánunk állítani, illetve létrehozni szeretnénk, ezt a célt fogja szolgálni, és elkerülhetetlen, különösen az egységesülő Európában lesz szükség arra, hogy a mi nemzetünket, a magyar nemzetet jól meg tudják különböztetni a többi országtól, a többi nemzettől.
Szólnom kell még arról, hogy miután kritikaként a Balaton a leggyakrabban felkeresett turisztikai célpont Budapest után, és a hazánkba látogató turisták 80 százaléka a Balatont is felkeresi, végre el kellene érnünk, hogy a Balaton külön költségvetési tényezőként jelenjen meg a költségvetés tervezetében. Én régóta híve vagyok egy Balatonról, a Balaton térségéről szóló önálló törvény létrehozásának és elfogadásának. A végső megoldást ebben látom, hiszen a Balaton nemcsak hazánk, hanem egész Európa olyan kincse, amelyre kiemelten, fokozottan kellene vigyáznunk és a fejlesztésével törődnünk.
Még egy dolgot kell megjegyeznem kritikaként, de ez sem költségvetési vonatkozású, hanem sokkal inkább az ágazat képviselőinek és vezetőinek szól, hogy sokkal többet kellene fordítanunk az idegenforgalmi képzésekre. Példaként említem, hogy a falusi turizmus azért nem működik igazán jól, mert télen nem használjuk ki azokat a képzési lehetőségeket, amelyekkel ezt az ágazatot előre lehet mozdítani. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.)
Köszönöm szépen. Összességében a Magyar Demokrata Fórum nevében elfogadásra javaslom a költségvetést. (Taps a kormánypártok soraiban.)
