HORVÁTH BÉLA
HORVÁTH BÉLA
HORVÁTH BÉLA (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A kormányprogramban kiemelt jelentőséggel bírnak a területi egyenlőtlenségek mérséklésére megfogalmazott célok. Kormánypárti képviselőként és mint a területfejlesztési bizottság alelnökének feladatom, hogy szorgalmazzam és elősegítsem e célok megvalósulását. Ennek érdekében a jövő évre vonatkozó költségvetési törvény vitája során a területfejlesztési politika egyik igen fontos, közvetlen eszközének témaköréhez, nevezetesen a területfejlesztési előirányzathoz kívánok hozzászólni.
A központi támogatások közül a jelen költségvetési tervezet szerkezetét tekintve az egyes tárcáknál összesen 11 támogatási rendszert nevesíthetünk közvetlenül területfejlesztő hatásúnak. Ezek a következők: területfejlesztési előirányzat, területi kiegyenlítést szolgáló támogatás, céljellegű decentralizált támogatás, címzett és céltámogatások, gazdaságfejlesztési célelőirányzat, turisztikai célelőirányzat, agrárgazdasági támogatások, vidékfejlesztési előirányzat, aktív foglalkoztatási célok és képzés támogatása, útfejlesztés, vízügyi célelőirányzat, végül a környezetvédelmi alap-, célfeladatok előirányzatai.
Ezen támogatási rendszerek közül csak három nevezhető egyértelműen a területi különbségeket figyelembe vevő, a kiegyenlítő, illetve a különbségeket mérséklő pénzügyi eszköznek. Így a területfejlesztési előirányzat, a területi kiegyenlítést szolgáló támogatás és a céljellegű decentralizált támogatások. A többi rendszer területi különbséget nem tesz, alanyi jogon vagy szakmai szabályok szerint működik, így egyenlőséget biztosítva az ország minden települése, térsége számára. Mindegyik támogatási rendszer egységes azonban a saját forrás, az önerő szükségességét illetően.
A szegényebb települések, az elmaradott térségek pályázói - pontosan a rossz helyzet miatt - sok esetben nem tudnak eleget tenni a magas saját erő követelményének. Ennek következménye, hogy kimaradnak a fejlesztési lehetőségekből, és ez akkumulálódva növeli a területi különbségeket. A területi hátrányok kiküszöbölésére kiegyenlített pénzügyi támogatásokra van szükség. A kormány felzárkóztatási törekvését mutatja, hogy a területi kiegyenlítő támogatások illetve a céljellegű decentralizált támogatások előirányzata tovább növekszik. Ez az önkormányzati fejlesztéseket minden bizonnyal előbbre viszi, ezáltal a települési "komfortszint" emelkedik, és az infrastrukturális különbségek mérséklődnek.
Meg kell azonban jegyezni, hogy ez szükséges, de nem elégséges feltétele a helyi gazdaság fejlesztésének. Az elmaradott térségekben a helyi gazdaságok fejlődését elsősorban a munkahelyteremtő beruházások támogatása segíti elő. Ennek közvetlen eszköze a területfejlesztési célelőirányzat.
Tisztelt Ház! Meg kell állapítani, hogy sajnálatos módon ez az előirányzat stagnál. Ez az előirányzat 1998-ban 10,8 milliárd, ebben az évben 11,6 milliárd volt, míg a jelenleg tervezett, 2000. évre szóló költségvetésben 11,5 milliárd forint szerepel. A lehatárolási kritériumok magasságában megállapított küszöb értékei következtében - amelyeket az országgyűlési határozatok rögzítettek - az elmaradott térségek nagysága az elmúlt közel tíz évben megnőtt, a kedvezményezett települések köre jelentősen bővült.
Egy most nemrég készült vizsgálat szerint - nevezetesen a VÁTI készítette el ezt a tanulmányt; a tartósan elmaradott települések vizsgálata című szakanyagra hivatkozom - a kritériumrendszer kiterjesztésével sem lehet indokolni azt a tényt - tehát nem lehet indokolni ezt a tényt -, hogy az ország 421 települése 1986 óta - tudniillik ekkor készült az első lehatárolás - folyamatosan az elmaradott kategóriába tartozik. Ezen települések közül 78 - hangsúlyozom: 78 település - egyáltalán nem részesült területfejlesztési támogatásban, ami elsősorban az önerő hiányára vezethető vissza.
(8.50)
A tartósan elmaradott települések zöme Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, ezért is sajnálatos, hogy a költségvetés nem számol ezen megyék megkezdett szerkezetátalakítási, illetve válságkezelő programjának folytatásával.
A hivatkozott szakértői anyag, amelyet az előbb felmutattam, ez a szakértői vizsgálat egyébként arra kereste a választ, hogy mi az oka annak, hogy a 421 település ilyen hosszú idő óta elmaradottnak minősül, és lényegi fejlődést nem mutatnak. Az okok közül az egyik legfontosabb - amiről egy külön előadást lehetne tenni -, a fő ok az aprófalvas térszerkezet: ezek az aprófalvak infrastrukturálisan elmaradottak, nehezen megközelíthetőek, a lakosságuk elöregedik, elvándorlás jellemzi, és természetesen az ott képződött jövedelem is igen alacsony szinten áll.
Tisztelt Képviselőtársaim! Viszont pozitív tényként kell megemlíteni, hogy ez az első olyan költségvetés, amely új elemet visz a rendszerbe, nevezetesen a vidékfejlesztési előirányzatot, amely csak a vidéki térségek fejlesztésére fordítható. Mint ismert, az 1999. évi előirányzat csak nevében felelt meg ennek, lényegében területfejlesztési célelőirányzatként működött. A vidékfejlesztés térségei nagyrészt egybeesnek az elmaradott térségekkel, így a vidékfejlesztési előirányzat segítheti a területfejlesztést, ugyanis a vidékfejlesztés sajátos célrendszere a területfejlesztés komplexitását növeli. Természetesen ezzel együtt kevés a közvetlen területfejlesztésre fordítható költségvetési előirányzat. Különösen igaz ez, ha figyelembe vesszük az országos területfejlesztési koncepcióról szóló 35/1998. számú országgyűlési határozat előírásait a pénzügyi rendszer fejlesztésére és ezzel a régiókra épülő területfejlesztési politika anyagi hátterének biztosítására.
A jelen költségvetési tervezet lényegében sajnos még nem számol a regionális kiadásokkal, pedig a európai uniós felkészülésünk ezt már megkívánná. A területfejlesztési célelőirányzat decentralizált része a regionális és a megyei területfejlesztési tanácsok között oszlik meg, a megoszlási arányokról külön országgyűlési határozatban döntünk. Akármilyen is legyen a döntés, az arányok a költségvetési előirányzaton belül vagy a régiók, vagy a megyék anyagi hátterét szűkítik. Ha a megyei területfejlesztési tanácsok kerete jelentős mértékben szűkülne, akkor a most elfogadott területfejlesztési törvény módosításával kerülhetünk ellentétbe, ugyanis a regionális tanácsok létrehozásának indoklásakor külön kiemelésre került, hogy a megyei területfejlesztési tanácsok döntési köre nem csorbulhat a régiók létrejöttével.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbbiekben vázolt problémák mérséklése érdekében a magam részéről támogatom azokat a módosító indítványokat, amelyek a területfejlesztési célelőirányzat növelésére irányulnak.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a Független Kisgazdapárt soraiból.)
