TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A tisztelt Ház a mai napon lezárja a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitáját. A vita leginkább általános, az egész országot érintő kérdésekről szólt, és ez így természetes. Felszólalásomban ezzel szemben - mint a dél-borsodi térség egyéni országgyűlési képviselője - arról szeretnék szólni, hogy mit jelent, mit jelenthet Mezőkövesdnek és térségének az előttünk lévő költségvetési törvényjavaslat.
Az egész körzetet érintő kérdéssel kezdeném. Nagy örömünkre szolgál, hogy az M3-as autópálya továbbépítése elkezdődik, s végre eléri Borsod megyét. A 62 kilométeres szakaszból mintegy 40 kilométer a dél-borsodi települések között fog elhaladni. Mindazon túl, hogy közvetlenül milyen előnyt jelent az itt élőknek a gyors, biztonságos közlekedés, azt is jelenti, hogy bekerülünk az ország, talán egész Európa vérkeringésébe és ezzel olyan lehetőség teremtődik meg régiónk számára, amiről évtizedek óta csak álmodozunk.
Régóta tervezett beruházás valósul meg a mezőségi kistérségben azáltal, hogy a Szentistván-Négyes közötti összekötő út első szakaszának építése több mint 30 millió forintos állami támogatással elkezdődik. A jövő évben pályázni szeretnénk a második ütem megvalósítására is.
Pozitívan értékelem, hogy a javaslat a központi, nagy volumenű építési beruházások mellett a kistelepülések infrastrukturális fejlesztését segítő forrásokat is tartalmaz. Bízom abban, hogy Mezőkövesd várost és az autópályát összekötő, a települést tehermentesítő utak tervei mielőbb elkészülnek, és összhangban az autópálya-beruházással, annak megvalósítása mielőbb megkezdődhet.
(A jegyzői széket Herényi Károly foglalja el.)
Most néhány, a választókörzetet érintő egyéb problémákról, feladatokról szólnék. A júniusi és a júliusi özönvízszerű esőzések a bükkaljai településeken komoly károkat okoztak. A vízelvezetést biztosító patakok, árkok, berendezések tisztítása, karbantartása évtizedek óta elmaradt. Az ott élő emberek természetes óhaja, hogy ezek rendbetétele megtörténjen. A vízügyi és árvízvédelmi címben tervezett, a vízügyi igazgatóságok számára évközi többletforrásként biztosított előirányzatból vélhetően megoldódnak ezek a problémák, és nagyobb vihar esetén a családoknak nem kell attól tartaniuk, hogy veszélybe kerülhet lakásuk és elveszthetik egzisztenciájukat.
A szennyvíz-beruházási programban szinte minden dél-borsodi önkormányzat érintett. Az Emőd és Tiszavalk környéki községek elnyert céltámogatás birtokában, de környezetvédelmi célelőirányzat-támogatás hiányában nem tudják elkezdeni a beruházást. A Környezetvédelmi Minisztérium fejezetében a Környezetvédelmi Alap célfeladatokból felhalmozási célra 20 milliárd 359 millió forintot tartalmaz a törvényjavaslat. Az előző évek ígérvényei súlyosan terhelik ezt az előirányzatot is. Reményeim szerint azonban a jövő évben lehetőség nyílik arra, hogy a céltámogatásban már részesült, de el nem kezdett programok megvalósítására is sor kerülhet.
Több településen, így Szomolyán, Vattán, Tibolddarócon és környékén eddig sikertelenül pályáztak a tervezett szennyvízberuházások céltámogatására. Mezőkövesden a tervek készülnek, és jövőre kerül sor a pályázat benyújtására. Céltámogatás elnyerésére csak azoknak a társulásoknak van esélyük, amelyek műszakilag és pénzügyileg is megalapozott üzleti tervet készítenek, és a beruházás szükségességét a lakossággal is elfogadtatják.
Nagy vitát váltott ki a Házban az önkormányzatok finanszírozásának kérdésköre. A számok tükrében szeretném bemutatni, hogy mit jelent ez a térség 27 települése számára. Az szja helyben maradó részének 5 százalékra való csökkentése, az oktatási normatívák jelentős emelése összességében húsz település számára jelent többletforrást. Azok a kis falvak, ahol nincs sem iskola, sem óvoda, lényegében változatlan pozícióban maradnak. Számukra az okozhat nehézséget, ha a társönkormányzat - amely ellátja a település tanulóinak oktatását - többletköltségekre vagy például az iskola épületének felújítására, korszerűsítésére hivatkozva magasabb térítést kér a kiszolgáltatott önkormányzattól. Erre nincs forrása az iskolát nem működtető önkormányzatnak. Véleményem szerint a jövő évben törvényben kell szabályozni, hogy milyen feltételekkel milyen összegű térítést kérhet a feladatot ellátó önkormányzat.
Ha összességében tekintem az érintett települések finanszírozását - tehát számításba veszem a normatívák emelését és az szja helyben maradó részének csökkentését -, akkor látható, hogy egyetlen önkormányzat kerül rosszabb pozícióba. Ennek az az oka, hogy a 2000 lelkes Bükkábrány közigazgatási területén üzemel egy 900 főt foglalkoztató felszíni bánya, és az ebből befolyó iparűzésiadó-bevétel összege akkora, mint a környező településeké együttvéve. Ismerve a polgármesterek véleményét mondhatom, hogy választókörzetem minden polgármestere, a normatív támogatások csökkenésének ellenére szívesen cserélne bükkábrányi kollégájával.
Ami a többi önkormányzatot illeti, mindössze két településen nőtt csak 10 százalék alatti összeggel a normatív támogatás. Az összes többi esetében - ez 24 önkormányzatot jelent - a támogatás összege ennél magasabb; nyolc település esetén 10-15 százalék közötti, 14 település esetén 15-20 százalék közötti, míg két önkormányzat esetében 20 százalék fölötti.
Amikor az elmúlt hét során tájékoztattam az önkormányzati vezetőket az új finanszírozási rendszer településeket érintő konkrét számairól, elmondták, hogy a médiában megjelent híradások és az általam elmondottak között óriási az ellentmondás.
(11.20)
De biztosítottak arról, hogy ők, a települések felelős vezetői, akik nem a pártokat, hanem a település lakosságát szolgálják, a tényeknek és a számoknak hisznek, és azok a kormányzat igazát támasztják alá. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Bauer Tamás: Vastapsot! Fel kell állni!) Köszönöm szépen.
A polgári kormány nemcsak ígéri a kiegyenlítést, a felzárkózást a kistelepüléseknek, tesz is érte. Azzal is tisztában vagyunk azonban, hogy a több év, évtized alatt felgyülemlett ellentmondásokat nem lehet egy év alatt kiigazítani. Azonban azt nem lehet elvitatni, hogy a polgári koalíció - felvállalva annak feszültségeit is - programja szellemében megkezdte egy jobb, igazságosabb önkormányzati finanszírozási rendszer megvalósítását.
Tisztelt Országgyűlés! Az elmondott néhány példával kívántam érzékeltetni az összefüggést a kistérségekre váró feladatok és a 2000. évi költségvetési törvényjavaslatban rejlő lehetőségek között. Ennek szellemében természetesen számtalan megoldásra váró helyi problémát, elképzelést lehetne sorolni, amit kezelni tud az előttünk levő költségvetési törvényjavaslat, és olyat is, amit nem tud valóra váltani.
Összességében a 2000. évi költségvetési törvényjavaslat azon a megkezdett úton halad, amelynek irányát, nyomvonalát a kormányprogram jelölte ki. Ez az út göröngyös és egyenetlen, akadályokkal és lassítókkal van megnehezítve. De a jármű, amelyben jelképesen Magyarország lakossága, a magyar nép van, halad, Európa felé halad. Ez a költségvetési javaslat azon családok számára, amelyek munkával, tisztességgel és becsületesen szeretnének boldogulni, megteremti, biztosítja ehhez a feltételeket. Ez a költségvetés nem gerjeszt feszültséget, nem különböztet meg családot családtól, gyermeket gyermektől. Csak egyetlen követelményt támaszt: legyél hasznos önmagad, családod és a társadalom számára, tudd, hogy mit szeretnél elérni, valóra váltani, és ahhoz add hozzá tudásodat, szorgalmadat, tehetségedet!
Hölgyeim és Uraim! Ez a költségvetés a reális lehetőségek és a megfontolt előrelépések költségvetése.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Sasvári Szilárd: Bravó!)
