VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt rátérnék az 1998. évi gazdasági és pénzügyi folyamatok trendjének felvázolására, engedjék meg, hogy emlékeztessem önöket az 1998. évi zárszámadás néhány újszerű, előremutató intézkedésére és a prezentáció tartalmi megújulását jelentő elemekre is.
Első alkalommal egy időben került a tisztelt Házhoz benyújtásra a költségvetési és a társadalombiztosítási alapok zárszámadási törvényjavaslata. A zárszámadások tárgyalása így párhuzamosan, összefüggéseiben, áttekintve értékelhető. Hadd jegyezzem itt meg zárójelben, hogy ellenzéki képviselőként az előző ciklusban számtalan alkalommal kértük, hogy erre egyszerre kerüljön sor, akkor ez nem történt meg. Most a kormány ezt együtt nyújtotta be.
A zárszámadási prezentációban most első alkalommal lehet áttekinteni a központi költségvetési szervek működési előirányzatainak ágazatokra vonatkozó feltételeit. Ebben a rendszerben követhető az egyes állami feladatokra fordítható összegek nagysága, változása. Az Állami Számvevőszék törvényjavaslatokkal kapcsolatos megállapításai, észrevételei és alapvetően a törvényjavaslatok egyes blokkjai közötti számszaki eltérések kiigazítását kezdeményező javaslatai jelentős részét beépítettük a törvényjavaslatba, vagy az Állami Számvevőszék fogadta el a véleményünket és módosította a jelentést.
A kormány nevében leszögezhetem, hogy a Számvevőszék javaslatait, melyek a különböző államigazgatási szervekre vonatkoznak, elfogadjuk. Ezért, és ezt nem kis elégedettséggel hangsúlyozom, a rendszerváltást követően első ízben fordult elő, hogy nem volt szükség arra, hogy külön észrevételeket tegyen a Pénzügyminisztérium a Számvevőszék jelentéséhez. Úgy gondolom, hogy amikor az előző évi zárszámadásban a miniszter úr azt fogalmazta meg: "mindenképpen támaszkodni kívánunk és támaszkodni is fogunk az Állami Számvevőszék jövőbe mutató javaslataira", egy egyre inkább megvalósuló célt fogalmazott meg.
Most pedig, kérem, engedjék meg, hogy rátérjek az 1998. évi gazdasági és pénzügyi folyamatok rövid áttekintésére.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1998. évi gazdasági folyamatok összességében alapvetően kedvezőeknek mondhatók. A gazdasági növekedés a vártnál jobban gyorsult, és a gazdálkodás egyre több összetevőjére terjedt ki. Az infláció folyamatosan csökkenő trendet mutatott. Ugyanakkor 1998 második felétől elsősorban a nemzetközi gazdasági környezetben mutatkozott válságjelenségek és az ezek nyomán jelentkezett, a konjunktúra további alakulását elbizonytalanító helyzet némiképp behatárolta a gazdaságpolitika mozgásterét. A kormánynak fontos feladatává vált, hogy a külső körülmények miatti említett bizonytalanságot a fejlődés belső feltételeinek oldaláról a lehetőségek szerint enyhítse. Ez megfelelő mértékben sikerült is, hiszen a pénzügyi rendszert a nemzetközi pénzpiaci válság nem rendítette meg. A bruttó hazai termék növekedése 5,1 százalékos volt. Ez döntően a termelékenység növekedéséből adódott.
A volumennövekedés fő hazai forrása továbbra is az ipar volt. E területen a termelés volumene 12,6 százalékos volt, miközben az agrárgazdaság teljesítménye stagnált. Az áru- és szolgáltatásexport továbbra is erőteljes, 16 százalékos volumennövekedés mellett emelkedtek a beruházási teljesítmények, és határozottan elindult a belső fogyasztás növekedése is. Az exporttöbblet 70-80 százalékát a külföldi érdekeltségű, döntően gépipari nagyvállalkozások produkálták, elsősorban a fejlett országok piacain, annak ellenére, hogy e piacokon is érzékelhetővé vált a konjunktúralanyhulás.
Bár az orosz piacon az év második felében már jóval kevesebb árut tudtak vásárolni, ami közvetlenül érintett élelmiszer-gazdasági, gyógyszeripari ágazatokat, illetve a magyar autóbuszgyártást erőteljesen megviselte, de összességében a kis volumen miatt ez a hatás nem volt meghatározó. A növekvő belföldi felhasználás motorja - s ez a folyamat tartósságára utal - a beruházások 12 százalékos bővülése volt, amit döntően a vállalkozások piaci értékítélete, bővülő saját és hitelforrásai tápláltak.
Sokévi csökkenés után fokozatosan emelkedésnek indult a lakosság fogyasztása is. Ennek mértéke 1998 folyamán körülbelül 4 százalékra gyorsult. Ezt a reálkeresetek, illetve az összes reáljövedelem hasonló mértékű bővülése támasztotta alá. A reáljövedelmek emelkedése belül maradt a termelékenység növekedésének versenyképességi határain. A bővülő fogyasztás mellett is lényegében változatlan maradt a megtakarítási ráta, amely a háztartások rendelkezésére álló jövedelemhez képest 15,5-16 százalékos volt.
A sok említett pozitívum mellett nem szeretném megkerülni, hogy az egyensúlyi jellemzők némileg másképp, egyes részleteket tekintve kissé kedvezőtlenebbül alakultak az eredetileg prognosztizáltnál. Az év végére azonban az eredmények e területen is kielégítőek voltak. A folyó fizetési mérleg deficitje az eredeti program 2-2,5 milliárd dolláros sávján belül, 2,3 milliárd dollár körül volt.
A prognózistól viszont eltérően alakult, hogy nem jött létre a kivitel és a behozatal lényegében azonos növekedése. A valóságban közel 3 pont negatív elnyílás jött létre a behozatal javára. A passzívum így kizárólag azért lehetett mégis a prognózis közelében, mert az import-, az energia- és a nyersanyagárak mélypontra zuhantak, és ez számunkra jelentős cserearány-javulást eredményezett.
(15.40)
A fizetési mérleg deficitjének másik markáns tételét a hirtelen megnövekedett profitkivonás, profitrepatriálás okozta. Ez - a főleg külföldi érdekeltségű beruházások termelésbe való belépése után - részben várható is volt. Az idei eddigi fejlemények azt igazolják, hogy e növekedés majdnem kizárólag ennek, és nem a nemzetközi pénzpiaci válságjelenségekkel összefüggő tőkekivonásnak tudható be. Így a folyó fizetési mérleg deficitje a bruttó hazai termék körülbelül 4,9 százalékát tette ki, amely mérték - figyelembe véve az ország gazdasági fejlődésének trendjeit - még elfogadható.
A magyar pénzügyi rendszer kiállta az 1998 őszén jelentkezett nemzetközi pénz- és tőkepiaci válság súlyos következményeit is. A tőke kivonása csak átmeneti volt, a forint árfolyama újra erősödni kezdett, a kamatok visszatértek a korábbi csökkenő trendhez. Jelentős eredmény, hogy az infláció 1998-ban az előző évhez viszonyítva 4 százalékponttal mérséklődött. Az év elején még a számítottnál magasabb árszintnövekedés következett be, ám a második félévben nagyrészt a nemzetközi ártendenciák, de emellett a megfelelő monetáris és fiskális politika hatására is az infláció a vártnál is meredekebben csökkent.
1998 decemberében az előző decemberhez viszonyított ütem már csak 10,3 százalékos volt. Ez a tendencia egyébként ebben az esztendőben tovább folytatódott, és így 10 százalék alá került. Az 1998. évi gazdasági helyzet alakulását tehát a folyamatok további menetének ismeretében is úgy ítélhetjük meg, hogy a körülményeket figyelembe véve megfelelt a tartós és egyensúlyzavarok nélküli növekedési céljainknak.
Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződéssel állítom, hogy a siker évének könyvelhetjük el az 1998. évet az államháztartás pénzügyi helyzetének alakulása szempontjából is. A javuló gazdasági helyzet éreztette hatását a bevételek - elsősorban a központi költségvetésben végbement - túlteljesülésében. Főként ez tette lehetővé, hogy a társadalombiztosítás vártnál nagyobb hiánya ellenére az egyensúlyi helyzet a jóváhagyottnál is kedvezőbben alakult az év végi intézkedések nélkül.
1998-ban rendkívüli intézkedéseket kellett hozni. A Magyar Fejlesztési Bank Rt. tőkeemelésére 37,7 milliárd forintot fordítottunk. A kötvénnyel teljesített rendkívüli kiadások - a Postabank Rt. pénzügyi helyzetének rendezésére és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nél a gázközművagyonból az önkormányzatokat megillető juttatás fedezetére - a tartalék képzését szolgálták. Mindez 182 milliárd forinttal terhelte a központi költségvetés kiadásait. Itt mindenképpen meg kell még egyszer jegyeznem, hogy ezek olyan örökségek voltak, amelyeket a kormány az előző kormány működése után örökölt.
Az erőforrásaink keretein belül differenciált támogatáspolitika érvényesítésével a költségvetésben elfogadott hangsúlyos céljainkat megvalósítottuk. A nyugdíjak a reálértéket meghaladóan emelkedtek, javultak a vidékfejlesztés és a területi kiegyenlítés feltételei, a közrend és a közbiztonság erősödését megalapoztuk, az állampolgári jogvédelem feltételrendszerét minőségileg sikerült megváltoztatni, biztosított volt a euro-atlanti integrációs előkészületek anyagi bázisa is.
Megteremtettük a tandíjmentességet az első diploma megszerzésénél. Megszüntettük az egyházi felsőoktatás korábban diszkriminatív finanszírozását. A bővülő források többek között lehetővé tették, hogy a felsőoktatásban részt vevő hallgatók létszáma tovább növekedjen. Több milliárd forint fedezetet biztosítottunk a kulturális javak védelméről, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvények végrehajtására.
Az igazságszolgáltatás területén közel 6 milliárd forint többlet állt rendelkezésre az igazságszolgáltatási reformcsomag keretében elfogadott törvényi változások finanszírozására, így a bírák és az ügyészek új előmeneteli és javadalmazási rendszerének 1998. július 1-jétől történő bevezetésére. A rendvédelem és a közbiztonság területére 35 milliárd forinttal fordítottunk többet, mint az azt megelőző évben. Ebből sikerült javítani a határőrség technikai ellátottságát, megszüntettük a rendőrség adósságállományát, valamint hatékonyabbá tudtuk tenni a szervezett bűnözés elleni harcot.
Az euro-atlanti integráció elősegítését szolgálta egyrészt a védelemre fordított kiadások NATO-megállapodásban rögzített mértékűre növelése, másrészt az egyes tárcáknál és a külön technikai fejezetben megjelenő intézményfejlesztési források. Ezek az Európai Unió elvárásaihoz igazodó jogharmonizációs feladatok ellátását, valamint a személyi és tárgyi feltételek javítását szolgálták.
Tisztelt Képviselőtársaim! A helyi önkormányzatok 1998-ban 1360,6 milliárd forinttal gazdálkodtak. Ez az előző évihez képest 166 millió forinttal több. A feladatellátás biztonságát a tervezettet meghaladó bevételeken túl az is elősegítette, hogy a tárgyévi bevételeken belül az állami hozzájárulások és támogatások kereken 30 százalékot, a személyi jövedelemadóból való részesedés pedig 13 százalékot tett ki.
Jelentős volt a túlteljesítés a saját folyó bevételeknél, ezen belül különösen a kamatbevételeknél és a helyi adóknál. A felhalmozási és tőkejellegű bevételek is számottevően meghaladták a tervezettet. Ez annak volt köszönhető, hogy a vártnál nagyobb lehetőségek adódtak egyrészt - különösen a főváros és a nagyobb városok számára - a vállalatértékesítésből származó bevételek elérésére, másrészt az államháztartáson belüli és kívüli felhalmozási célú átvételekre.
Kismértékben haladta meg a számítottat a fejezetektől és elkülönített állami pénzalapoktól átvett pénzeszközökből származó bevétel. Mindezek együttesen azt mutatják, hogy az államháztartás helyi önkormányzati alrendszere általában kihasználta a lehetőségeket a minél magasabb bevétel teljesítése érdekében. A helyi önkormányzatok eredményes pályázatokkal, támogatható feladatok vállalásával, valamint az intézményeik vállalkozási tevékenységének ösztönzésével fokozták bevételeiket.
Mindeközben a közszolgáltatáshoz kapcsolódó térítési díjak emelésénél figyelemmel voltak az érintett lakosság teherbírására. Így a bevételek növekedésében csak kisebb súlyt képvisel a térítési díjak változása és az illetékbevételek bővülése. A bevételek kedvező alakulása mellett is gondot okozott az év során az áremelkedéseket, a piaci hatásokat követő költségvetési forrásnagyság megteremtése, a közszolgáltatások színvonalának megtartása. Az önkormányzatoknál és gazdálkodó szerveiknél a bevételek és kiadások összehangolása - bár nem volt könnyű feladat - megvalósult. Év közben a likviditás folyamatos fenntartása érdekében, a központi költségvetési források ütemes, tervezettnek megfelelő alakulása ellenére is az önkormányzatok egy része rövid lejáratú, éven belüli hitelek felvételére kényszerült. Pozitívumnak tekinthető, hogy az előző évhez képest kevesebb önkormányzat került fizetésképtelen helyzetbe.
Az önkormányzati zárszámadás tapasztalatai azt mutatják, hogy mind a költségvetési, mint az év végi beszámolóról készült helyi rendeletek - a jogszerűséget tekintve - általában megfelelnek az államháztartási törvényben és végrehajtási rendeleteiben előírtaknak. A helyi önkormányzatok ellenőrzése mindemellett rámutat arra is, hogy elsősorban a helyi pénzügyi-számviteli fegyelem erősítésével, a felelősségi és hatáskörök egyértelmű elhatárolásával kell a jövőben növelni a helyi önkormányzatok gazdálkodásának színvonalát.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A zárszámadási törvényben néhány ponton az 1999. évi költségvetési törvény módosítását kezdeményezzük. Az 1999. évi költségvetési törvény módosításának egyik blokkja az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság költségvetési befizetési és ráfordítási előirányzatainak megváltoztatásával kapcsolatos.
Ezen változtatás szükségességére az Állami Számvevőszék a jelenlegi zárszámadási törvényjavaslat kapcsán hívta fel a Pénzügyminisztérium figyelmét. Ennek során többek között sor kerül az ÁPV Rt. osztalékbefizetésének módosítására, és felhatalmazás arra vonatkozóan, hogy a hozzárendelt vagyon értékesítéséből eredő bevétel is felhasználható legyen az ÁPV Rt. kötelezettségének teljesítésére.
(15.50)
Annak érdekében, hogy az említett módosítás ne változtassa meg a költségvetés egyensúlyát, továbbá az Állami Számvevőszék javaslatát is figyelembe vegyük, az 1999. évi általános forgalmiadó-bevételek előirányzatánál ugyanilyen összegű csökkentést tartalmaz a javaslat.
Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. ráfordításait érintő módosítás legjelentősebb tétele a honvédelmi minisztériumi ingatlanok ÁPV Rt. által történő megvásárlása 9 milliárd forint összegben. Ez azt a célt szolgálja, hogy a légvédelmi rakétabeszerzés forrásszükséglete kielégíthető, kiegészíthető legyen. Az ÁPV Rt. ezeket az ingatlanokat a későbbiekben értékesíti majd, de ezzel a megoldással a Honvédelmi Minisztérium bevételi és kiadási előirányzatai nem változnak. Ez azért nagyon fontos, mert a NATO-val szemben vállalt kötelezettségeket így maradéktalanul teljesíteni tudjuk.
A fejezeti kezelésű előirányzatok közötti átcsoportosítás az államháztartási törvény szerint az Országgyűlés hatásköre. Ezért kezdeményezzük a zárszámadási törvényjavaslatban, hogy az 1998. évi vidékfejlesztési célfeladatok előirányzatból 5,6 milliárd forint, illetve a területfejlesztés központi, regionális és megyei szerkezetátalakítási programjainak támogatásából fel nem használt, államháztartáson kívül kezelt, privatizációs bevételből keletkezett 3644 millió forint maradvány piacra jutási támogatás jogcímen felhasználásra kerülhessen az 1999. évben. Csak ezzel a megoldással biztosítható az agrárgazdasági piacrajutási támogatások körében meglévő determinációk rendezése.
Ugyancsak ebbe a körbe tartozik a módosító javaslat is, amely a kormányt felhatalmazza arra, hogy a DC 1800-as telefontender év közben befolyt többletbevételéből legfeljebb 4 milliárd forintot átcsoportosíthasson az M1-M15-ös autópálya projekt forráshiányának pótlására. Ez az intézkedés lehetővé teszi a már korábbiakban csökkentett autópályadíj-szint megtartását, valamint a gyorsforgalmi útépítési program zavartalan folytatását.
A Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeit szolgáló előirányzatokat a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei közé szükséges besorolni, mivel a médiatörvény vonatkozó rendelkezései értelmében a folyósított támogatásnak meg kell egyeznie a ténylegesen felmerülő műsorterjesztési költségekkel. A korábbi szabályozás ezt nem tenné lehetővé.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül az Állami Számvevőszék néhány javaslatára szeretnék kitérni. Egyetértünk az Állami Számvevőszék önkormányzati elszámolásokhoz kapcsolódó javaslataival, és ezek átvezetése a parlamenti szakaszban történik meg. A helyi önkormányzatok ellenőrzése rámutatott arra, hogy elsősorban a helyi pénzügyi, számviteli fegyelem erősítésével, a felelősség- és hatáskörök egyértelmű elhatárolásával kell a jövőben növelni a helyi önkormányzatok gazdálkodásának színvonalát.
Áttekintettük az egyházak közoktatási tevékenységéhez kötődő kiegészítő támogatásokat. A Pénzügyminisztériumhoz beérkezett adatszolgáltatás alapján végzett számítás szerint az egyházi fenntartású közoktatási intézményeket megillető 1998. évi kiegészítő támogatásból 995 millió forint elszámolását rendezni kell a zárszámadás keretében. Ez az összeg kerül elosztásra a jogosult egyházak között, ezt kell beépíteni a törvényjavaslat 22. §-ába. Tájékoztatom önöket arról, hogy az Állami Számvevőszék által tett számos észrevétel hasznosítása jelenleg már folyamatban van a 2000. évi költségvetési törvényjavaslatban az államháztartási törvény módosítása kapcsán. Ezekről most nem szólnék, majd a költségvetési törvényjavaslat tárgyalásánál vissza lehet térni ezekre a példákra.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy a napirenden szereplő zárszámadási törvényjavaslatot jóváhagyni szíveskedjenek.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
