DR. BOGNÁR LÁSZLÓ
DR. BOGNÁR LÁSZLÓ
DR. BOGNÁR LÁSZLÓ, a MIÉP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Igazság és Élet Pártja nevében nem dicsérni jöttem ezt az előterjesztést, hanem javítani rajta, sőt visszautasítani, hogy csináljon újat a minisztérium; és hogy miért mondjuk ezt, erről fogok beszélni. Végül is ezt valószínűleg elfogadja a tisztelt Ház, a Magyar Igazság és Élet Pártja azért módosítást fog beadni, sőt, egyes módosításokat támogatni is fog - ennyit elöljáróban.
A most tárgyalt tervezet egy olyan törvény módosítását célozza meg, amely egy hibás alapkoncepció terheit hordozza, és maga a módosítás sem szakít ezzel a hibás koncepcióval.
Mind a módosítással érintett 1997. évi CXLII. törvény, mind a javaslat abból indul ki, hogy ha egy társadalmi szervezet állami gondoskodás következtében ingyenesen használati jogot szerzett egy tevékenységét és működését szolgáló állami tulajdonú ingatlan vagy ingatlanrész birtoklására, akkor azt ingyenesen a tulajdonába kell adni. És itt van a baj, ez a koncepció hibájának a lényege. A tervezet 2. § (1) bekezdése a "kell" szót használja, és nem a "lehet" szót.
A javaslat ezen módosítása még a társadalmi szervezet tagszervezetének a tulajdonszerzését is lehetővé tenné. Ha más, harmadik személy használja ezt az ingatlant, akit a javaslat a 2. § (2) bekezdése üzemeltetőnek nevez, akkor az üzemeltető tulajdonszerzési igénye kizárja a jogosult vagy tagszervezete tulajdonszerzési igényét. Itt van a Fáklya Klub példája: nem fogja megkapni ez a kulturális szervezet, mert a szakszervezet elhappolja előle, pedig nekik használati joguk sem volt. Csak ezekre szeretném felhívni a figyelmet.
A piaci viszonyokra tekintettel megállapítandó bérleti díjra a módosítandó törvény 15. § (3) bekezdése szerint akár 70 százalék díjkedvezmény is adható, amit mi is elfogadhatónak tartunk. Az ingyenes használati jog szűk körben, de biztosítva van. Ezt a módosítandó törvény 16. §-a tartalmazza, ami szerint erre csak akkor kerül sor, ha más jogszabály vagy hatósági döntés a tulajdon megszerzését nem teszi lehetővé.
Összességében tehát általános az állam tulajdonvesztése, és kivételt képez a tulajdonnak a megmaradása. Az előbbiekre tekintettel a Magyar Igazság és Élet Pártja sem a jelenleg hatályos törvényben, sem az annak módosítását célzó javaslatban nem tud felfedezni semmi olyan elképzelést, ami az államnak még rendelkezésére álló székház- és irodaingatlan-vagyon további indokolatlan fogyását, koptatását megakadályozná.
Ezért egy hibás elméleti nyomvonalon álló jogszabály hibás elméleti nyomvonalon álló módosítással történő foltozgatását a frakciónk nem tartja helyes és járható útnak. Ezért tulajdonképpen egy új koncepció nyomvonalán egy új szabály kidolgozására lenne szükség.
Pár alapelvet szeretnék a tisztelt Ház figyelmébe ajánlani. Helyes gondolat az, hogy az állam az arra érdemes társadalmi szervezetek működését a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja. Ennek egyik módja a szervezetek székházhoz vagy irodahelyiséghez juttatása. Ez lehet ingyenes használati jog, de lehet az ingatlan bérleti jogának a biztosítása is. Mivel egy államnak olykor nagyvonalúnak is kell lennie, ezért a bérleti díjak törvényi kedvezményeinek a lehetőségeit is célszerű beiktatni egy ilyen tartalmú jogszabályba. Ez lehet akár nagyobb mértékű is, mint a jelenlegi 70 százalék.
Mi a legfontosabb számunkra? Fontos, hogy az állam ne veszítse el azt a képességét, hogy a társadalmi szervezetek által hasznosnak ítélt tevékenységét támogatni tudja, akár irodaház, akár helyiség biztosításával. Ezért nem tekinthető hosszú távon előretekintő koncepció törvénybe iktatásának olyasmi, ami ezen ingatlanok tulajdonjogának az elvesztésével párosul.
A társadalmi szervezetek, alapítványok ugyanis, akárcsak az államférfiak, jönnek és mennek, de a székház- és irodaingatlanok tulajdonjoga is velük együtt jön vagy megy, az már csökkenti az állam társadalomkiszolgáló képességét. Ha fellapozunk egy régi telefonkönyvet, akkor bőséges példa tárul elénk azon társadalmi szervezetekről, amelyek úgy tűntek el nyomtalanul, hogy a használatukban lévő székház vagy iroda is teljes mértékben elveszett az állam számára. Ezért tartjuk fontosnak, hogy az állam őrizze meg a székházak és irodák még megmaradt tulajdonjogának a maradékát ezen a területen, mert ezzel a társadalomalakító képességének egy részét is megőrizhetné.
Javasoljuk továbbá, hogy ha az állam megtartja megmaradt székházainak és irodáinak a tulajdonjogát ezen a területen, akkor arról is rendelkeznie kell majd a tisztelt Háznak, hogy mi módon kerüljenek hasznosításra. A mi javaslatunk: ingyenes használati jog, kedvezményes bérleti jog, bérleti jog formájában. Ezek mindegyike olyan jogi konstrukció, amely a társadalmi szervezet működésének a sikertelensége esetén biztosítja az ingatlan megmaradását és az állami továbbfelhasználás lehetőségét.
Tehát a Magyar Igazság és Élet Pártjának képviselőcsoportja szükségesnek tartja egy olyan székház- és irodahelyiség-alap létrehozását a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében, amelyre alapozva kielégíthetőek lennének a társadalmi szervezetek önszerveződési igényei. Ha a társadalmi szervezet által lefedett önszerveződés területe akár érdektelenség, akár pazarló gazdálkodás vagy egyéb okok miatt kudarcba fullad, akkor ebben a jogi konstrukcióban - ingyenes használati jog, kedvezményes bérleti jog, bérleti jog - az államot tulajdonképpen nem éri kár, hiszen a szétszéledt társadalmi szervezet után az ingatlanvagyon megmarad, és azzal új igények kiszolgálására tud majd ajánlatot tenni.
Egy ingatlanvagyon használata természetesen kopással jár, ezért a társasházak üzemeltetésének rendszeréhez hasonlóan itt is kötelezni kellene a használókat felújítási alap képzésére egy elkülönített bankszámlán. A felújítási alap mértéke és aránya a használó által használt ingatlan értékéhez viszonyuljon, nem elegendő ugyanis arról gondoskodni, hogy megmaradjon a társadalmi szervezetek támogatására szolgáló ingatlanvagyon, elképzeléseket is szükséges kigondolni az állagfenntartásra, és végül is a majd előbb-utóbb nélkülözhetetlen felújításra.
(11.20)
Alapelvként ajánljuk, hogy a befolyó kedvezményes és kevésbé kedvezményes bérleti díjak ne a költségvetés bevételi oldalának növekedését szolgálják, ezekből lehetne egy elkülönített bankszámlán a használat alatt álló ingatlan javára felújítási alapot képezni.
Egy meghatározó fennmaradó részből pedig egy szintén elkülönített bankszámlára egy központi felújítási alapot létrehozni, amelyet a felújítási munkák elvégzésére szánnánk. Ez az általunk ajánlott koncepció elveti tehát a haszonelvűség gondolatát ezen a területen, de megköveteli az ingatlan rezsiköltségeinek viselését a használó részéről.
A felújítási alap képzése és kezelése területén ajánljuk a következőket. Fontos, hogy ha egy társadalmi szervezet esetleg megszűnik, ne csak a székháza maradjon meg újrafelhasználás céljából az állam számára, hanem a székház felújítására képzett felújítási alap is. Ezért törvényi szinten lenne szükséges mentesíteni ezeket az elkülönített bankszámlákat mindenféle végrehajtás alól, ami esetleg a szétporladó társadalmi szervezeteknél előfordulóan csakis sikkasztás, hűtlen és hanyag kezelés hozadékaként jelentkezne.
Képviselőcsoportunk utolsó javaslata a tisztelt Ház figyelmébe ajánlja a korrupció és a megkapott vagyon felélése lehetőségeinek kizárását. Egy olyan társadalmi szervezet vezetősége, mely állami adományként jutott jelentős értékű vagyon birtokába, de képtelen fenntartani, ne tudja eltüntetni a székházát és az irodáját, az ilyen társadalmi szervezetnek a vezetősége saját egzisztenciális túlélésének meghosszabbítása érdekében a székház- vagy irodaingatlanával ugyanis seftelésbe kezdhet, ha egyáltalán nincs vagy nincs megfelelően szabályozva ez a kérdéskör. Sajnos, sem a jelenlegi, 1997. évi CXLII. törvény, sem a most napirenden lévő javaslat nem zárja ki ennek a gyakorlatnak a lehetőségét. A hivatkozott törvény 7. §-ának (4) bekezdése szerint "Ha az elidegenített és megszerzett ingatlan szerződésben megállapított vételárának különbözete az elidegenített ingatlan javára az 50 százalékot meghaladja, a különbözetet a központi költségvetés számára be kell fizetni." - így szól az idézet.
Ha egy társadalmi szervezet fokozatosan illan el a közéletből, és székházát fokozatosan cseréli kisebbre, melynek értékkülönbözete csupán 49 százalék, akkor lélegzetvételhez jut, a társadalmi szervezet vezetősége megélhetéshez jut, és egy darabig kisebb székházban vegetálhat.
Idővel ez a kisebb székház is több lépcsőfokot bejárva, folyamatosan koptatva, észrevétlenül eltűnik. Éppen ezért javasolja a Magyar Igazság és Élet Pártja, hogy az itt a piros, hol a piros, itt a székház, hol a székház színjátékot szüntessük meg. Hankó Faragó Miklós is azt mondta, hogy nem lehet, 15 évig sem lehet, sőt nincs is már idő rá - de azért kölcsönt felveszünk, a bank aztán behajtja, és a székház eltűnik.
Összegezve annyit szeretnék még elmondani, hogy a MIÉP javaslata - amely pártnak természetesen nincs székháza, nem élvezi a székházáldást, így hiteles a javaslatunk -, hogy mégis valamilyen formában oldódjon meg ez a helyzet. Eszerint úgy kell végrehajtani a székházreformot, hogy a székházak tulajdonjoga állami tulajdonban maradva elégítse ki a társadalmi igényeket, és rendeződjön az ingatlan állagmegóvásának és felújításának a kérdése is, és a rendezés hosszú távú, a jelenlegi parlamenti ciklus tartamán túlmutató hatályú legyen.
Még van egy kis idő a képviselőcsoport részére, hogy a szakszervezeti ingatlanokról szóljak. Külön probléma a szakszervezetek birtokában lévő állami tulajdonban lévő ingatlanok kérdése. A szakszervezetek olyan társadalmi szervezetek, amelyek működéséről külön törvény, az 1991. évi XVIII. törvény rendelkezik részletesebben, és szabályozása eltér az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött társadalmi szervezetek szabályozásától. Vagyonuk számos olyan nemzetközi egyezmény védelme alatt áll, amelynek hazánk is részese, ennek ellenére a szakszervezetek is az egyesülési jog elméleti alapján jönnek létre, mind vagyonuk, mind a működésükhöz szükséges már meglévő, birtokolt jogaik fokozottabb védelem alatt állnak. Ezért látunk lehetőséget arra, hogy az általuk birtokolt állami tulajdonú ingatlanok szabályozása egy jogszabály keretében kerüljön szabályozásra a többi társadalmi szervezet hasonló célú és státuszú ingatlanával. Azonban ha e tárgyban új törvény kerülne kidolgozásra, akkor a szakszervezetekre vonatkozóan külön fejezetben kellene erről rendelkezni.
Itt is lehetőséget lehetne biztosítani arra, hogy a tagszervezetek vagy az ingatlanban működő intézmények önállóan szerezhessenek használati jogot, és valamilyen társadalmi szervezeti formában önállósodhassanak attól a központtól, mely esetleg elhanyagolja, nem támogatja működésüket, és nem fordít figyelmet az általuk használt ingatlan állagának megóvására.
Köszönöm, hogy meghallgattak. A Magyar Igazság és Élet Pártja nem fogadja el tehát általános vitára a törvényjavaslatot, azonban módosításaival és egyes módosítások támogatásával mégis részt kíván venni ennek a törvénynek a meghozatalában.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a MIÉP soraiban.)
