DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN
DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN
DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előterjesztésben foglalt történet a tisztelt Ház előtt jól ismert. Tudják, hogy három volt miniszterelnökségi államtitkár - mind a Fidesz színeiben -, valamint harmincegy, önmagát szenátornak kinevező országgyűlési képviselő egy levelet írt Biden szenátor úrnak, amelyben arra kérte fel, hogy Steve M. Jonest vegye figyelembe az Egyesült Államok következő nagyköveteként.
Bár a levél szerzői valószínűleg nem ezt kívánták, a levél mégiscsak napvilágra került, és a levélből komoly ügy lett. Ügy lett, nemcsak itthon, hanem a nemzetközi életben is, foglalkozott vele a CNN, foglalkoztak vele a világlapok; méltán állíthatjuk, hogy kárt okozott a parlament tekintélyének, kárt okozott Magyarországnak, kárt okozott a közélet tisztaságával kapcsolatos elvárásainak. Ezért gondolta úgy Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője és jómagam, hogy ezt az ügyet minden részletében kivizsgálni szükséges.
Amikor elhatároztuk, hogy vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezzük, nem gondoltuk azt, hogy szeptember 28-án még csak itt fogunk tartani, tehát a módosító javaslatok megszavazásánál; az eredeti előterjesztés június végére már a vizsgálóbizottság záró jelentésének elkészítését irányozta elő.
Ha igaz az, amiben szeretnék hinni, hogy a levél szerzői, kezdeményezői jószándékúan jártak el, akkor nekik még inkább érdekük lett volna az, hogy a vizsgálatra hamarosan, rövid időn belül sor kerüljön, és a vizsgálat minél hamarabb lezáruljon. Sajnos ez nem így történt, ezt sajnálattal vagyok kénytelen megállapítani; úgy gondolom, nem használt sem a parlament tekintélyének, sem az ország tekintélyének, hogy az ügy idáig elhúzódott.
Tudjuk, hogy két vizsgálat időközben már történt: a Fidesz frakciója, illetve a Miniszterelnöki Hivatal végzett vizsgálatokat. Bár ezek részletes eredményeit nem ismerjük, nem ismerhetjük, csak a sajtóban közzétett következtetéseket, mégis abból indulunk ki, hogy nem helyes, ha az érintettek közvetlen ismerősei, barátai próbálják meg tisztázni az ügyeket - mint ahogy a bírósági eljárásban sem az érintettekre vagy közvetlen hozzátartozóikra szokták ezt bízni -, hanem az itt szokásos eljárásban, a parlament valamennyi pártja által alkotott paritásos bizottságban kell az ügyek végére járni; mert bizony a kérdések és a kérdéseket övező homály nem oszlott a vizsgálati jelentéseket követően, hanem inkább bővült, sokasodott. Ennek szeretnénk minél hamarabb, most már reméljük, néhány héten belül a végére járni.
A mai napig nem tudjuk, hogy vajon milyen indokok, okok késztették a levél szerzőit és kezdeményezőit a levél megírására, mi áll az ügy hátterében, pontosan milyen kapcsolatrendszerek húzódhatnak meg az ügy mögött. Sok-sok kérdést tehetnék föl, ezzel nem akarom untatni a képviselőtársaimat, előrehaladott már az idő, csak jelzem, hogy van mit vizsgálnunk.
A kezdeményezéshez, illetve az előterjesztésünkhöz kilenc módosító javaslat érkezett. Ez egy vizsgálóbizottsági kezdeményezés esetében meglehetősen szokatlan, hiszen ehhez általában már nem szokott módosító indítvány érkezni, vagy csak néhány lényegtelen módosító indítvány, hiszen a módosító indítványok szerzői általában tudatában vannak annak, hogy a Házszabály nagyon szigorú korlátokat állít a vizsgálóbizottságokat kezdeményező indítványokhoz benyújtható módosító javaslatokra. A Házszabály 34. § (2) bekezdése egyértelmű, félre nem érthető jelzést ad arra vonatkozóan, hogy a vizsgálóbizottság elnevezésére, illetve a vizsgálat tárgyára módosító javaslat nem nyújtható be - ezt tessék ellenőrizni. Tartok attól, hogy a fideszes képviselőtársaim körében egy nyomdahibás Házszabályt osztottak ki, amiből kimaradt a "nem" szócska, ezért ők úgy értelmezik, hogy benyújtható a vizsgálóbizottság tárgyára vonatkozó módosító javaslat is.
Mielőtt foglalkoznék a módosító javaslatok tartalmával, kénytelen vagyok fölhívni a figyelmet arra, hogy itt a tét nagyon nagy, tisztelt képviselőtársaim. Kormánypárti és ellenzéki képviselőtársaim figyelmét egyaránt szeretném fölhívni arra, hogy itt a vizsgálóbizottságok jövőbeli szerepéről, súlyáról, egyáltalán az intézmény lényegéről van szó.
(19.50)
Amikor ma ezekről a módosító indítványokról határozunk, akkor valójában nem a mi előterjesztésünkre vonatkozó döntés születik, hanem egy precedens értékű döntés, amely arról szól, hogy módosítható-e korlátlanul az eredeti előterjesztők szándékával ellentétes módon egy vizsgálóbizottság vizsgálati tárgya. Amennyiben ez így van, tisztelt képviselőtársaim, akkor a jövőben a mindenkori kormányzati többségnek lesz kiszolgáltatva minden vizsgálóbizottsági kezdeményezés. Ez gyakorlatilag súlytalanná fogja tenni a vizsgálóbizottságokat, értelmetlenné fogja tenni azt, hogy vizsgálóbizottságok felállítását kezdeményezze az ellenzék.
Szeretném felhívni tisztelt kormánypárti képviselőtársaim figyelmét mint egykori kormánypárti és mai ellenzéki képviselő, hogy a kormánypártiság nem örökké tartó állapot. Mindannyian felelősséggel tartozunk azért, hogy ezek az intézmények hogyan működnek, és mindannyiunkat sújthatnak azok a gyakorlatok, amelyeket most pillanatnyi megfontolásból akarunk bevezetni vagy elindítani. Arra kérem a képviselőtársakat, hogy így mérlegeljék és így gondolják át, hogy milyen gombot nyomnak meg akkor, amikor legalábbis két módosító indítvány sorsáról döntenek.
Az ajánlás 5. pontjában szereplő, Vitányi István fideszes képviselő úr által beterjesztett módosító indítvány a vizsgálat tárgyát korlátozni kívánja. Egy nagyon fontos kérdést ki akar emelni a vizsgálandó tárgyak köréből, nevezetesen azt a kérdést, hogy milyen kapcsolat fűzte a kezdeményezőket az illetőkhöz, illetve milyen indokok álltak a kezdeményezés mögött. Nem vitatható, hogy ez nagyon fontos és tisztázandó kérdés, amit mindannyian szeretnénk tisztázni.
Talán még ennél is súlyosabb az ajánlás 7. pontjában Szabó József András és Borkó Károly képviselőtársainknak az a módosító indítványa, amely korlátlanul ki kívánja terjeszteni a vizsgálóbizottság hatáskörét, és az előző kormány és valamennyi, a katonai repülőgépgyártásban érdekelt, érintett cég közötti kapcsolatok egészét szeretné vizsgálat tárgyává tenni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Gondoljanak bele ennek a módosító indítványnak az összes következményébe! A technikai, a politikai és a diplomáciai következményekbe! De ha önök úgy gondolják, hogy ezt nagyon fontos megvizsgálni, ezt a magunk részéről egyáltalán nem ellenezzük - de akkor ezt egy önálló vizsgálóbizottság keretében tegyék meg! Ne tegyék tönkre a vizsgálóbizottság munkáját ezzel a módosító indítvánnyal, hanem kezdeményezzék! Egyébként én nem javaslom önöknek, hiszen ez a javaslat gyakorlatilag Európa és Amerika minden fontos repülőgépgyártó cégét keveri olyan gyanúba, amire önöknek semmilyen alapjuk nincs, hiszen soha senki nem gyanúsította ezeket a cégeket azzal, hogy bármilyen módon illetéktelenül szeretnének beavatkozni.
Egyébként kénytelen vagyok megjegyezni, képviselőtársaim, hogy amennyiben ezeknek a módosító javaslatoknak az elfogadása megtörténik, akkor számunkra nem marad más út, mint hogy az Alkotmánybíróságtól kérjük a Házszabály értelmezését, hiszen elfogadhatatlan számunkra, hogy az ügyben illetékes ügyrendi bizottság aggálytalanul tartotta megvitathatónak és szavazásra bocsáthatónak ezeket a javaslatokat, amelyek a mi felfogásunkban gyökeresen és szögesen szemben állnak a Házszabály betűjével, szellemével és a parlamentarizmus alapvető érdekeivel.
Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy végezetül önökhöz forduljak, és önök közül is különösen a Kisgazdapárt és a Magyar Demokrata Fórum képviselőihez, akiknek két különös okuk is lehet arra, hogy a vizsgálóbizottságra vonatkozó két módosító indítványt elutasítsák. Először is szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy e két párt semmilyen módon nem érdekelt az ügy eltussolásában, nem érdekelt a vizsgálat tisztességes, pártatlan lefolytatásának a megakadályozásában - nem érintettek az ügyben, ezért van okuk megfontolni a döntéseiket. És van okuk azért is, mert mindkét pártnak vannak olyan közjogi hagyományai, amelyekkel szögesen és élesen szemben állna a Házszabálynak ez az önkényes és a jövőre nézve is nagyon veszélyes, nagyon fenyegető értelmezése.
Bízom abban, hogy felül tud emelkedni a Ház mindkét oldala a pártpolitikai megfontolásokon, és a Ház tekintélyének helyreállítása érdekében képes és kész megfontolt, a magyar parlamentarizmus jövőjét alapvetően érintő döntés meghozatalára. (Derültség és zaj a kormánypárti oldalon.) Ugyanis egy nagyon fontos parlamenti intézmény jövőjéről van szó! Lehet, hogy kormánypárti képviselőtársaim ezt szórakoztatónak találják, de bizony itt a vizsgálóbizottságok jövőjéről van szó, s lehet, hogy ez nagyon fontos lesz tisztelt képviselőtársaimnak néhány év múlva.
Kérem, ezt is vegyék figyelembe, amikor a döntést meghozzák. Kérem tehát, hogy ennek figyelembevételével döntsenek.
Köszönöm a figyelmet, elnök úr. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.)
