KOVÁCS LÁSZLÓ
KOVÁCS LÁSZLÓ
KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP): 1990 nyarán támogattuk a népszavazást, amelyen ugyan a választópolgároknak csak 14 százaléka vett részt, de azok nagy többsége a közvetlen elnökválasztásra voksolt. Az 1994-es választási programunk is a közvetlen elnökválasztást szorgalmazta. És ez jelent meg az új alkotmány előkészítését szolgáló szakmai koncepcióban is (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Kétharmados többséggel?); elvi fenntartásainkat hangoztatva végül is a konszenzus érdekében akkor elfogadtuk a közvetett elnökválasztást. (Felzúdulás a kormánypártok padsoraiban. - Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Csúsztatás!) Mostani javaslatunk... (Folyamatos zaj.)
Elnök úr, megkérem, próbálja meg a kormányoldal figyelmét felhívni arra, hogy ez egy parlament és egy parlamenti vita. (Taps az MSZP padsoraiban.)
Mostani javaslatunk benyújtását az tette szükségessé, hogy az Alkotmánybíróság nem tette lehetővé a népszavazást erről a kérdésről, viszont a közvélemény-kutatási adatok szerint - talán ebben a kérdésben lehet hinni nekik, tisztelt kormánypárti oldal - a közvélemény háromnegyed része a közvetlen elnökválasztást támogatja.
Bátorított bennünket az is, hogy van a parlamentben még rajtunk kívül is olyan párt, amelynek programjában szerepelt, szerepel a köztársasági elnök közvetlen megválasztása. Például a Független Kisgazdapárt 1998-as választási programja is ezt tartalmazta, igaz, kibővített jogkörrel és kétkamarás parlamenttel.
Mi nem nagyobb hatalmú, hanem nagyobb támogatottságú államfőt szeretnénk az ország élén látni; nem célunk a kormányzati rendszer átalakítása. Eddig nem voltak legitimációs problémák, hiszen Göncz Árpádot a parlament 1990-ben lényegében egyhangúlag választotta meg köztársasági elnökké, és '95-ben is már az első fordulóban megkapta a képviselők szavazatainak több mint kétharmadát. 2000-ben erre nem látunk esélyt, ezért is indokoltnak tartjuk azt, hogy közvetlenül válasszák meg a választópolgárok a köztársaság elnökét. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból.)
Végül a nemzetközi tapasztalatokról is szeretnék szólni. A közvetlen választás mindinkább előtérbe kerül. Az Európai Unió nyolc köztársasági államformájú tagállama közül ötben a választópolgároktól kapja a köztársasági elnök a felhatalmazást: Ausztriában, Finnországban, Franciaországban, Írországban és Portugáliában. Vagyis nem igaz az, hogy a kelet-európai országokra, netán a szovjet utódállamokra vagy a volt Jugoszlávia utódállamaira jellemző a köztársasági elnök közvetlen megválasztása. Igaz, Szlovákiában áttérés történt a korábbi közvetett elnökválasztásról a közvetlenre, de azt gondolom, hogy ez pontosan jól példázza és jól bizonyítja a mi érvelésünket, hiszen ez egyáltalán nem veszélyeztette Szlovákia demokratikus berendezkedését, ellenkezőleg: ez része volt a demokrácia erősödésének.
Ezen érvek alapján kérem a Házat, fontolja meg a javaslatunkat, és egyben szeretném jelezni, hogy amennyiben a Ház ezt nem támogatja, nem veszi tárgysorozatba, akkor újabb javaslattal fogunk élni annak érdekében, hogy legalább a parlamenti választás tegye lehetővé, hogy a harmadik fordulóban is kétharmados többséggel lehessen köztársasági elnököt választani. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Idő!) A Számvevőszék elnökhelyettesének megválasztásához kétharmados többség kell, egy csomó más tisztséghez kétharmados többség kell - akkor azt gondolom, hogy a köztársaság első emberének megválasztásánál is indokolt ezt megkövetelni.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)
