DR. LENTNER CSABA
DR. LENTNER CSABA
DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Tisztelt Ház! Miniszter Úr! A miniszterelnök úr szeptember elején tett nyilatkozata szerint az 1997-es, a Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium közötti, 2000 milliárd forintnak megfelelő adósságcsere a CW Bank veszteséges ügyleteinek elfedésére is fedezetet nyújthatott. Ennek tisztázására a kormányfő vizsgálatot helyezett kilátásba, tekintettel arra, hogy a veszteségek konszolidálása az adófizetők pénzéből történik, és a családvédelmi támogatások elől elviszi a költségvetési forrásokat.
Ezzel szemben ön a Napi Magyarország '99. szeptember 14-ei számában a következő, kiemelt tartalmú nyilatkozatot tette: az MNB és az állam között lebonyolított adósságcsere törvényes volt, azon változtatni nem lehet.
Az ön nyilatkozatát azonban szakmailag megingatja az Állami Számvevőszék '97 júniusában készített J/4652/1. számú dokumentuma, amely szerint az előterjesztő Medgyessy Péter és Surányi György nem adtak megfelelő mélységű és részletezettségű tájékoztatást a kormánynak a döntéshez, nem mutatták be az adósságátalakítás valamennyi tervezett intézkedését és ezeknek a központi költségvetésre gyakorolt hatását.
Az ÁSZ véleménye alapján további cáfolat az ön által törvényesnek mondott 2000 milliárdos adósságcserére, hogy nem tartották be a '96. évi CXXIV. törvény 5. § (1) bekezdésének előírását, miszerint az adósságcsere keretében felvehető devizahitel összege egyezzen meg az MNB '96. december 31-én fennálló nettó devizaadósságával. Az 1750 milliárd forint költségvetési átvállalásból így 2000 milliárd forintnyi összeg lett, ugyanis a volt szocialista országoknak nyújtott nemzeti bankos hitelek is lekonszolidálásra kerültek.
(14.40)
A túlkonszolidálás ténye tehát igazolható, ugyanakkor az MNB-nek a többlet pénzügyi forrásokból és a helyrehozott tőkehelyzetéből kifolyólag a lehetősége megvolt a veszteséges kereskedelmi bankjai rejtett megsegítésére, így a londoni HIB, a frankfurti székhelyű Deutsche-Ungarische Bank és a bécsi székhelyű CW AG privatizáció előtti kistafírungozására.
Nemzetgazdasági érdek, hogy a tisztázatlan körülményekre fény derüljön, és a kormány szociális intézkedései ne kerüljenek kifullasztásra, a bankszektor gyakran szabálytalan működési rendszerének folyamatos állami konszolidációs kényszere miatt.
Mindezen tényszerű adatok egybevetése után is fenntartja a miniszter úr azt az álláspontját, hogy az adósságcsere törvényes volt, és a vizsgálatokra nincs szükség? Önnek, mint a kormány tagjának indokolt-e arra hivatkozni, hogy az 1997-es adósságcsere már idejétmúlt történelem (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), azon változtatni nem lehet?
Várom szíves válaszát. (Taps a MIÉP padsoraiban.)
