DR. JÁRAI ZSIGMOND
DR. JÁRAI ZSIGMOND
DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter: Képviselő Úr! Hadd mondjam el még egyszer, a konszolidációnak és a bank eladásának semmi köze nincs egymáshoz. A konszolidáció nagyjából azt jelentette, hogy kinyitottak egy ablakot a Magyar Hitel Bankban, ahol két kézzel szórták ki a pénzt; 124 milliárd forintot. Utána az állam becsukta az ablakot és eladta a bankot. Lehet azt mondani, hogy miért nem 124 milliárdért adta el a bankot. Azért nem, mert ennyiért nem volt vevő. Rendes pályázat volt, a kormány 1996 augusztusában döntött az MHB privatizációjáról, és a legtöbbet ajánló vevő kapta meg. Sajnos, a kiszórt pénzt utólag már senki sem akarta betenni. Egyébként ez történik a Postabank esetében is, csak az állam tudja betenni.
A külföldi bankok többségi tulajdonával kapcsolatban úgy gondolom - még egyszer elmondom -, ez az, ami megalapozta a magyar bankrendszer erejét. Ma újra konszolidálhatnánk. Illetve nehéz bebizonyítani, de felmerül a gyanú, ha állami tulajdonban maradtak volna a korábbi bankok, akkor most újra konszolidálhatná őket az állam. Lehet, hogy Magyarország túlzásba vitte a bankok privatizációját. Ezt ma már nem sok értelme van vitatni, ez így történt, örüljünk neki, hogy erős bankrendszerünk van.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)
