DR. LENTNER CSABA
DR. LENTNER CSABA
DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! 1992-95 között a Magyar Hitel Bank 124 milliárd forint értékű állami bankkonszolidációs kötvényt, azaz 124 milliárd forint állami támogatást kapott az adófizetők pénzéből azért, hogy a bankcsődöt elkerülje. 1996. december 18-ával aztán a Magyar Hitel Bank 89,23 százalékos részvénypakettjét az ABN-Amro holland pénzintézet megvásárolta.
A privatizációt megelőzően azonban meglehetősen talányos történések zajlottak az MHB környékén. 1996-ban, közvetlenül a privatizáció előtt az állami bankkonszolidáció 124 milliárd forintján túl tovább folytatódott. Ez úgy zajlott le, hogy az MHB egy Risk nevezetű kft.-t alapított, majd ez a kft. a banktól átvette a behajthatatlan hitelköveteléseket, azonban - tulajdonképpen a semmiért - az állam által átadott és kifizetésre garantált, kamatozó értékpapírnak minősülő konszolidációs kötvényekkel fizetett. Tény, hogy a Hitel Bankot megtisztították a rossz követelésektől az adófizetők pénzéből.
De a privatizációt közvetlenül megelőzően, az adófizetők által megfizetett több száz milliárd forintos megsegítésen túl az MHB jegyzett tőkéjét 74 milliárd forintról leszállították 7,1 milliárd forintra, azaz alig az egytizedére. Ez közérthetően fogalmazva annyit jelent, hogy a privatizáció keretében a hollandus bankcsoportnak csak ezért az egytizedért kellett fizetnie. Igaz, hogy az egytized részvénypakett árfolyama 222 százalékos volt, azonban ha a 74 milliárdos eredeti jegyzett tőkéhez viszonyítunk, még a 20 százalékot sem éri el.
Mindezek alapján kérdezem, miniszter úr - hiszen ön volt a bank vezetője -, etikus volt-e az adófizetők pénzéből végrehajtott bankkonszolidáció, majd az azt követő privatizáció. Várom szíves válaszát. (Taps a MIÉP soraiban.)
