DEMETER ERVIN
DEMETER ERVIN
DEMETER ERVIN, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter államtitkára: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mielőtt a kérdésére konkrét válaszokat adok, engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét a interpellációjában elhallgatott, illetve nem a valóságnak megfelelően beállított körülményekre.
Az alkotmányból és a nemzetbiztonsági törvény rendelkezéseiből egyértelműen kiolvasható, hogy az adott ügyben konkrét iratok teljes körű bekérésére kizárólag parlamenti bizottság, jelen esetben a nemzetbiztonsági bizottság jogosult, egyrészt ténymegállapító vizsgálat során, másrészt erre irányuló külön határozatai értelmében. Ténymegállapító vizsgálat lefolytatására - miniszteri vizsgálatot követően - akkor kerülhet sor, ha a bizottság valamelyik nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes működését észleli. Ilyenről nem volt szó.
Ezzel szemben a nemzetbiztonsági bizottság tényfeltáró vizsgálatot nem rendelt el, hanem a bizottság elnöke arról tájékoztatta levélben a miniszter urat, hogy két országgyűlési képviselő megállapodásának értelmében - elég sajátos - küldjünk meg többek között kihallgatási jegyzőkönyveket, vezetői intézkedések hiteles másolatát - itt az elnököt idézem -, valamint L. Miklós egészségügyi és személyzeti anyagait a bizottságnak.
Az alkotmányos szabályokból, illetve a személyiségi jogok védelméből fakadóan a bizottsági elnöktől származó - és nem tudjuk másként tekinteni, mint informális - kérésre természetesen eredeti dokumentumok nem kerültek átadásra. Megküldtük ugyanakkor a szakszolgálat főigazgatójának e tárgykörben keletkezett, minden releváns információt tartalmazó ötoldalas összefoglaló jelentését.
Nem igaz tehát az az állítás, miszerint érdemi tájékoztatást ön nem kapott. Ez csak akkor lehetséges, ha a bizottság elnöke ön elől ezt eltitkolta, de nem hiszem, hogy ez igaz. L. Miklóst elmebetegként eddig csak ön említette interpellációjában, más nem, így magam sem.
Kérdéseire konkrétan a következő válaszokat tudom adni. Természetesen a kormánynak érdeke az önmerénylet körülményeinek tisztázása, ugyanakkor a jelenlegi kényszerpályát Keleti György képviselő úr, a bizottság elnöke alakította ki azzal, hogy krimibe illő konspirációval hetekig ült L. Miklós bejelentésén, majd azt teátrálisan megküldte kivizsgálásra az ügyészségnek. Az ügyészség válaszáról persze mind a mai napig elmulasztotta tájékoztatni a miniszter urat és hivatalát. Bizonyára ez sem véletlen.
A bizottság tehát ötoldalas részletes tájékoztatást kapott, és a bizottság lehetőségeit messze meghaladó eljárási eszközök birtokában az ügyészség folytat vagy folytatott vizsgálatot, erre a bizottságnál hitelesebb válasz kapható. A nemzetbiztonsági bizottság törvényen alapuló eljárási jogosítványaival kapcsolatos miniszteri álláspont ön előtt is ismert. Egyrészt azért, mert erről hivatalosan, levélben tájékoztattuk a bizottságot, másrészt pedig azért, mert elveiben az előző miniszter által folytatott gyakorlatnak megfelelő. Amennyiben tehát a bizottság ténymegállapító vizsgálat lefolytatásáról dönt, határozatában megjelöli a betekintésre megkért iratokat, megjelöli az ügyre tartozását, figyelembe veszi az érintett személyek személyiségi jogait, akkor természetesen az eddigi tájékoztatáson túlmenően a mellesleg ezt alátámasztó dokumentumok is a bizottság rendelkezésére fognak állni.
Összefoglalva, a tényfeltárásban partnerek vagyunk, a válaszunk rá: igen. A szolgálatok lejáratását szolgáló hecckampányra azonban egyértelműen nem a válaszunk, és tisztelettel arra kérem a képviselő urat, hogy ön se vegyen részt ebben, mert ez méltatlan egy országgyűlési képviselőhöz, függetlenül attól, hogy a patkónak melyik oldalán ül.
Tisztelettel kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok és a MIÉP padsoraiban.)
