FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR (MDF): Elnök asszony köszönöm szépen a szót. Tehát ne felejtsük el, hogy igazából itt egy úgynevezett első, új első résznek a részletes vitájáról van szó, és én szeretnék ehhez kapcsolódva néhány, az ott felvetett javaslatokra reflektálni.
Az itt megfogalmazott egyik tétel szerint a gyermekek utáni adókedvezményt a családi pótlék formájában növelni kellene, míg a személyi jövedelemadóból a levonás lehetőségét csökkenteni, sőt megszüntetni. Itt egy karakteres ellentét van a jelenlegi kormánypárt filozófiája és a benyújtott módosító indítvány által sugalltak között. Ugyanis nem hiszem azt, hogy az racionális, hogy minden további nélkül, minden feltétel nélkül támogassunk olyan családokat, amelyek egyszerűen nem vesznek arról tudomást, hogy nemcsak elvárással fordulhatnak az állam felé, hanem nekik kötelezettségeik is vannak, illenék, hogy legyenek az állam felé.
Mi az állampolgár kötelezettsége? Az hogy dolgozik. Ez egy elvárható kötelezettség az állam felé, és a minden határ nélküli családi pótlék direkt úton való növelésével egyszerűen azt érjük el, hogy vannak olyan családok, lesznek, és már most is vannak, amelyek azon a szinten ugyan, amin élnek, nem tesznek semmi mást, mint hogy az állam által direkt úton juttatott pénzekből tartják fönn magukat, sőt a gyermekeik miatt kapott pénzekkel tartják fönn magukat. Nem hajlandók abban a társasjátékban részt venni, hogy őnekik is kellene tenni valamit azért, hogy keressék a munkahelyet, az átképzési programokban részt vegyenek, és így majd lesz nekik jövedelmük, és a jövedelmükből bizony nagyobb mértékű összes adókedvezményben részesülhetnek, mint ha csak a direkt úton kapott állami támogatásokban részesülnének. Az viszont igenis cél, hogy a jövedelemmel rendelkezők, akik több gyermeket vállalnak, igenis a mostaninál, de még a mostaninál - a Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint - nagyobb összegű támogatásban is részesüljenek.
Ez a kérdéskör messzire vezet el. Elvezet a másik gondolathoz, amelyet az egészségbiztosítási járulékkal kapcsolatosan fejteget Bauer képviselő úr, hogy miért is kell a gyermekek vállalására ösztönözni ma a magyar családokat, hogy miért kell nekik külön progresszív adókedvezményt biztosítani. Azért, mert már a megelőző két kormány is azzal a problémával küzdött, hogy nem bírta a társadalombiztosítás pénzügyi egyensúlyát biztosítani. Pontosabban, nem ő nem bírta, hanem mert a lakossági szerkezetünk olyan, hogy a társadalombiztosításból több a jogos igénylő, onnan több pénz áramlik ki, mint ami oda befizetésre kerül. Azért, mert a magyar lakosság szerkezete ma jelenleg olyan, hogy a munkavállalók és majdani munkavállalók - ezek a gyermekek - létszáma folyamatosan csökken, miközben a magyar lakosság szerkezetileg elöregedik. Ez megjelenik abban, hogy több a nyugdíjas, több lesz az igénylő a társadalombiztosításból.
Ezáltal nagyon becsületes az a kormányprogram, hogy változtassuk meg ezt a helyzetet, tegyünk olyan, gyermekvállalásra ösztönző kedvezményeket, ha kell extra kedvezményeket, hogy valamikor majd 14-16 év múlva forduljon meg ez a nem kívánatos arány, és legyen több munkavállaló, munkaképes polgára az országnak, mint amennyi nyugdíjas. Pontosabban ezzel azt teremtjük meg, hogy a társadalombiztosításhoz befizetett pénzösszegek elégségesek lesznek az igénylők által kivitt pénzösszegre. Jelen pillanatban tudjuk, hogy nem elég.
A mindenkori kormány jelenleg most 80 milliárd forint körüli összeget lesz kénytelen a társadalombiztosítás rendszerének az egyensúlyban tartásához biztosítani. Magyarul, ennyi a társadalombiztosítás várható hiánya. A magyar gazdaság azért nem olyan fejlett gazdaság, hogy ilyen 80 és 100 milliárd forintokat egykönnyen, minden külön probléma nélkül oda tudjon valahova adni.
Ezen a nagyon kellemetlen lakossági szerkezetarányon kellene változtatni, amelyre ösztönzőleg hat a kormányprogram, s ennek része az, hogy a személyi jövedelemadóból kérem szépen, valóban igen komoly kedvezményeket - a Magyar Demokrata Fórum szerint még nem elég nagy kedvezményeket - lehet kapni a munkavállalóknak.
A központi adó mérséklését kérik ebben az új első részben, és a helyi adók szerepének növelését kéri az ellenzék ebben a körben. Meglepő, hogy ezt kérik, mert akkor itt legalább nyomon tudjuk követni, hogy mit szeretnének, mit értenek ezalatt, és mit szeretnének ebben a témakörben tenni. Ugyanis a pénzügyi bizottság ülésén az ellenzék, a Szocialista Párt és a szabaddemokraták szinte egyhangúlag követelték a pénzügyminiszter úrtól, hogy Budapesten a tömegközlekedési díjakat emeljék föl, és ezt engedélyezze a Pénzügyminisztérium. Hát úgy néz ki, hogy ez várható, hogyha ők a helyi adó fölött korlátlanul szeretnének rendelkezni, és ha még nem lenne egy pénzügyminiszteri ellenjegyzés, kérem szépen, jelenleg ma ugyan Budapesten az MSZP-SZDSZ kormányzati többség, itt a parlamentben már azt követeli, hogy a budapesti helyi közlekedési díjakat ennél sokkal nagyobb mértékben kellene fölemelni. Ez csak egy példa arra, hogy mire is gondol esetleg az ellenzék egy ilyen benyújtott első rész egyes gondolatai kapcsán.
Azonban meg kell jegyeznem, hogy van egy kellemetlen örökölt helyzete a magyar önkormányzatoknak, területi helyzetüktől függően jó, jobb, vagy rossz, vagy rosszabb helyzetben vannak. Pont ezt a területi kiegyenlítetlenséget, gazdasági kiegyenlítetlenséget az önkormányzatok elhelyezkedésük folytán, hátrányos helyzetbe kerülésük miatt tekintve kell, mindenkor kell, hogy bizonyos központi adók újraelosztva kikerüljenek azokhoz a hátrányos helyzetű településekhez, ahol sohasem lesz autósztráda, ahol az infrastruktúra majd a legutolsósorban fog szerepelni náluk, ahol megközelíthetetlenek lesznek a beruházandó területek, és várhatóan ez érzékelteti hatását majd, hogy a helyi iparűzési adó nincs, nem is tudják bevezetni, nincs értelme, mert nincs nekik bevételük. Itt azon nagyon elgondolkodtató, hogy akkor itt ugyan mit kezdene a helyi önkormányzat ezzel a végtelen nagy szabadságával, amit az itt indítványozók javasolnak a központi adók gyöngítésével, majd pedig a helyi adóknak és a helyi önkormányzatok szerepének az erősítésével. Hát nem tudnak ezzel a helyi szerepükkel élni, mivel képtelenség nekik élni a helyzetüknél, hátrányos helyzetüknél fogva. Ebben az esetben csak a központi adók kiegyenlítő szerepe jöhet szóba, az állam itt újra elosztja ezeket az adókat.
Az egészségbiztosítási járulékról röviden szóltam. Nagyon érdekes az a gondolat szintén, amit itt fölvet az utolsó részben ez az előterjesztés. Azonban megjegyzem, hogy az egészségbiztosítási járulék egy csökkentése már végbement, éppen az idei évben fogjuk ezt érzékelni a tavalyi költségvetés és adók kapcsán. Azonban itt mindig számon kérik, hogy a kormányprogramban nem ez volt, hanem az volt, hogy csökkentjük, nagymértékben, és így fog ez tovább haladni, és ugyanakkor nem ez volt benne, hogy most meg stagnál ez a csökkenési ritmus, mert különböző szempontok miatt, saját érdekeik miatt nem merik meglépni azt a csökkentési ütemet, és ezt kiköveteli a jelenlegi ellenzék, hogy változatlanul nagyon nagymértékű csökkentés kell, mert ez szerepel a kormányprogramban.
(12.10)
De a kormányprogramban az nem szerepelt, hogy lesz majd egy orosz gazdasági válság; hogy lesz egy árvíz, belvíz; hogy lesz egy koszovói helyzet; hogy lesz egy Postabank 152 milliárddal; hogy lesz egy CW Bank 70 milliárddal, és hogy a gázközművagyont olyan módon értékelte és adta el a múltkori kormányzat. Ez ugye, nem szerepelt a kormányprogramban. Értelemszerűen, miután nem szerepelt - ezek az adatok viszont megjelentek, némelyik már el is múlt -, erre viszont, azt hiszem, egy kormánynak, amelyik valójában, remélem, a társadalommal együtt él, annak a valós helyzetet is mindenkor figyelembe kell venni azért, hogy mit tehet most meg abban a pillanatban. Ha nem teheti azt meg, amit ígért, mert a helyzet másképp alakult, saját akaratán kívül alakult másképpen, akkor, azt hiszem, az a követendő példa, hogy a jelenlegi aktuális helyzetnek megfelelően próbálom egyensúlyban tartani az ország gazdaságát, és ezen belül megteszem azokat az apró lépéseket, amelyeket még a kormányprogramban ígértem, ezekhez tartom magam, és amint a lehetőség adja, hogy nem kell évente 300 milliárd forint nem várt kiadást eszközölnöm, no, akkor majd lesz lehetőségem esetlegesen azokra a területekre is a kedvezményt megadni, amelyet megígért a kormányprogramban.
Azt hiszem, nagyobb kárt okozna a kormány, ha elvakultan, a jelenlegi helyzet mérlegelése nélkül ragaszkodna betűről betűre a kormányprogram minden egyes részéhez, és szerintem éppen ezért jogtalan a jelen helyzetben annak a kikövetelése.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
