MÉCS IMRE
MÉCS IMRE
MÉCS IMRE (SZDSZ): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Font Sándor Képviselő Úr! Bár nem látom itt. (Zaj.) Ti látjátok? Nem. Elnézést kérek. (Közbeszólás: Lelki szemeinkkel! - Derültség.) Az ő hosszas okfejtésével részben egyetértek, hogy a gyermekes családok valóban óriási terhet viselnek, mondhatni, hogy küklopszként az egész társadalmat a vállukon tartják, de teljesen hamis a végkövetkeztetése. Ugyanis, ha ezt ilyen világosan látják a kormánypártok, és ha a kormánypártok programjában ez szerepelt, akkor a minimális dolog az lenne, ha a családi pótlékot évente valorizálnák. Ez a minimumok minimuma lenne. Minden más üres szó, üres fecsegés. Tehát semmi értelme nincs addig továbbmenni, és addig más kedvezményeket megadni, amíg a családi pótlékot nem valorizálják. Ez is a minimumok minimuma. Tessék, kérem szépen, elmenni egy gyereknek cipőt venni! Tessék egy gyereknek az iskolázásához, az ingyenes oktatáshoz szükséges könyveket megvásárolni 6-8-10 ezer forintért! Mert ilyen árak vannak! Vagy tessék körülnézni, hogy mibe kerül a ruházkodás!
Ez azt jelentené, hogy most már a harmadik évben nem valorizálnák a családi pótlékot. Addig üres ígéret, és a családok nem hülyék - bocsánat a durva szóért -, mindennap meg kell küzdeniük a megélhetésért. Pontosan tudják azt - Pál Béla is többgyerekes családapa, magam is öt kiskorú gyereket nevelek, és mi még jó keresetűek vagyunk az átlaghoz képest -, pontosan tudjuk, hogy milyen nehézségeket okoz.
Tehát kérem, addig ne beszéljenek önök a demográfiai helyzetről, ne beszéljenek önök családbarát kormányzásról, amíg ezt a minimumot nem teljesítik! Addig tessék, nézzenek magukba, és változtassanak ezen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és fogadják el a módosító indítványainkat! (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban. - Révész Máriusz: Demagóg!)
