DR. HORVÁTH ZSOLT
DR. HORVÁTH ZSOLT
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Képviselő Urak! Mind a kettőjüknek szeretnék nagyon röviden válaszolni. A javaslat, amelyet előterjesztettünk nem átmeneti jellegű, a javaslat végleges megoldást tartalmaz, és választ ad arra a kérdésre, hogy az átmenet folyamatos legyen, ne legyen benne olyan pont, ahol a függvényben szakadás van, és egy másik helyre kerül át egyik pillanatról a másikra az adott dolgozó a jövedelem növekedése folytán. Ez a javaslat ezt jól kezeli, és kedvezőbb, mint amit ön mondott, hiszen az ön javaslatában ez a szakadás ugyanúgy megvan.
Ami pedig azt illeti, amit a képviselő úr elmondott, ennek a javaslatnak valóban van egy technikai hibája: a sorszámozást nem megfelelően kezeli. Ez így igaz, erre a kapcsolódó módosító javaslatot be is nyújtottuk. Feltételezhetően az előterjesztő azért nem támogatta, mert észrevette benne ezt a technikai hibát. Ezt a technikai hibát egy kapcsolódóval kijavítjuk, de egyébként maga a javaslat korrekt, sőt, azt is mondhatnám, hogy meglehetősen egyszerű, hiszen egy sima százalékos összefüggést határoz meg egy adott sávon belül, ahogyan egyenletesen elfogy az adójóváírás kedvezménye.
Van egy elvi kérdés, amiért az adójóváírásról még egyáltalán beszélünk - ezt még 30 másodpercbe megpróbálom belesűríteni. Ez a rendszer azért alakult ki, hogy azt kompenzálja, hogy az alkalmazottak nem tudnak a vállalkozásukban bizonyos költségeket jóváírni, úgymond elszámolni, amit egyébként az életfeltételeik javítására használnak fel. Ezt ellensúlyozandó született az adójóváírás. Az az álláspontunk, hogy elvileg kell lennie egy olyan maximális határnak, ami fölött ez már nem kell, hogy érvényesíthető legyen. Szerintünk a rendszerben mindenképpen az a korrekt megoldás, ha egy bizonyos tartományon belül egyenletesen elfogyasztjuk ezt a jóváírást.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
