KARAKAS JÁNOS

Teljes szövegű keresés

KARAKAS JÁNOS
KARAKAS JÁNOS (MSZP): Tisztelt Ház! Nem akartam a kétperces gombot nyomni, úgyhogy először egy kicsit reagálnék egy-két képviselőtársam mondanivalójára.
Az egyik Zsikla úrhoz szól: az 5 forintot nem követelte a hegyközségi tanács. A hegyközségi tanács ülésén rendszeresen részt szoktam venne, ebből adódóan úgy érzem, hogy hiteles választ adhatok erre a felvetésre, ami úgy szólt, hogy elfogadja a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa azt, hogy most konkrét forinttartalma legyen a jövedéki adónak, de hosszú távon meg kell célozni az EU bortermelő országainak gyakorlatát, magyarul a nulla kulcsot. Ez az egyik téma, és nem véletlen, hogy elkezdték számolgatni azt, hogy ha a hagyományos fogyasztási adóhoz viszonyítjuk a dolgokat, akkor körülbelül az eredetileg benyújtott 10 forint helyett 7-8 forint felelne meg inkább. Természetes, hogy ha már az EU-csatlakozás felé is tekintünk, akkor egy kicsivel már alább is mennek, hiszen ez egyben egy gesztus is a legális szőlőtermelők felé.
Még egy másik hasonló reagálásom lenne. Amikor a hegyközségi törvény született, Farkas Gabriellával és többekkel együtt elég sok időt töltöttünk ennek az átbeszélésével, és próbáltuk utána el is terjeszteni ennek a gondolatiságát a szőlőtermesztők körében. Szegény, ő volt az, akit Bács-Kiskun megyében egy helyen le is kommunistáztak ezért, mert egy jövőbe tekintő törvényt próbált megalapozni. Amikor tehát Herczog Edit felhívta a kisgazdák figyelmét erre a gondolatiságra, főleg effajta aggályát fogalmazta meg - amit én valamikor a bortörvény és a mostani viták során is, az általános vitákban előhoztam -, hogy meg kell értetni az emberekkel, a szőlőtermelőkkel, a borászokkal, hogy ez őértük és a hosszú távú érdekeikért történik. Rövid távon a kis apró stiklikkel jobban meg lehet élni, mert ma a szőlőtermelés és a borászat jövedelmezősége sajnos nem olyan jó, hogy ezt olyan könnyen be is láthassa a szőlőtermelő.
Még egy gondolatot említenék azzal kapcsolatban, amit Font Sándor mondott el, miszerint nagy örömmel hallja vissza a szavait. Azt mondom, hogy nem az ő szavait hallja vissza egyikünk részéről sem, hanem szerencsére a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa minden ezzel foglalkozó képviselőnek benyújtott és átadott indítványait, észrevételeit halljuk vissza, amit úgy Zsikla Győző is, mint Font Sándor is vagy jómagam is megfogalmaztunk.
(Molnár Róbert helyét a jegyzői székben Vidoven Árpád foglalja el.)
Ezért örülök annak tulajdonképpen, hogy jó néhány elfogadott indítvány, amelyet, mondjuk, csak úgy lehetett elfogadni, hogy mezőgazdasági bizottsági indítvány lett belőle, a hegyközségi tanács véleményeként továbbmegy.
Továbbra is fenntartom azt a véleményemet, hogy az elmúlt ciklusban konkrétan a szőlőhöz, borhoz kötődő szakmai törvényekben meg lehetett csinálni a hatpárti közös álláspontot, de úgy látszik - ez a második vagy harmadik ilyen módosítás -, ezt most még nem lehet megtenni, mert kormánypárti képviselőink valahol zsenántnak tartják, ha egy ellenzéki szakértő is a nevét próbálja adni.
Mindezek ellenére az előbb említett okok miatt vannak azért olyan módosító indítványok, amelyeket többen adtunk be. Ilyen például a 10 forint helyetti jövedékiadó-tartalom leszállítása 5 forintra. Örömmel hallom, hogy a Pénzügyminisztériumban már lázasan számolgatják ennek az adókihatását, és úgy tűnik, hogy talán-talán be is fogják fogadni ezt a javaslatot.
Van viszont még egy dolog, amelyet az államtitkár úr figyelmébe szeretnék ajánlani, és ez Font Sándor beadott indítványához is kötődik, ez pedig a köztes alkoholtermék kérdése. Nagyon sajnálom, hogy a mezőgazdasági bizottság ülésén nem sikerült meggyőzünk az előterjesztőt arról - remélem, a pénzügyminisztériumi államtitkár urat sikerül most meggyőzni -, hogy nem lehet egy kalap alá venni a gyümölcsbort és a szőlőbort. Nagyon jól elmondta Font Sándor, hogy milyen okok miatt, és tényleges gond és probléma az, hogy eddig nagyon sokan hivatkoztak arra. hogy ez gyümölcsbor.
(15.50)
Azzal, hogy bekerült a jövedéki körbe a szőlőbor, most a cukorcefrére nem lehet ráhúzni, hogy ez nem cukorcefre, hanem bor, de még mindig rá lehet húzni azt, hogy gyümölcsbor, és ezt mindenféleképpen fel kell oldani. Nagyon örülnék annak, ha ezt egy ilyen kapcsolódó módosító indítvány vagy bizottsági indítvány formájában a kormány befogadná. Ez már csak azért is érdekes, mert ezt érdekes módon a Szeszipari Szövetség, illetve a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a bizottsági ülésen is teljes vállszélességgel támogatta, sőt, kifejezetten kérte a kormány előterjesztésétől. Szerencsére úgy a költségvetési, mint a mezőgazdasági bizottság is támogatta.
Előzetesen elhangzott már, de az én 83. számú indítványomban is szerepel, hogy ugyanarról a borvidékről lehessen bort vásárolni. Örömmel hallom, hogy ebben is valamiféle területhez kapcsolódó alakítgatás és megbontás várható. Én a magam részéről a háromtizednyi részt emeltem ki, amely körülbelül elegendő ahhoz, hogy egy nagyobb természeti csapás vagy egy újratelepítés kapcsán elég legyen arra, hogy egy pincészet fenn tudja tartani a piacait.
Vita volt róla, illetve szóba került az adóazonosító kapszula vagy egyéb jel kérdése is. A bizottsági ülésen úgy hangzott el, hogy ez majdan egy rendeletben lesz szabályozva, éppen ezért nem fogadták el azon indítványomat, amelyben szerepel a "kapszula" szó is. Tény és való, olyan megoldást kell találni, amely nem tesz feleslegesen cédulákat a borosüvegre, nem rontja az üveg esztétikumát, hisz valahol nemcsak a tartalmat, hanem magát az üveget és a formát is díjazza a vásárló, amikor a polcról levesz egy üveg bort.
Lenne még egy javaslat - amire szeretném felhívni a figyelmet, és ez eddig nem nagyon jött elő -, amely a 120. számú indítványom. Ez az indítvány azt a célt szolgálná, hogy ha nekem van egy technológiai selejtes borom, mert véletlenül, valamilyen oknál fogva például túlkéneztem, ez a bor már nem felel meg a bortörvény előírásainak. Ha egy rossz szándékkal közelítő ellenőr erre ezt mondja, akkor literenként háromezer forintot vagy minimum százezer forint bírságot kellene érte fizetni, noha ezt még egyéb technológiai javításokkal ismét borrá lehet változtatni, ha pedig nem, akkor le lehet főzetni, és nagyon jó konyakot lehet belőle készíteni. Én ezt próbáltam feloldani azzal, hogy ha ilyen technológiai hiba fordul elő, akkor nyíljon lehetőség arra, hogy az OBI és a VPOP értesítésével meg lehessen előzni ezt az esetleges büntetési aktust.
Még egy téma van, ami már átcsap a gázolaj jövedéki körbe sorolásának kérdésébe. Nem akarom elvenni az utánam szóló kollegám kenyerét, ezért csak egyet szeretnék kiemelni, ez a 131. számú módosító indítványunk, amit Orosz Sándor és jómagam adtunk be, illetve tartottuk fenn Csatári és Farkas kormánypárti képviselő urak beadványát. Megítélésem szerint e beadvány szükségességét az adja, hogy bár Csatári úr hasonló szöveggel beadott egy módosító indítványt, mely szerint lehetőség nyílik arra, hogy egy természeti katasztrófát szenvedett területen nagyobb mértékű gázolaj-támogatási visszaigénylésre lehessen lehetőség, de egyre nem ad lehetőséget, mégpedig arra, hogy az idén hasonló mértékű kárt szenvedetteknél ezt meg lehessen adni. Márpedig ezeken a területeken, ahol betömörödött a talaj, nagyon nehezen tudott rámenni a gép a földekre, vagy két gépet kellett egymáshoz kötni, ténylegesen megemelkedett a gázolajfogyasztás, és jogos a gazdák azon igénye, hogy kérik ennek a valamilyen formában történő visszaadását, támogatását. Arról nem is beszélve, hogy ez az egyik pontja volt a gazdák és az FVM vezetése közötti megállapodásnak.
Hogy ezután a miniszter egy 2000. január 1-jével életbe lépő törvényben próbál visszamenőlegesen támogatást adni a gazdáknak, ezzel törvénytelenséget követ el. Ha viszont belopjuk ezzel a módosító indítvánnyal, hogy az 1999. évben kárt szenvedett gazdák számára felhatalmazást kap a miniszter, illetve a kormány, hogy 50 százalékkal nagyobb normatívát adjon, igazából ezt ezzel lehet legalizálni. Tehát ismételten kérem a kormány képviselőjét és esetleg a kisgazdapárti képviselőtársaimat is, hogy ezt gondolják végig. Van még lehetőség kapcsolódó módosító indítvány vagy bizottsági módosító indítvány benyújtására, hogy ezekkel a témákkal ismételten foglalkozzanak.
Köszönöm a szót. (Taps az MSZP soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem