PÁL BÉLA

Teljes szövegű keresés

PÁL BÉLA
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Két olyan módosító indítványt szeretnék indokolni, amelyet Tállai András képviselőtársam már említett, és nagyon örülök neki, hogy ő is hallhatja az indoklást, bár ő kicsit úgy említette, mintha jelentéktelen lenne, én azonban mégis úgy gondolom, hogy mindkettőről érdemes szólni. Hiszen az egyik módosító indítvány, melyet benyújtottunk a kulturális bizottság részéről több képviselőtársammal együtt, arra az ígéretre vonatkozik, amely úgy fogalmaz a kormányprogramban, hogy a kormány kibővíti a közcélú felajánlásoknak az adórendszerben ma is meglévő kedvezményét.
Megvizsgáltuk, hogy ez a kibővítés hogy sikerül. Azt kell mondjam, kedves képviselőtársaim - lehet, hogy a kormánypárti képviselőtársaimnak persze ezzel meglepetést okozok, ellenzékieknek talán nem -, hogy ez a célkitűzés nem teljesül a kormányprogramban, illetve a beterjesztett adójogszabályokban.
Éppen ezért arra kényszerültünk, hogy mi adjunk be egy olyan módosító indítványt, mely legalább lehetőséget teremt arra, hogy a közcélú felajánlásoknak a jelenlegi rendszere fennmaradhasson. Hiszen az előttünk levő törvénytervezet paragrafusa úgy rendelkezik, hogy módosítaná az eddigi rendszert.
Az eddigi rendszer, csak feleleveníteném képviselőtársaim részére, úgy szól, hogy a közcélú adomány kedvezménye a befizető részéről a befizetett összeg 30 százaléka a közhasznú szervezetek esetében, a kiemelten közhasznú szervezetek esetében pedig 35 százalékot ír ez a kedvezmény. Ezzel kívánja a kormányzat - ez egy '97-es törvény alapján történik; nagyon helyesen - ösztönözni azt, hogy akinek lehetősége van arra, az minél nagyobb mértékben támogassa azokat a kulturális, szociális, egészségügyi és egyéb közhasznú szervezeteket, amelyek egyébként nagyon lényeges állami és önkormányzati feladatokat vállalnak át. A jelenlegi adótörvény-módosítás, melyet a kormány beterjesztett, úgy rendelkezik, hogy ez a kedvezmény egy fix összeg legyen a jövőben, közcélú adomány kedvezménye 50 ezer forint legyen, a kiemelten közhasznú szervezetnél 100 ezer forint, a közhasznú szervezeteknél pedig 50 ezer forint legyen, és összevontan maximum 150 ezer forint legyen ez a kedvezmény.
Bár a pénzügyminiszter úr is kitért erre, hogy ezt milyen jelentősnek tartja, el kell mondanom, hogy azért nem tartom jelentősnek, mert valójában ez szűkíti a kedvezmény körét. Hiszen könnyű belátni azt, hogy akkor, amikor korábban a befizetett összeg százalékában határozta meg a törvényalkotó a kedvezmény mértékét, ilyen módon arra ösztönözte azokat, akiknek erre lehetőségük van, hogy minél nagyobb összeget fizessenek be, hiszen ennek leírhatták a 30, illetve a 35 százalékát az adójukból, és ezzel egyébként elérte azt a célt is, hogy egy jövedelem-átcsoportosítást hajtott végre a gazdagabb, vagyonosabb állampolgárok, illetőleg a gazdálkodó szervezetek részéről a kultúra irányába, a kultúra támogatásának irányába, például az egészségügyi, a szociális szervezetek irányába, amelyek nagyon is rászorulnak erre az összegre.
Most pedig az történt, hogy maximálta az összeget 50 ezer, illetőleg 100 ezer forintban. Azért is érthetetlen ez, mert hogyha hosszú távon vizsgáljuk a dolgot, feltételezzük azt, hogy a jövőben az adakozókedv nőni fog, és ha hosszú távon vizsgáljuk ezt a dolgot, akkor bizony-bizony nyilván csak addig fognak adakozni, ameddig a kedvezmény mértéke megilleti őket.
Így tehát azt javasoltuk képviselőtársaimmal együtt, és a kulturális bizottság kormánypárti és ellenzéki képviselői is támogatták ezt az indítványt, hogy kerüljön sor arra, és támogassák képviselőtársaim, hogy álljon vissza a törvény eredeti szövege, mely szerint a közcélú adomány kedvezménye a befizetett összeg 30 százaléka legyen, kiemelten közhasznú szervezetnél pedig 35 százalék legyen ez a kedvezmény.
(16.50)
Ezzel olyan lehetőséget adunk a jövőben is az adakozóknak, hogy hosszú távon biztonságosan tudhatják, hogy mennyit írhatnak le az adójukból, ha ezeket a szervezeteket támogatják, és egyben ösztönzi is őket arra, hogy minél nagyobb legyen ennek a támogatásnak az összege.
A másik módosító indítványunk, amelyet az idegenforgalmi bizottság tagjaival, T. Asztalos Ildikóval, illetve a bizottság elnökével, Katona Bélával nyújtottunk be, valóban a falusi vendéglátók és a fizetővendéglátók adózását hivatott megkönnyíteni. Ezt a 185. ajánlási számon találják meg képviselőtársaim. Az idő előrehaladása miatt részletesen nem ismertetem ezt a módosító indítványt. Mi azt a paragrafust kívánjuk ide betenni, hogy más ingatlan bérbeadása esetén az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti be. Nem kell az adót levonni viszont a kifizetőnek akkor, ha a magánszemély igazolja, hogy fizetővendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást választotta, vagy falusi vendégfogadás esetén írásos nyilatkozatot ad arról, hogy az adóévben várható bevétele ebből a tevékenységéből nem haladja meg a 600 ezer forintot, vagy ha a magánszemély igazolja, hogy ingatlan-bérbeadási tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi.
Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, illetőleg a kifizető bármely ok miatt - ide nem értve a (4) bekezdésben említett eseteket - az adót nem vonta le, akkor az adót a magánszemélynek kell megállapítania, és negyedévenként az adózás rendjéről szóló törvénynek az adóelőlegre vonatkozó rendelkezései szerint kell megfizetnie.
Azért is fogalmaztuk meg ezt a módosító indítványt, mert úgy gondoljuk - és a jelenlegi adatok is azt igazolják -, hogy Magyarországon is és Nyugat-Európában is egyre nagyobb szerepük lesz a turizmusból származó bevételeknek. Mi a turizmust, az idegenforgalmat olyan ágazatnak tartjuk, amelyet ösztönözni kell, és természetesen különösen ösztönözni kell azokat, akik fizetővendéglátással vagy falusi turizmussal foglalkoznak, hiszen a szomszédos Ausztria példája is azt mutatja, hogy nagyon sokak, akik nem tudtak elhelyezkedni, de a lakóterületükön fizetővendéglátással vagy falusi turizmussal foglalkoztak, biztos megélhetési lehetőséget tudtak nyújtani ezzel a családjuknak.
Tisztelettel kérem tehát képviselőtársaimat, hogy az általam említett két módosító indítványt szavazataikkal támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem