DR. HORVÁTH ZSOLT
DR. HORVÁTH ZSOLT
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Kökény Képviselő Úr! Szeretném önnek elmondani, hogy én azért választottam ezt a példát, hogy két gyermek és a harmadikra vállalkoznak, mert ennek a barátomnak történetesen két lánygyermeke van, és szeretnének egy harmadikat, bíznak benne, hogy esetleg kisfiú lesz.
Amit pedig ennek kapcsán ön fölvetett, az egy nagyon fontos dolog: a gyermekgondozási díj valóban a második és a harmadik gyermek születésében tud igazi segítség lenni. Ám azt is tudjuk, szintén szociológiai tanulmányokból, hogy Magyarországon önkéntes gyermektelenség gyakorlatilag nem létezik. Egy gyermeket szinte valamennyi termékeny család vállal, ugyanis a magyar mentalitásban nagyrészt benne is van, a felmérések azt tanúsítják, hogy kifejezetten egy gyermekszerető nép vagyunk, ha értékpreferenciákat állítanak fel, akkor ott a gyermek egészen előkelő helyen szerepel, mint az élet értelme és célja. Tehát ezért az egygyermekes családmodell elég gyakori Magyarországon.
Ám a második és a harmadik gyermek megszületése, ami viszont demográfiai szempontból nagyon kívánatos, már nem ilyen gyakori. Ennek a támogatására viszont a gyed egy tökéletes eszköz. Tehát én ezért éltem ezzel a példával.
Még egyetlen gondolat erejéig visszatérnék Szabó képviselő asszony mondatára. Egy nagyon fontos kérdésre hívta fel a figyelmet, ez pedig az, hogy ma a gyemekvállalással a nők esetleg a munkaerő-piaci elhelyezkedésüket bizonyos értelemben kockáztatják. Ám ezt nem a gyed hivatott megoldani.
Tehát azt hiszem, talán itt mondtam el a kalapács és a csavarhúzó példáját, hogy minden eszközt arra használjunk, amire kitalálták, mert akkor fogunk vele eredményt elérni. Ezt a problémát meg kellene oldanunk, és ehhez várom az ön tapasztalatát és építő javaslatait (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy hogyan lehet az anyákat, akik szeretnének a munkahelyükre visszatérni, ebben segíteni és támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
