DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem gondoltam volna, amikor hozzászólásra jelentkeztem, hogy még egyszer ilyen aktív vita bontakozik ki ebben a kérdésben, és engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy itt a hozzászólás elején az elhangzottakkal összefüggésben még én is kifejtsem a véleményemet.
Az igaz, hogy statisztikai adatot mindenre lehet találni, és tapasztalata is lehet mindenkinek. Megmondom őszintén, hogy valószínűleg nem azonos társaságban szereztük a tapasztalatainkat Horváth Zsolt képviselőtársammal, mert én az esetek többségében nem nagyon érzékelem azt, hogy javult volna az elmúlt hónapokban az a fajta biztonságérzet az emberekben - különösképpen nagyon fontos csoportokban, hadd ne soroljam fel -, amelynek egyébként valóban van bizonyított összefüggése a gyermekvállalási kedvvel.
Én abban teljesen egyetértek a miniszter úrral is és Horváth Zsolttal is, hogy nem várhatjuk azt, hogy 6-10 hónapos folyamatokat tendenciaként értékeljünk. Tehát én sem gondolom azt, hogy adatok változásából, különösen ilyen ügyekben, néhány hónap alatt le lehet vonni bárminemű következtetést, de ha már így van, és ebben egyetértünk, akkor viszont arra legyen szabad felhívnom a figyelmet, hogy nem szabad elhanyagolni a gyermekgondozási díj fennállása tízéves tapasztalatainak az értékélesét, mert igenis a tízéves tendenciából le lehet vonni bizonyos változásokat, mint ahogy a szakma le is vont bizonyos következtetéseket.
Éppen ennek kapcsán - és Szabó Sándorné képviselőtársam itt már idézett adatokat - hangzott el az, hogy ennek a törvényjavaslatnak a népesedés pozitív irányú befolyásolásával összefüggő jövőképe nem minden tekintetben megalapozott. És arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az ezzel kapcsolatos várakozások talán túlzóak, talán túl sok illúziót táplálnak.
Még egyszer szeretném azt hangsúlyozni, kicsit visszaidézve a tavaszi vitából, hogy a szocialistáknak a fő problémája a törvényjavaslattal kapcsolatban nem az, hogy a kormány 36 milliárd forinttal többet kíván juttatni a gyermeket nevelő családoknak - ebben a tekintetben örömünket fejeztük ki, és ismételten örömünket fejezzük ki -, hanem az, hogy ezt indokolatlan megkülönböztetésekkel, egyes rétegek kizárásával teszi, és éppen ezért kérdőjelezhető meg a kormány megoldása, társadalmi igazságossága.
Én azt gondolom, hogy ha a gyermekgondozási díj mellett legalább ennyi figyelem fordítódna a családtámogatási rendszer többi elemére, akkor most nem ülnénk itt, és nem vitatkoznánk ilyen élesen a kérdés különböző aspektusairól. Mert ahogy elhangzott már, a törvényjavaslat általános vitájának a megkezdésekor még csak sejtettük, még csak gyanítottuk, de ma már pontosan látjuk, hogy a családok adókedvezményének 30 százalékkal történő megnövelése, továbbá a gyed bevezetése lényegében felemészti a szociális célok szolgálatába állítható többletforrásokat, így a valamennyi családhoz eljutó családi pótlék emelése elmarad, vagy ha egyáltalán lesz is valami, akkor rendkívül szimbolikus lesz, így 2000-ben lényegében majdnem annyi családi pótlék vagy éppen ugyanannyi családi pótlék jut a gyermeket nevelő családoknak, mint 1998-ban.
A gyest és a gyermeknevelési támogatást igénybe vevő családokat ellátásuk reálértékvesztésétől pedig pusztán az a tény menti csak meg - feltéve, hogy a kormány az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket nem kívánja rajtaütésszerűen megváltoztatni -, hogy az előző kormány mindkét ellátás emelkedésének automatizmusát megoldotta, így 2000-ben legalább ez a két ellátás a nyugdíjminimumhoz igazodó mértékben emelkedhet.
A Szocialista Párt számára elfogadhatatlan, hogy a családi pótlék emelésétől azért ódzkodik a kormány, mert több forrást nem tud biztosítani. Már most szeretném azt jelezni - de majd a költségvetési vitában részletesebben is kifejtjük -, hogy a rendelkezésre álló források ésszerű beosztásával még a gyermekgondozási díj bevezetése esetén is lehetne a családi pótlékot növelni. Ugyanis a családok számára biztosított adókedvezmény növelésére szánt 10,8 milliárd forint, továbbá a gyed előirányzatának, mondjuk, 6 milliárd körüli csökkentésével összerakható lenne egy 17 milliárdos csomag, amely a családi pótlék érzékelhető nagyságú és differenciált emelésére elegendő lenne. Egyik réteghez tartozó család érdeke sem sérülne, hiszen az adókedvezményben részesülők az ez évi szinten igénybe vehetnék az adókedvezményt, emellé társulna a megnövekedett családi pótlék, és ez valószínűleg igazságosabban érintené a családokat.
Ami pedig a gyed előirányzatának egy lehetséges csökkentését illeti, figyelemmel arra, hogy a költségvetés az ilyen természetű előirányzatokat nyitott előirányzatként kezeli, vagyis a tényleges igénybevételhez igazodik a teljesítés, szintén nem sértené egyetlen család érdekét sem.
Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy a gyermekgondozási díj visszahelyezése az egészségbiztosítási ellátások közé a törvényjavaslat szerinti megoldással nem elfogadható, legalábbis a számunkra. Ezt a következő tények teszik egyértelművé.
Pusztán az a körülmény, hogy a költségvetés megtéríti az egészségbiztosításnak a gyeddel kapcsolatos kiadásokat - külön kérdés az, hogy ezt meddig teszi -, nem oszlatja el azt az alkotmányos aggodalmat, hogy a közadókból fedezett juttatások esetén más-más mércével mérjük az egyes társadalmi csoportokat. Annak ellenére, hogy a költségvetés megtéríti a kiadásokat, megfizeti a munkáltatókat terhelő nyugdíj-hozzájárulást, a gyermekgondozási díj megterheli az Egészségbiztosítási Alapon belüli szolidaritási elemeket.
Túl azon, hogy a kormány bármikor megváltoztathatja a megtérítési kötelezettség szabályait, és ezzel folyamatosan növelheti az egyébként súlyos hiánnyal küszködő egészségbiztosítás kiadásait, komoly bevételkiesést eredményez az a tény, hogy a gyed ideje alatt az egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetni. Az egészségügyi szolgáltatásokat ugyanakkor biztosítani kell a gyedet igénybe vevők számára is, de ez komoly többletkiadásokat eredményezhet. Érdemes tehát még egyszer végiggondolni, hogy az eddigi, viszonylag rövid időtartamú ellátások esetén történő mentesítési konstrukciót ki lehet-e terjeszteni egy ilyen másfél éves időtartamú ellátásra is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ismételten szeretném azt mondani, hogy a Szocialista Párt módosító javaslatokkal kívánja elfogadhatóbbá, igazságosabbá tenni a gyed konstrukcióját, anélkül természetesen, hogy az előző hozzászólásokban vázolt filozófiai stratégiai nézeteit ebben a kérdésben megváltoztatná.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
