DR. JÁRAI ZSIGMOND
DR. JÁRAI ZSIGMOND
DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Először kerül az Országgyűlés elé az adó- és járuléktörvények módosítására vonatkozó javaslat úgy, hogy egyúttal a képviselők rendelkezésére áll a 2000. évi költségvetés tervezett kiadásaira vonatkozó javaslat is. Így látható világosan, hogy miért van szükség a gazdaságból a megtermelt jövedelmek egy részét különböző csatornákon elvonni, mire tervezi azokat a kormány felhasználni.
Amint az az önök kezében lévő anyagokból látható, azzal számolunk, hogy a magyar gazdaság gyors növekedése 2000-ben is folytatódik. A bruttó hazai termék jövő évi 4,5 százalékos várható növekedése segíteni fogja Magyarország felzárkózását az Európai Unió gazdaságaihoz, ez a növekedés jelentősen meghaladja majd mind az Európai Unió, mind pedig a közép-kelet-európai térség országainak növekedését.
A kormányzat antiinflációs stratégiája eredményeként az áremelkedések évi ütemének, az inflációnak további gyors csökkenésével számolunk. A gazdaság gyors növekedése és a pénzromlás ütemének csökkenése úgy fog megvalósulni, hogy a gazdaság egyensúlyi helyzete is javul, egyaránt csökken a folyó fizetési mérleg hiányának, az államadósságnak és az államháztartási hiánynak a bruttó hazai termékhez viszonyított aránya. A növekedés ösztönzése érdekében javítani szükséges a magyar gazdaság versenyképességét, ezt a konkrét programokon túl az államháztartás jövedelemelvonásának csökkentése is szolgálja. 2000-re a jövedelemcentralizáció várhatóan 1,2 százalékponttal, a bruttó hazai termék 41 százalékára csökken.
Az adórendszer javasolt változtatásai teljes mértékben összhangban vannak az előbb vázolt gazdaságpolitikai fő irányokkal. A tervezett változtatások ugyan szűkebb körűek az év elején elgondoltaknál, irányuk azonban teljes mértékben egybeesik azokkal és folytatása az 1999-es változtatásoknak. Az adórendszer egyszerűsítését és áttekinthetőbbé tételét célzó, az első félévben kidolgozott átfogó adóreform elképzelései meggyőződésünk szerint helyesek és elfogadhatóak voltak. Nem számolhattunk azonban mindazokkal a bel- és külföldi eseményekkel, amelyek az elmúlt hónapokban szinte sokkszerű megrázkódtatásként érték az országot. Ilyen körülmények között nem lett volna helyes a kidolgozott adó- és járulékreform által kiváltott szükségszerű feszültségekkel a lakosságot tovább terhelni.
Melyek az önök előtt lévő adótörvénycsomag közös jellegzetességei? A változtatásokat először is adópolitikánk folyamatossága jelzi. A tavalyi változtatások szinte kivétel nélkül beváltak, azok nem igényelnek újabb korrekciót. Fontos értéket jelent az adórendszer és az adópolitika stabilitása és kiszámíthatósága is, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat elősegítő néhány változtatás. A javaslat felöleli valamennyi adót, vámot, illetéket és a társadalombiztosítási járulékot érintő változtatást, továbbá néhány, az adó- és járulékrendszer eredményesebb működtetését lehetővé tévő más törvényjavaslatot. A két tucat törvényt érintő javaslat célja az is, hogy a különböző elemek összhangját biztosítsa.
Kétségtelen tény, hogy a szakmai, technikai előkészítő munkát nehezebbé teszi az az új megoldás, amely szerint a költségvetés bevételeit érintő valamennyi változtatást egyetlen javaslatba foglalva készítettük el. Ez azonban kettős előnnyel is jár a törvényhozás számára. Egyrészt megkönnyíti a javaslatok tárgyalását, másrészt világossá teszi, hogy az adórendszer nem tetszőlegesen egymásra szórt elemek halmaza, hanem összefüggő, egymással harmonizált részekből áll. Az egyes elemek megalapozottan csak a többi elem változását is figyelembe véve alakíthatók.
A következőkben rövid áttekintést kívánok adni a javasolt változtatások főbb elemeiről.
Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Az érdeklődés középpontjában évről évre a személyi jövedelemadó változásai állnak, különösen az adótábla és a különböző kedvezmények alakulása. Jövőre éppen az átrendezés elkerülése volt a legfőbb cél. Ezt szolgálja az, hogy a javaslat szerint nem változik a személyi jövedelemadó-tábla és az adójóváírás. Ez azt jelenti, hogy alapelvként, ha valakinek nem változik a jövedelme, nem változik az adója sem. Illetve változatlan jövedelem mellett is csökken a családosok által fizetendő adó, mivel a személyi jövedelemadó 2000. évi változtatásai között feltétlen elsőbbséget élvez a családok helyzetének további javítása.
Több mint 1 millió családot érint a tavaly bevezetett gyermekkedvezmény további emelése. A javaslat szerint a családi kedvezmény mértéke 30 százalékkal, gyermekenként havi 500-800 forinttal nő. Átlagos adóterheléssel számolva a kedvezmény révén az egy- és kétgyermekes családokban gyermekenként évi közel 130 ezer, a három- és többgyermekes családokban gyermekenként évi több mint 170 ezer forint adóalap után nem kell adót fizetni. Ez tehát azt jelenti, hogy egy háromgyermekes család 500 ezer forint jövedelem után egyáltalán nem fizet adót. Összességében 45 milliárd forintot meghaladó adóbevételről mond le a költségvetés az érintett családok javára.
Kisebb egyszerűsítő változásoktól eltekintve az adókedvezmények sem módosulnak. A stabilitás és a jogbiztonság indokolja az adókedvezmények megtartását. Az öngondoskodás és a civil kezdeményezések támogatását több javasolt változtatás is határozottabban érvényesíti. Ezek mindegyike az adóztatás egyszerűsítését, az adórendszer átláthatóságának növelését célozza. A javaslat szerint az önkéntes kölcsönös pénztári befizetések, valamint a magán-nyugdíjpénztári kiegészítő tagdíj adókedvezménye egységesen 30 százalékra változik. Nem módosul azonban az önkéntes pénztári befizetések 100 ezer, illetőleg 130 ezer forintos adókedvezményi felső határa. Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések után járó kedvezmény csökkenését ellentételezi, hogy a munkáltatói hozzájárulás a jelenlegi adókötelezettség helyett a havi minimálbér 115 százalékáig nem visel adót, és ez után járulékot sem kell fizetni.
(17.00)
A közcélú adomány alapján egységesen a befizetett összeg 30 százaléka vehető igénybe adókedvezményként. Az egyszerűsítés érdekében az igénybe vehető kedvezmény összegére tételes összegű korlátot tartalmaz a javaslat. Ez közhasznú szervezet támogatása és közérdekű kötelezettségvállalás esetében együttesen 50 ezer forint, kiemelkedően közhasznú szervezetnek adott adomány esetében 100 ezer forint, együttes előfordulás esetén pedig 150 ezer forint.
Várhatóan kedvezően fogadják az érintett vállalkozók az átalányadózás választására jogosító bevételi értékhatár emelését, a tevékenységek körének bővítését, valamint a választási lehetőség kiterjesztését a tevékenységét kezdő vállalkozóra is. Az átalányadózást a jövőben minden olyan főállású egyéni vállalkozó választhatja tevékenységétől függetlenül, akinek a bevétele nem haladja meg a 4 millió forintot, és az áfatörvény szabályai szerint alanyi adómentességet választott. Az átalányadózást választó vállalkozókat érintő kedvező változás az áfa szabályai között, hogy az alanyi áfamentesség értékhatára a jövő évtől 2 millió forint helyett 4 millió forint lesz.
Az új körben az igazolás nélkül elismert költség 30 százalék, amely fedezetet nyújt a társadalombiztosítási járulékokra, illetve más, önálló tevékenységet végzőkhöz hasonlóan 10 százalék átalányköltséget is elismer a módosuló szabályozás. Törvényben meghatározott termék-előállítást vagy szolgáltatást végzőknél az elismert költség ennél jóval magasabb, változatlanul 80 százalék, a kereskedőknél 87 százalék, illetve 93 százalék.
A tartós gazdasági növekedés meghatározó eleme a kis- és középvállalkozások működési feltételeinek javítása. Ehhez járul hozzá a javaslat szerinti változás azzal, hogy az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők számára a gyorsított értékcsökkenési leírás összeghatára 100 ezer forintról 200 ezer forintra emelkedik.
Jelentős adminisztrációs tehertől szabadulhatnak meg az egyéni vállalkozók annak következtében is, hogy a számítógéppel végzett nyilvántartásaikból nem kell az adatokat a pénztárkönyvbe átvezetni. A gazdaság minden szereplője számára jelentős adminisztrációs tehercsökkenést jelent, hogy a javaslat szerint megszűnik az üzemanyag-többletfelhasználás miatti adószankció is.
Egyszerűsíti az adózást, hogy a jövőben vagyonátruházásból származó bevételt csak akkor kell bevallani, ha abból jövedelem keletkezik. Az ingó tárgyak nem üzletszerű értékesítése esetén az adóévi jövedelem adómentes része a javaslat szerint a jelenlegi kétszeresére, 200 ezer forintra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy ingó vagyontárgy értékesítése esetén általában 800 ezer forint bevételt mentesít az adózás alól.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! A törvénycsomag valószínűleg legnagyobb visszhangot és leghevesebb vitát kiváltó része az általános forgalmi adó módosítása. Az áfaváltozások közül csak a leglényegesebb elemre, az áfa-visszaigénylés feltételeinek szigorítására térek ki.
A kereken egymillió működő vállalkozás nagyobbik részét, mintegy 600 ezret a módosítás nem érint, mivel ezek alanyi vagy tárgyi adómentesek. A jellemzően kisvállalkozások körébe tartozó egyéni vállalkozásoknál a mentesség aránya közel 80 százalék. A visszaigénylés feltételeinek újraszabályozása tehát nem érinti a vállalkozások teljes körét, különösen nem érinti a kisvállalkozásokat.
A változtatás alapvető célja, hogy áfát csak az a vállalkozó igényelhessen vissza, aki azt meg is fizette, és visszaigénylése nem csupán a közpénzek időleges használatára irányult. A szigorítás másik célja az illegális adóügyletek visszaszorítása. E célokat szolgálja az áfabevallások számának csökkentése, mert ezáltal növelhető az ellenőrzött visszaigénylések aránya, következésképpen a jogosulatlan visszaigénylések nagyobb hányada szűrhető ki. Az ellenőrzéseken túl radikálisan csökkenteni kell a jogosulatlan visszaigénylések számát a visszaigénylés jogszabályi feltételeinek változtatásával is, mert az adatok azt bizonyítják, hogy csak az ellenőrzés vagy a szankciók szigorítása kevés.
A visszaigénylések szigorításának egyéb javasolt eszközei is főként az említett célokat szolgálják, ezek közül a fontosabbakat érdemes megemlíteni. A javaslat szerint a visszaigénylésre jogosító bevételi összeghatár a jelenlegi 2 millióról 4 millió forintra emelkedik.
Ténylegesen működő vállalkozásoknál tipikus, hogy az értékesítések után fizetendő adó nagyobb a levonható adónál. Amennyiben a fizetendő adó és a levonható adó egyenlege mégis negatív, az gyakran személyes és nem vállalkozási célú beszerzéseket sejtet, ezért célszerű a visszaigénylési küszöb felemelése. Ez kizárólag a nagyobb méretű, sokmilliós forgalmú vállalkozásokat, összesen mintegy 16 ezer vállalkozást érint, hogy a havi bevallásra kötelezett adózók jövőre csak akkor jutnak visszaigényléshez, ha elszámolandó adójuk legalább három egymást követő időszakban negatív. A szigorítást különösen az indokolja, hogy ezen adózók igénylik vissza az összes visszaigényelt adó kétharmadát. Folyamatos visszaigénylő pozíció esetén e feltételnek a tárgyéven belül egyszer kell megfelelni. A szigorítás nem érinti a gyakorított áfamegállapításra jogosult adóalanyokat.
Valamennyi adózót érinti azonban, hogy nem lehet visszaigényelni a beszerzés után az adót addig, amíg annak árát az adóalany nem fizette meg. Ez a rendelkezés nem korlátozza a beszerzések utáni adólevonási jogot, ugyanis a vissza nem térített összeg a következő időszakban a fizetendő adót csökkenti, illetve a vételár kiegyenlítése esetén visszaigényelhetővé válik.
A tárgyi eszköz beszerzéséhez kapcsolódó áfa-visszatérítés szigorítására is sor kerül. Jövőre csak akkor lehet e jogcímen visszaigényelni az áfát, ha a beszerzésre jutó, előzetesen felszámított áfa legalább 200 ezer forinttal meghaladja a fizetendő adó összegét. A tárgyi eszköz beszerzéséhez kapcsolódó visszaigénylési jogcím független a bevételi összeghatár eléréséhez kötött visszaigényléstől, az induló vállalkozásokat, a működési feltételek megteremtését szolgáló beruházások megtérülését segíti. Az e jogcímen történő visszaigénylés 1 millió forint összegű beruházást feltételez.
Az éves bevallásra kötelezett adóalanyok esetén a bevételi összeghatár 8 millió forintra emelkedik. Az intézkedés csökkenti az e körbe kerülő vállalkozások adminisztrációs terheit. A változtatással 110 ezer adózóval nő az éves bevallásra kötelezettek száma; többségüknek kedvező a változás, mert adójukat később fizethetik meg, és csak egyszer egy évben kell adóbevallást készíteniük.
Tisztelt Országgyűlés! A jövedéki adó rendszere jól működik, legalábbis az adóbevételek alakulása ezt mutatja. A beterjesztett módosításra elsődlegesen a fix összegű tételes adók valorizálása érdekében kerül sor, amely a jövedéki adókból származó költségvetési bevételek reálértékének megőrzése érdekében a jövő évben sem kerülhető el. A javasolt adóemelés mértéke követi az inflációt, átlagosan 7 százalék. A kivételt egyes szeszipari termékek és a cigaretta jelentik. E körben ugyanis ma még nem teljesítjük az Európai Unióban meghatározott minimális adószinteket. A csatlakozásig hátralévő években, így jövőre is magasabb, a tervezett inflációt meghaladó adóemelés ütemezése szükséges.
A legkritikusabb elmaradásunk az említett minimumkövetelménytől a cigaretta esetében van. Az Európai Unió előírásai szerint a cigaretta tételes és százalékos jövedéki adójának a legkeresettebb cigarettamárka esetében el kell érnie a fogyasztói ár 57 százalékát. Ez a mutató ma Magyarországon alig 40 százalék.
Az önök előtt lévő javaslat az adóemelésre két változatot tartalmaz. Az egyik változat januárra és júliusra 15-15, azaz összesen 30 százalékos, a másik változat egyszeri, januári 15 százalékos adóemelést javasol. Természetesen minél kisebb adóemelést fogadnak el ma, annál nagyobb emelésre lesz szükség az Európai Unióhoz való csatlakozásunk időpontjában.
Az adóemelések mellett a javaslatban adócsökkentés is szerepel, mégpedig a gázüzemanyagokra. Az összecsengő szakértői becslések szerint ma a gázüzemre átalakított gépkocsik tulajdonosainak 90 százaléka illegálisan tankol, átfejti a háztartási palackos PB-gázt, amely nem visel jövedéki adót, így lényegesen kisebb áron szerezhető be. A környezetvédelmi és biztonsági megfontolások mellett az adókikerülés visszaszorítását is célozza a javaslat.
(17.10)
Az adócsökkentéssel a gázüzemanyag fogyasztói ára közel azonos szintre kerülhet a palackos PB-gáz árával, így már nem lesz érdemes feketén, a háztartási PB-gázpalackból való átfejtéssel tankolni, vállalva az azzal járó baleseti és egyéb kockázatokat is. Számításaink szerint a forgalom növekedése nemcsak ellensúlyozni fogja az adócsökkentést, hanem már az is a bevételek növekedésével jár, ha a jelenlegi adózatlan forgalom aránya csökken.
A további módosítások közül a bor jövedéki adó hatálya alá vonása jelent az érintettek számára nagyobb változást. Ez főként az adóelkerülések, borhamisítások visszaszorítása érdekében szükséges. A javaslat a szőlőtermeléstől a forgalmazásig a teljes termékpályát zárt, ellenőrzött rendszerbe foglalja. A javasolt szabályozás figyelembe veszi a bortermelés sajátosságait, az érintettek nagy számát, valamint a végrehajthatóságot. Mindemellett olyan feltételrendszert tartalmaz, amelynek a bortermelők meg tudnak felelni, s nem kényszerülnek tevékenységüket megszüntetni.
A bor jövedéki adótörvény hatálya alá vonását - figyelembe véve a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának álláspontját - a jövő évi szüret kezdésére, 2000. augusztustól javasolja a törvénymódosítás. Ha a bortermelők az engedélykérelmet 2000. június 30-áig benyújtják, akkor az új szabályok hatálybalépésétől már kvázi adóraktárként működhetnek, anélkül, hogy az engedélyek kiadását meg kellene várniuk.
A szőlő-bor jelenleg a fogyasztási adó hatálya alá tartozik, 11 százalék fogyasztási adót kell fizetni a termelői árra. A javaslat szerint a jövedéki adó bevezetésével egyidejűleg a fogyasztási adó megszűnik, az új adó pedig mennyiségi alapon, literre megállapítva kerül kivetésre. Így az adómódosítás nem érinti igazából a bor árát. A javasolt adómérték 10 forint/liter.
Az európai uniós szabályozással szinkronban adómentesség érvényesül a magánszemély bortermelő által előállított bor egy bizonyos mennyiségére. Ez lényegében a saját fogyasztást takarja, amelyet a törvényjavaslat a szőlőtermelő magánszemély háztartásában élő felnőtt családtagonként évi 250 liter, háztartásonként legfeljebb 1000 liter mennyiségben határoz meg. Természetesen lehet vitatkozni, hogy a 250 liter fedezi-e a bortermelők éves szükségletét, személyi használatát, de úgy gondoljuk, hogy ez elegendő.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A kormány által benyújtott törvényjavaslat szerint az adórendszer egyetlen új elemmel, a biztosítási adóval egészül ki. A javaslat jelentőségén túl heves reagálásokat váltott ki már eddig is. A javasolt biztosítási adó kizárólag a vagyonbiztosításokat érinti, és továbbra sem kell adót fizetni az életbiztosítások, a baleset- és betegbiztosítások után. Az egy évre fizetendő biztosítási adó összege szerződésenként átlagosan havi 80 forint, pedig ebbe az átlagba bele kell számolni a nagyvállalatok sok milliós vagyonbiztosításait is.
A biztosítási adó az Európai Unió számos országában alkalmazott adónem. Bevezetésével 2000-ben 3-3,5 milliárd forint, az azt követő években 8-9 milliárd forint adóbevételre lehet számítani.
Messzemenően túlzottak azok az ellenérvek, amelyek az amúgy is alacsony biztosítási kultúra további visszaesésével vagy a biztosítási adó túlzottan magas adminisztrációs költségeivel számolnak. A szolgáltatások igénybe vétele után az állampolgárok ma is fizetnek adót, általában áfát, miért lenne ez alól kivétel a biztosítási szolgáltatás.
A biztosítási adót a biztosítási díjjal együtt a biztosítóhoz kell majd befizetni. E pénzintézetek 2000. január 1-jére összpontosuló adminisztrációs terheit nem kívántuk tovább növelni, ezért javasoltuk az adó 2000. április 1-jén történő bevezetését.
Tisztelt Országgyűlés! A társadalombiztosítási ellátások fedezetét képező fizetési kötelezettségekre is a stabilitás a fő jellemző. Ezért jövőre változatlan marad a munkáltatói és az egyéni járulékfizetési kötelezettség, nem módosul a százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége sem. Sajnos az eredetileg tervezettől eltérően jövőre nincs lehetőség a munkáltatói járulékterhek 1999-ben megkezdett csökkentésére. Remélem, hogy ez a tehercsökkenés 2001-től folytatódhat, tehát tovább csökkenthető a munkáltatók élőmunka-terhelése.
A táppénz-finanszírozás javasolt változtatásai összességében nem növelik, hanem csökkentik a foglalkoztatók terheit. Igaz, hogy a táppénz évi 30 munkanap időtartamra történő munkáltatói-önfoglalkoztatói finanszírozása növeli terheiket, ezt azonban túlkompenzálja a betegszabadság idejére és a táppénz egyharmadára vonatkozó fizetési kötelezettség megszűnése. Összgazdasági szinten a vállalkozások terhei így mintegy 2 milliárd forinttal csökkennek.
A változtatási javaslat megfogalmazása során messzemenően törekedtünk a munkavállalók érdekeinek érvényesítésére is. Ezért az új konstrukciónál az egészségbiztosítási pénztárak és a kifizetőhelyek folyósítják a táppénzt.
Mindenképpen ki kell emelni, hogy a társadalombiztosítással kapcsolatos adminisztráció jelentősen csökken. Egyrészt megvalósul az adó- és járulékigazgatás teljes integrációja, ami azt jelenti, hogy jellemzően megszűnik a havi bevallási kötelezettség, másrészt feleslegessé válik az egyharmados táppénz-finanszírozással kapcsolatos adminisztráció. Mindennek eredményeképpen például az egyéni vállalkozók az eddigi havi bevallás helyett negyedévente lesznek kötelesek e kötelezettségüket teljesíteni.
Minimális mértékben emelkedik a tételes egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség, ami azt jelenti, hogy a mai havi 3600 forintról 2000-ben havi 3900 forintra változik.
Nem változik a magánnyugdíjpénztárakba fizetendő tagdíj 6 százalékos mértéke. Lehetőség van azonban arra, hogy akár az állampolgár, akár foglalkoztatója saját elhatározásából a kötelező 6 százalékot 10 százalékig kiegészítse. Ehhez adó- és járulékfizetési kedvezmények is igénybe vehetők.
Tisztelt Országgyűlés! Az illetéktörvény módosítására vonatkozó javaslatok elsősorban a gazdasági élet szereplőinek illetékkötelezettségeivel függnek össze. Az elmúlt évtizedekben végbe ment társadalmi-gazdasági folyamatok stabilizálódása következtében egyes különleges korábbi kedvezmények fenntartása már indokolatlan. A javaslat szerint megszűnik két adómentesség, a gazdasági társaság apport címén történő vagyonszerzéshez kapcsolódó és a jogutód nélkül megszűnő gazdasági társaságok felhalmozott vagyonának tagok közötti felosztásához kapcsolódó illetékmentesség, amelyek valójában sértik az adósemlegesség elvét. Ugyancsak a pénzügyi környezet semlegességét biztosítja a statisztikai illeték megszüntetésére vonatkozó javaslat.
Tisztelt Ház! Az adózás rendjének változását a többi adótörvényhez hasonlóan a visszafogottság jellemzi. A javaslatok döntően az adórendszer egyszerűsítését és tisztaságának növelését célozzák. Az adó- és járulékbeszedési rendszerek integrációja keretében tavaly csak a formális integráció valósulhatott meg. Az elmúlt hónapokban folytatott munkának köszönhetően lehetővé válik a tartalmi integráció, az egységes adó- és járulék-folyószámla kialakítása, a bevallási-befizetési rendszer harmonizálása. Az egységesítés érdekében megváltozik a járulékok elszámolási rendje, a jogorvoslat intézményrendszere.
Régóta indokolt változást hoz a módosítás a számlavezetés terén azzal, hogy az Egészségbiztosítási, illetőleg a Nyugdíjbiztosítási Alap javára teljesített befizetéseket az állami adóhatóság a jövőben külön-külön számlán tartja nyilván.
Az integráció nem érinti a magánnyugdíjpénztár tagját terhelő tagdíjfizetési kötelezettséget. A járulékfizetési fegyelem azonban arra inti a jogalkotót, hogy az eddigieknél határozottabb állami védelmet nyújtson a pénztártagok javára a jövendő nyugellátások fedezetére előírt tagdíjfizetési kötelezettség megsértőivel szemben. Ezért a javaslat előírja, hogy a tagdíjfizetési kötelezettségek ellenőrzése és a kintlévőségek behajtása az állami adóhatóság feladatát képezi.
A jogosulatlan áfa-visszaigénylések visszaszorítását célzó szabályt az általános forgalmiadó-rendszer változásán túl az adózás rendje is tartalmaz, mert a 30 napos kiutalási határidő 45 napra változik.
(17.20)
A kis- és középvállalkozások likviditási nehézségeire figyelemmel a 45 napos kiutalási határidő csak a 200 ezer forintot meghaladó visszatérítendő összeg tekintetében alkalmazható. E változással összhangban a gyakorított áfaelszámolás és -bevallás feltételei is megváltoznak. A javaslat a gyakorított elszámolás lehetőségét a fogyasztói árkiegészítésre jogosult adózóknál, illetve konkrét feltételek teljesítése esetén a jellemzően az árbevételüket a nullaszázalékos és a kedvezményes adókulcs alá tartozó értékesítésből szerző adózó esetében teszi lehetővé.
Az Országgyűlés tavaly őszi ülésszakán fogadta el az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól szóló törvényt, amely létrehozta az APEH nyomozó hatóságát. A törvény parlamenti tárgyalása során, sőt még azt követően is heves vitákat váltott ki. Ellenzéki képviselők indítványára még az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is megvizsgálta a kihirdetett törvényt. Alkotmánysértést nem tapasztalt, de az esetleges visszásságok kiküszöbölésére ajánlást tett. A javaslat ennek az ajánlásnak megfelelően garanciális szabályként meghatározza a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés szervezeten belüli engedélyezésének és ellenőrzésének rendjét, az adónyomozók által alkalmazható feltartóztatást célhoz köti, meghatározza az intézkedés helyét és módját.
Tisztelt Országgyűlés! Az adók és járulékok módosítása, a megtárgyalás előtt álló törvényjavaslat a kormányzati célkitűzéseket tükrözi, megfelel a kormányprogramban megfogalmazott céloknak. Ezért arra kérem önöket, hogy a kormányzati törekvéseket segítő észrevételeikkel és a törvényjavaslat elfogadásával segítsék, támogassák a munkánkat.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
