CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR, az oktatási és tudományos bizottság előadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az oktatási és tudományos bizottság szeptember 2-ai ülésén 10 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett általános vitára alkalmatlannak tartotta a T/1501. számú, az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
Az oktatási és tudományos bizottság illetékessége folytán szinte kizárólag a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításával kapcsolatos javaslatokkal foglalkozott, és lényegében egybehangzó álláspontot alakított ki néhány kérdésben. Ilyen volt az adójóváírás lehetőségét korlátozó évi 1 millió forintos határ ügye, valamint a felsőoktatási hallgatók hallgatói munkadíjának adókedvezményével kapcsolatos javaslat. Az oktatási és tudományos bizottság több tagja által kifogásolt elemei voltak a szabályozásnak a közhasznú és kiemelkedően közhasznú szervezeteknek adott adományok adókedvezménye, a társadalmi szervezetek, egyházak által nyújtott természetbeni juttatások korlátozása, valamint a gyermekkedvezmények ügye.
A következőkben a viták lényegét kívánom összefoglalni:
1. Az adójóváírás lehetőségét korlátozó évi 1 millió forintos határ a törvényjavaslat szerint nem változik. A közoktatásban a kormány kimutatása szerint 75 ezer forint jelenleg az átlagos pedagógusbér. A tervezett 8,25 százalékos emelés azt jelenti, hogy az átlagfizetésű pedagógusoknak 55 ezer forinttal több az éves jövedelme, mint az 1 millió forintos határ, vagyis az érintettek átlépik a bűvös határt, s ezáltal 36 ezer forinttal csökken a nettó keresetük; nemhogy a tervezett emelést nem fogják megkapni, hanem még lényegében csökkenni is fog a nettó keresetük. Ez már számos esetben ebben az évben is így volt, tehát 1999-ben is a kisjövedelműek voltak hátrányban; ez nagyságrendekkel fog növekedni az érintett körben, tehát az oktatásban, az egészségügyben, a felsőoktatásban dolgozó közalkalmazottak esetében.
Különös jelentőségű az ügy azért, mert nem a pedagógus dönt arról, hogy vállal-e túlmunkát, helyettesítést, lényegében nem ő szabályozza a jövedelmét. Egyfelől tehát teljesítményfékező hatású, másfelől igazságtalan, hiszen magasabb bruttó bérhez alacsonyabb nettó bér jár, harmadsorban alkotmányosan is aggályos, hiszen nem az érintett dönt a lehetőségek között. Megoldási javaslatként a bizottság többféle alternatívát kínál: egyfelől megszüntetni a közalkalmazotti, köztisztviselői körben az adó-jóváírási határt; másfelől bruttósítani a közalkalmazottak, köztisztviselők fizetését az adó-jóváírási korlát figyelembevételével; harmadrészt megemelni az adójóváírás határát; negyedrészt pedig 1 millió forint felett nem megszüntetni, hanem folyamatosan csökkenteni kellene az adójóváírás lehetőségét. A kormány tehát többféle alternatíva közül választhat.
2. A kormány szándéka az volt, a bizottsági ülésen elhangzott, hogy a hallgatói munkadíjak adózását egyszerűsítse. Ezzel szemben a javaslat egyfelől magasabb adósávba csúsztatja a hallgatói munkadíjak adózását, másrészt limitálja annak kedvezményes nagyságrendjét évi 140 ezer forintban. E javaslatok súlyosan hátrányosan érintik a felsőoktatási intézményi hallgatókat, akik azért vállalnak munkát saját felsőoktatási intézményükben, hogy a nem ingyenes diplomaszerzésük költségeit, a tandíjat, a költségtérítést kompenzálhassák.
3. Hátrányos és felesleges a közhasznú és kiemelkedően közhasznú szervezetek számára nyújtott adókedvezmények mérséklése és korlátozása. Értelmetlen, mert a társaságok, vállalkozások esetében nem változik, az adatok nem indokolják a korlátozásokat, hiszen az átlag adókedvezmény-igénybevétel 8000 forint volt, és 47 ezer forint volt abban a körben, ahol 10 millió forint az éves jövedelem - ez 611 ember az országban. Vagyis semmi nem indokolja ennek a korlátozásnak az életbe lépését.
4. A közhasznú és kiemelkedően közhasznú szervezetek csaknem háromnegyedét hátrányosan érinti a természetbeni juttatások 44 százalékos adó alá vonása, valamint az áfaszabályok változtatása. Ez nincs összhangban sem a kormányprogram kis szervezeteket, civil szervezeteket támogatni kívánó politikájával, de az ellenzéknek és a kormányzati oldalnak sincs olyan szándéka, hogy a civil szervezetek adókedvezményét szűkítse a törvény.
Befejezésül: nem értettünk egyet a családi pótlék, iskoláztatási támogatás immár második évre javasolt stagnálásával, és azzal, hogy a kormány a gyermekkedvezménnyel kívánja a családokat támogatni, már csak azért sem, mert ezzel lényegében a családi pótlék vásárlóereje csökken, és ez a szegény családoktól csoportosít át forrásokat a gazdagabb családoknak. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
