DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Nagy érdeklődéssel hallgattam Salamon képviselőtársunk ismertetését az alkotmányügyi bizottságban megszavazott többségi véleményről. Úgy gondolom, felesleges volt túllépnie az időkorlátot, hiszen az alkotmányügyi bizottságban ezekről a kérdésekről a kormánypárti képviselők nem szóltak. Néhány kérdést leszámítva (Dr. Salamon László felmutatja a jegyzőkönyvet: Itt a jegyzőkönyv!) kizárólag arra terjedt ki a vita az ő részükről, hogy összehasonlították a Bokros-csomagot a jelenleg előttünk fekvő törvényjavaslattal.
(17.40)
Valóban úgy volt egyébként, hogy annak idején az Alkotmánybíróság elutasította az ezzel kapcsolatos indítványt. Mi egyébként azt mondtuk az alkotmányügyi bizottság vitájában, hogy a két törvényjavaslat között elsősorban az a különbség, hogy milyen helyzetben született a stabilizációs törvénycsomag, és milyen helyzetben a jelenlegi adótörvény-javaslat. És talán korrekt lett volna, ha Salamon képviselőtársam, amikor idézett az Alkotmánybíróság döntéséből, akkor az indoklás utolsó mondatát is felolvasta volna, amely szerint a stabilizációs törvény a törvényalkotásban ritkán előforduló, kényszer szülte kivétel lehet csupán, nem pedig a törvényalkotás körében szélesebb körben alkalmazott modell.
Tehát maga az Alkotmánybíróság ismerte el, hogy amikor az elmúlt ciklusban a parlament elfogadta a stabilizációs csomagot, azt a kényszer szülte, és nem helyes, ha a parlament később ezt a gyakorlatot kívánja folytatni. Valóban kifogásoltuk a bizottságban, hogy 23 törvényt kíván módosítani ez a törvényjavaslat, és mindezt egy hét alatt, egyhetes általános vitával akarják keresztülverni.
Áttekinthetetlen emellett a törvényjavaslat véleményem szerint, hiszen először az egyes módosítások szerepelnek törvényenként, majd a zárórendelkezések szintén egyes törvényenként, végül a mellékletek szintén egyes törvényenként, végül ugyanígy az indoklások. A tájékoztató anyagot később kaptuk meg, és úgy gondoljuk, hogy ez mindössze egy rövidített költségvetési tájékoztató, nem pedig hatásvizsgálat, amely kellene egy ilyen fontos törvényjavaslatnál.
Valóban elmondtuk, hogy külön problémát jelent az APEH feladatairól szóló törvény módosítása. Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy az előállítás kategóriáját vezeti be a törvényjavaslat szövege, a jogorvoslati rendszert szabályozza, egyéb kényszerintézkedéseket, tehát nem kis jelentőségű módosításokról van szó.
A törvényjavaslat tartalmával kapcsolatban a mi bizottságunkban is elhangzott, hogy ellentétes az érvényes kormányprogrammal, hiszen az 1999-es átmenet után 2000-ben sem tervez semmi érdemi változást. Nemhogy felgyorsulnának az adórendszer átalakításával kapcsolatos reformlépések, hanem még egy év, amikor nem történik semmi érdemleges változtatás. Ennek egyébként negatív következményei is vannak, például míg az szja-rendszerben 1999-ben átlagosan 20 százalékos adókulcs érvényesül, éppen a változatlanság miatt ez jövőre 21,7 százalékra nő, ami nyilván nem érdeke a magyar nemzetgazdaságnak.
Egy dolgot szeretnék még kiemelni: úgy véljük, hogy a tervezett változások több szempontból kifejezetten hátrányosak a nonprofit szervezetek számára. Ez igaz mind az áfa-, mind az szja-törvényre. Az áfánál az alanyi adómentesség választására ugyan továbbra is 2 millió forint árbevételig van lehetőség, áfát visszaigényelni viszont csak akkor lehet, ha az összesített adóalap - tehát még csak nem is az árbevétel - eléri a 4 millió forintot. Az szja-nál pedig a közhasznú szervezeteknél, illetve a kiemelkedően közhasznú szervezeteknél egyöntetűen 30 százalékot lehet kedvezményként elszámolni, de összességében a kiemelkedően közhasznú szervezetek esetében a 100 ezer forintot, a közhasznú szervezeteknél az 50 ezer forintot nem haladhatja meg ez az összeg. Ez nem jelent mást, mint hogy az állam évi 300 ezer forint összegű közcélú támogatást tart arányosnak, illendőnek, támogatandónak, és nem ösztönzi az ennél nagyobb befizetéseket a szektorba - és még néhány dolog, amit szintén elmondtunk a bizottságban.
Mindezek alapján a szocialista és a szabaddemokrata képviselők nem tartották általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
