DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A szóban forgó törvényjavaslatot az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság is megtárgyalta, és először a Házszabály 101. §-ában foglaltaknak és az ott rögzítetteknek a szellemében, általánosságokban vizsgálta a törvényjavaslatot.
Az általános vizsgálódás során kritikát kapott az, hogy a képviselők viszonylag későn kapták meg azt a tájékoztató anyagot, amire itt már több képviselőtársam hivatkozott. Szelídebb kritikát, de kritikát kapott az, hogy sok törvény módosításra került gyakorlatilag ebben az egy törvényjavaslatban, ugyanakkor én is megerősítem azt, amit itt már az előttem szólók is megemlítettek, hogy nincs egy általános követendő norma, ami eltiltaná az Országgyűlést ettől a törvényalkotási technikától.
Szintén kritika tárgya volt az, hogy az általános vitára egyes képviselői megszólalók szerint kevés vitát szán az Országgyűlés; ezzel ellentétes véleményt is hallottunk itt ma, hiszen ismertetésre került, hogy ez a 20 óra az eddig tárgyaltak időtartamánál azért jóval több, mint amit megszoktunk az előttünk való években.
Ezek után ismertetném azokat a konkrétumokat vagy azokat a konkrét jogintézményeket, amelyek akár csak egy tisztázó kérdés vagy vita kapcsán szóba kerültek a bizottság ülésén. A személyi jövedelemadó törvény módosítása kapcsán a gyermekkedvezmény mellett időzött legtöbbet a bizottság. Itt két nézet ütközött, még ha csak kérdés formájában is. A kisebbség álláspontja az volt, hogy csak egyes családokat támogat a kormány ezekkel a rendelkezésekkel. Itt vannak olyan jövedelmi viszonyok között élő családok, akik nem rendelkeznek érdemleges jövedelemmel, és ezért ezt a kedvezményt nem tudják igénybe venni. Ezzel szemben a többség álláspontja lényegesnek tekinti azt, hogy 500, 700 és 800 forinttal nőnek azok a többletek, amelyeket egy-egy család kapna, tehát itt egy 30 százalékos növekedésről van szó.
A keresetpótló járadék, a hallgatói munkadíj az, ami még szóba került a bizottsági ülésen. A gyermekgondozási díjjal kapcsolatban kritika tárgya volt az, hogy egyes álláspontok szerint ez egy munkaviszonyhoz kötődő, biztosítási típusú ellátás, és ennek finanszírozása mégis a költségvetésből történne. Ahogy fogalmazott a bizottság elnök asszonya, ezért olyanok finanszírozzák ezt az ellátást, akik ebből nem részesednek.
A kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló törvény kapcsán nyilvánvalóan az új táppénz-finanszírozási rendszer volt az, ami az elemzés tárgyát képezte. Egyes megszólalók szerint a munkavállalók ezután a szabályozás alapján még inkább kiszolgáltatottak lesznek, míg a többségi álláspont arra erősített rá, hogy lényeges az, hogy itt egy sokkal egyszerűbb szabályozásra tér át a törvényalkotó, ugyanakkor az egyszerű szabályozás mellett csökkennek a munkáltatókat érintő terhek 2 milliárd forinttal - derül ki a mellékletekből.
A bizottság ülésén, szintén a Bokros-csomag kapcsán szóba került alkotmánybírósági döntés is felidézésre került. Voltak olyan megszólalók, elsősorban - illetve döntően - az ellenzékiek közül, akik alkotmányos aggályokat fogalmaztak meg a szabályozás kapcsán. A társadalombiztosítási ellátásra és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló törvény módosítása kapcsán ennek a törvénynek a 26. §-át elemezte a bizottság. Ez a törvényszakasz az egyházakat érintő járulékfizetési változtatásokat célozza meg. Itt a bizottság abban maradt, hogy külön megszólítja az egyházakat, és az álláspontjukat itt a módosítás kapcsán még az általános vita alatt kikéri.
Az adózás rendjéről szóló törvény kapcsán az adatvédelmi biztossal történt egyeztetésekről váltottunk szót a bizottsági ülésen. Egyesek hangot adtak azon véleményüknek, hogy a kisvállalkozásokat hátrányosan érinti az áfaszabályozás, amit ez a törvény bevezetne. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól szóló törvény módosítása kapcsán a bizottság megnyugvással látta, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosának négy pontban megfogalmazott javaslata visszatükröződik ebben a törvényben.
Az első ilyen volt, hogy titkos információgyűjtés - az APEH szervezetén belül egyfajta engedélyezési eljárásra térnek át. A másik, amit a bűnügyi feltartóztatások során a nyomozó hivatal végez - jobban körülírja a törvény azt, hogy ki, miért és hol élhet ezzel a lehetőséggel. A másik két esetre, amit szintén elemzett a bizottság, idő hiányában már nincs lehetőségem kitérni.
Végül is a bizottság 9 igennel és 7 nemmel általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot.
