DR. NÉMETH IMRE
DR. NÉMETH IMRE
DR. NÉMETH IMRE, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot megtárgyalta, az előterjesztést általános vitára nem tartotta alkalmasnak, azt a kormánypárti képviselők egy része is elutasította.
A bizottság tagjainak többsége érthetetlennek tartotta, hogy miközben a kormány egészen eddig az adók csökkentését hirdette, új adókat vezet be, és növeli az adóterhelést. Különösen furcsa eljárás ez egy olyan kormánytól, amelynek egyik pártja alig több mint két éve utcára szólította híveit annak érdekében, hogy a mezőgazdasági őstermelők számára kedvezőbb feltételeket harcoljon ki. Az akkori árbevételi határok reálértéke az inflációnak köszönhetően azóta több mint 30 százalékkal esett, és a valorizálás érdekében a kormány a kisujját sem mozdította. Úgy látszik, már nem annyira fontos a gazdatársadalom jövedelmi helyzetének javítása, mint ellenzékben.
Az előterjesztett változások közül a jövedéki adó módosulása érinti legmélyebben az agráriumot. A bor jövedéki termékké válását a bizottság tudomásul vette, azt az európai uniós illeszkedés részének tekinti, továbbá a hamisítások érzékelhető visszaszorulását várja a rendkívül szigorú eljárási és dokumentálási rendtől. A 10 forint/liter jövedéki boradót azonban magasnak tartjuk, figyelembe véve, hogy az európai uniós országokban, Franciaország kivételével, nullakulcsos a bor mint jövedéki termék.
Úgy ítéljük meg, hogy a költségvetés jelenlegi mintegy 1,2 milliárd forintos fogyasztásiadó-bevétele 6 forint/liter jövedéki adó mellett is biztosított az adóalap-növekmény figyelembevételével. Indokolatlan tehát a költségvetés másfélszeres bevételi igénye. A szőlő- és bortermelés számtalan hátrányos helyzetű régióban családok ezreinek egyetlen megélhetési forrása, az ültetvénytelepítés és -felújítás messze nem olyan ütemű, mint ami az európai uniós csatlakozás okán kívánatos lenne. Ezt a folyamatot segíteni kell a kisebb adómértékkel, és nem fékezni.
A bizottság egyes tagjai elfogadhatatlannak tartották a gyümölcspálinka és borpárlat jövedéki adójának átlagosnál magasabb növelését. Félő ugyanis, hogy a többi, lényegesen károsabb égetett szeszesitallal szemben ezen tájjellegű minőségi termékek elvesztik versenyképességüket, ami nem lenne kívánatos.
A gázolaj jövedéki adójának növelését indokolt lett volna a visszatérítés mértékének módosításával kompenzálni. De itt nemcsak a mértékkel van probléma, hanem az eljárási renddel is. Két kormánypárti képviselőtársam is interpellált már az ügyben, hogy a gazdálkodók rendkívül nehezen jutnak hozzá a visszatérítéshez. A termelők viccesnek tartják, amikor a Vám- és Pénzügyőrség ellenőrei távolba nézéssel eldöntik, hogy a művelt terület mekkora, 12 vagy 15 hektár. A hónapokkal előbb elvégzett munkaműveletek sem egyértelműen ellenőrizhetőek, de nincs is rá szükség, mert a támogatás területegységre vetítve normatív.
(18.40)
A termelői regisztrációs rendszer ez évi bevezetésének éppen az volt az indoka, hogy a normatív támogatási eljárások ezáltal egyszerűsödnek. És mi történik? Az eddigi problémákat úgy orvosolja az előterjesztés, hogy a visszatérítési időt megduplázza 30-ról 60 napra. Ez tényleg egyszerű megoldás, csak elfogadhatatlan a mai likviditási helyzetet figyelembe véve.
Az általános forgalmi adó körében bekövetkező változások közül a bizottság örömmel fogadta a biodízel alternatív hajtóanyag nullkulcsos körbe sorolását. Kifogással élt ugyanakkor a különleges jogállású mezőgazdasági termelők kompenzációs felárhoz jutása ügyében. Az eljárási rendben olyan változtatásokra lett volna szükség, amelyek nem teszik lehetővé, hogy a felvásárlók lenyeljék a termelőket megillető áfa-visszatérítést.
Különösen ellentmondásos a biztosítási adó bevezetése és a mezőgazdasági termékbiztosításokra való kiterjesztése. Az állam ugyanis egyik zsebéből a másikba rakja a pénzt. Az egyik oldalon 30 százalékos támogatást ad a biztosítási díjakhoz (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), ösztönözve a termelőket a kockázat csökkentésére, a másik oldalon pedig 5 százalék adót vet ki a biztosítási díjakra. (Elnök: Képviselő úr!) Ez teljesen logikátlan és elfogadhatatlan eljárás.
