DR. PUSZTAI GYULA
DR. PUSZTAI GYULA
DR. PUSZTAI GYULA, a területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy Pogácsás Tibor képviselőtársam jelezte, kisebbségi vélemény fogalmazódott meg a területfejlesztési bizottság ülésén.
Örömmel hallottam a többségi véleményt. Bizottsági ülésen ez nem hangzott el; sem kérdést nem tettek fel a kormánypártok képviselői, sem véleményt nem nyilvánítottak. Úgy érzékeltem, a 12 igen szavazat azt mutatta, hogy mindennel egyetértenek, de sajnos így vita nem alakulhatott ki a bizottsági ülésen.
A kisebbség, vagyis az ellenzék véleménye az volt a törvénytervezettel kapcsolatosan, mint ahogy mások is már jelezték, hogy a törvény-előkészítésre a kapkodás és az átgondolatlanság a jellemző. Ezt bizonyítja az a többek által felvetett probléma, hogy a bizottsági ülésen került kiosztásra az a pénzügyminisztériumi kimutatássor, információhalmaz, amely bizonyos mértékben hatástanulmánynak tekinthető, de nyilván nem annak képzeltük el és nem úgy kezelhettük. Ott kellett megismernünk, hogy az egyes intézkedések, törvénymódosítások milyen hatást válthatnak ki esetlegesen a társadalomban. Azt hiszem, egyértelműen bizonyítja a kapkodást az, hogy a nyár folyamán még különböző adónemek bevezetésével riogatták az állampolgárokat, aztán jött egy hatalmas nagy fordulat, Orbán Viktor miniszterelnök úr megharagudott a biztosítási társaságokra, mert kevés részt vállaltak a természeti csapások, katasztrófák felszámolásában. Először megfenyegette a biztosítótársaságokat, majd hirtelen, egy nagy fordulattal megjelent most már újszerűen a törvénytervezetben a biztosítási adó.
Itt már elhangzott kisebbségi véleményben, hogy vajon milyen hatást vár a kormány ettől, amikor a természeti csapáskor kiderült, hogy milyen kevesen rendelkeznek biztosítással, és bizony az államnak kell felvállalnia a természeti katasztrófa következményeit olyan állampolgárok esetében is, akik nem rendelkeznek biztosítással. De egy kicsit az is felmerült bennünk, nyilvánvalóan mindenki tudja, hogy nem a biztosítást kötő társaságokat terheli ez az adó, hanem egyértelműen az állampolgárt, a biztosítást kötő személyeket.
Felmerült bennünk az is, vajon nem húzódik-e meg olyan kormányzati szándék a biztosítási adó bevezetése mögött - többször hallottunk már róla és majdnem nyíltan hangzanak el vélemények ezzel kapcsolatban -, hogy be kell vezetni az önkormányzati vagyon kötelező biztosítását. Azt hiszem, nem kell nagy matematikai képesség ahhoz, hogy ha a 100 milliárd fölötti önkormányzati vagyonra bevezetjük a kötelező vagyonbiztosítást, és annak 5 százalékát az állam magához kívánja vonni, akkor ez milyen tételt fog jelenteni. Nyilvánvaló, hogy ez az önkormányzatok zsebébe való belenyúlást jelenti.
Ugyancsak felmerült a véleménynyilvánítás során - és a kapkodásra jellemzőnek tartjuk -, hogy a helyi adók vonatkozásában nem szól és nem mert módosítást indítványozni a törvénytervezet az iparűzési adó vonatkozásában. Kimondja az indoklási rész, illetve a tájékoztató anyag, hogy a kormány nem kíván hozzányúlni 2000-ben az iparűzési adóhoz, ugyanakkor mindjárt a következő mondatban megfenyegeti az iparűzési adó kedvezményezettjeit, hogy nono, várjatok csak a 2000-es költségvetési törvénytervezetre, majd a költségvetési tervezetben el fogjuk rendezni az iparűzési adó elvonását, illetve újraosztását.
Azt gondolom, hogy a hatástanulmányok hiánya, ezek a kapkodások, előkészítetlenségek egyértelművé tették a nyolc ellenzéki képviselő számára, hogy nemmel szavazzunk az általános vitára való alkalmasság tekintetében.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)
